építészet : környezet : innováció

Továbbépítés és újrahasznosítás

Rekonstrukció, revitalizáció, rehabilitáció, továbbépítés, újraépítés, újrahasznosítás, szanálás, korszerűsítés, műemléki rekonstrukció. Milyen példákat és gyakorlatokat látunk az épített örökséghez való viszony változó elveivel kapcsolatosan? A jelen dilemmái és beavatkozási lehetőségek tematikáját járja körül a 2017/18-as tanévben a BME Építőművészeti Doktori Iskola, melyre június 20-ig várják a doktoranduszok jelentkezését.

A BME Építőművészeti Doktori Iskola szervezett DLA-képzésének 2017/18-as tanévre

Az Építőművészeti Doktori Iskola 2016/17-es tematikus évében a második világháború utáni és a rendszerváltozás előtti időszak épített örökségének problematikájával foglalkozott, e korszak tendenciáit, építészeti mozgatórugóit, éppúgy vizsgálva, mint épített örökségének témaköreit, így kitért a védelem és a megújítás kérdéseire is. Figyelmünket most általánosabb, de a jelenben zajló folyamatok felé fordítjuk.

Rekonstrukció, revitalizáció, rehabilitáció, továbbépítés, újraépítés, újrahasznosítás, szanálás, korszerűsítés, műemléki rekonstrukció. Ismerős, sokban rokon értelmű fogalmak, jelentésük építészeti értelemben azonban igen árnyalt. Épített környezetünk minősége és karaktere az átöröklött és az új építés, a megőrzés és átalakítás változó egyensúlyán alapszik. Szemben a modern építészet évtizedeivel manapság általában, de az egykori szocialista országok városaiban hangsúlyozottabban, sajátos politikai, kulturális, szakmai vagy populáris okok miatt is a megőrzésre, a visszaállításra vagy egyenesen a visszaépítésre került át a hangsúly, ennek léptéke, és ebben a kortárs építészet megjelenése izgalmas, kihívásokkal teli feladat. Éppúgy relevánsak az urbanisztikai léptékű beavatkozási lehetőségek, mint az épületléptékű, vagy annak csak egy részletét érintő tervezések. Egyre égetőbb kérdést jelentenek az energetikai szükségszerűségből következő felújítások, amelyek jelentős szakirodalmi bázissal rendelkeznek, ettől eltérő szemléletet igényelnek az értékszemléletű, a beavatkozással új értéket teremtő feladatok.

Az épületek továbbörökítése szükségképpen felveti műszaki, kulturális vagy használói szempontból a korszerűsítés, a mai feltételekhez és igényekhez való igazítás igényét. Ezen belül sajátos csoportot képeznek azok az épületek, amelyek műszaki vagy funkcionális okokból használaton kívül kerültek, de a kontextusban elfoglalt helyzetük vagy értékeik miatt az épített/kulturális örökség részévé is válhatnak, amennyiben bontás helyett az újrahasznosításuk valósul meg. Ezek a helyzetek sokféle vitát indukálnak az eltérő szakterületek képviselői, a szakma és a politika, illetve a közönség között. Milyen alapon kerülnek az egyes épületek az egyik vagy másik csoportba? Milyen értékek és érdekek ütköznek össze? Mik lehetnek konkrét esetekben a visszaállítás (építés), a felújítás, továbbírás vagy újrahasznosítás szempontjai? Hogyan mérlegelhetők e szempontok egy-egy csoportos munkára választott épület vagy épületegyüttes esetében, s milyen megoldások javasolhatók?

Összefoglalóan: milyen példákat és gyakorlatokat látunk az épített örökséghez való viszony változó elveivel kapcsolatosan? Ezek a kérdések kapcsolódnak az elmúlt tematikus évhez, a múlt helyett azonban most erősebben a jelen dilemmáira és beavatkozási lehetőségeire kerül a hangsúly.

Az Építőművészeti Doktori Iskola e meglehetősen aktuális és kellőképpen tág témakörben várja a doktoranduszok jelentkezését, akik örömmel vennének részt doktori tanulmányaik első évében – már másodéves doktorandusz társaikkal közösen – e témához kapcsolódó kutatásokban és tervezési projektekben, amelyeket egy készülő tanulmánykötet részeként tervezünk a szakmai közönség elé tárni.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával a doktori képzés rendszere az ország valamennyi doktori iskolájában átalakult 2016. szeptember 1-től. A képzési idő az eddigi hat helyett nyolc félév lett. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a "képzési és kutatási", a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félévet követően, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül. Az ösztöndíjas státuszok száma korlátozott, a felvételi eredmény ismeretében a Doktori Iskola önköltséges képzési formát tud biztosítani a jelentkezőknek. Az önköltség mértéke a "2/2015. (06. 23.) számú Dékáni Utasítás a doktorandusz önköltségtérítés rendjéről" dokumentumban megfogalmazottak szerint mérsékelhető.

