Társadalmi egyeztetés indult az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezetről
A tervezet fő céljai között szerepel, hogy "új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét, növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát az energiahatékonyság elsődlegessége mellett, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert". Az észrevételeket január 20-ig várják.
Elindult a társadalmi egyeztetése az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének, amelynek fő célja, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét.
A kormany.hu oldalon közétett dokumentum szerint a célok között szerepel, hogy az energiahatékonyság elsődlegessége mellett növeljék az állami építési beruházások hatékonyságát, a kiszámíthatóság érdekében megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtsanak azok szereplőinek, megerősítsék és egységesítsék a megvalósításban közreműködő állami szervezetrendszert. A tervezetben a jogi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében javasolják több jogszabály módosítását, illetve hatályon kívül helyezését is.
Krakkó Ákos, az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtófőnöke az MTI tudósítása szerint elmondta: a tervezet megszületését is már "egyfajta társadalmi egyeztetés" előzte meg, mert az a 27 leginkább reprezentatív magyarországi szakmai szervezet mintegy 900 ajánlása, javaslata alapján készült. A közzétett összefoglaló szerint
a tervezet hatálya a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására terjed ki, ha a megvalósításhoz felhasznált költségvetési vagy közvetett európai uniós forrás külön-külön vagy együttesen meghaladja a becsült érték ötven százalékát.
Hatálya az energetikai rendszereket, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra terjed ki. Ebbe a körbe tartoznak az állam százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaság által megvalósított védelmi ipari beruházások az e törvény alapelveivel és céljaival összhangban megalkotandó sajátos - törvényi vagy kormányrendeleti szintű - jogszabályokban foglalt eltérésekkel. A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő állami építési beruházásokra a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit a tervezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
A szövegben részletesen meghatározzák, hogy mely beruházások nem tartoznak a szabályozás hatálya alá. E kivételek körének speciális elemei az egyházi és belső egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok építési beruházásai, továbbá a határon túli költségvetési támogatás felhasználásával megvalósítandók. E beruházások esetében ugyanis a támogatási jogviszony létrehozatalakor kell gondoskodni a törvénytervezet meghatározott rendelkezéseinek érvényesítéséről.
A törvénytervezet alapján az állami építési beruházásokkal kapcsolatban a kormány új mechanizmus szerint dönt.
Ezek végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. A szabályozás egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül kell ellátni, azokat az állami gazdasági társaságoktól az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezetébe átterelve, csökkentve az irányítási szinteket is. A tervezet az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot.
A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre várják január 20-ig.