A BME Építőművészeti Doktori Iskola e törvénymódosításban foglalt tanmenetnek megfelelően a képzés első két tanévében olyan modellkutatásokat kínál, melyek – az adott tanév témájában való elmélyülésen túl – elősegítik a doktori képzés komplex vizsgát követő második felének egyéni témán alapuló kutatását. Valamennyi jelentkezőnek egy adott tanszékhez kötődő témavezetőt kell választania, aki a teljes képzés során, de elsősorban a képzés második felében irányítja a doktorandusz munkáját. Míg az első két évben ún. tematikus évek keretében folyik majd a munka, addig a 3. és 4., komplex vizsgát követő év az egyéni kutatás és az értekezés kidolgozásának időszaka, célszerűen a tematikus évek alatt formálódó kutatási érdeklődés folytatásaként.

 

A doktori képzésre való felvétel általános feltételei a BME Doktori és Habilitációs Szabályzat (8. fejezet, 13. §(2)) szerint:

  • sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító, legalább jó minősítésű, 2015. szeptember 1. előtt megszerzett egyetemi oklevél (az oklevél minősítését a megszerzéstől számított 2 évig kell figyelembe venni)
  • a választott téma kutatásához szükséges egy idegen nyelvnek legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvánnyal igazolt ismerete
  • a szakmai terület átfogó ismerete
  • kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl. TDK dolgozat, publikáció, építészeti tervpályázati munka, konferenciákon, tanulmányutakon való részvétel)


Felvételre jelentkezni az Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék titkárságára (egyben a Doktori Iskola titkárságára, Karner Anikó részére) beadott anyaggal lehet 2017. június 20-án kedden 12 óráig.


A jelentkezéshez beadandó

  • kitöltött jelentkezési lap (letölthető a www.dla.bme.hu honlapról, a „felvétel“ menüpont alól) a mellékleteivel (másolatok, igazolások) együtt összefűzve;
  • rövid szakmai önéletrajz és az eddigi szakmai tevékenység dokumentumainak másolatai portfolió formájában, összefűzve, és pdf-formátumban digitálisan is;
  • a szakmai munkásságot bemutató portfólió kivonataként készülő egy darab A1-es méretű, álló formátumú, kasírozott portfólió-tabló;
  • a tematikus év általános mottójával, témakiírásával kapcsolatos "motivációs levél", vélemény megfogalmazása (1 db A4 formátumú terjedelemben), a lenti e-mail címekre digitálisan is;
  •  8500.- Ft eljárási díj befizetésének igazolása (a 10032000-01425279 bankszámlaszámra való előzetes átutalás bizonylatának másolata, a közlemény rovatba írják bele a jelentkező nevét és azt is, hogy "Építőművészeti DI - 45389-114");

A jelentkezéshez beadandókat digitálisan a következő e-maíl címre kérjük elküldeni: marton@dmbmuterem.hu; szabo.l@kozep.bme.hu

A nyilvános felvételi eljárás és kiállítás 2017. július 3-án hétfőn, 9 órakor lesz a K210 teremben.

A felvételre jelentkezőkkel a Doktori Iskola Tanácsa által felkért Felvételi Bizottság felvételi beszélgetést folytat, meggyőződik a jelölt átfogó szakmai ismereteiről, illetve egyéni kutatási témájával kapcsolatos elképzeléseiről és eddigi szakmai tevékenységéről. A felvételi beszélgetésen a jelentkezőnek max. 10 percben kell ismertetnie a munkásságát, motivációit és a tematikus mottóval kapcsolatos véleményét, gondolatait.

A beadott anyagok előzetes pontozása és a beszélgetés alapján a Felvételi Bizottság javaslatot tesz az Építészmérnöki Kar Dékánjának a felvételre. A felvételi eljárás eredményéről a jelentkezőket email-en és/vagy postai úton értesítjük.

Balázs Mihály
az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője

 

További információ a Doktori Iskola titkárságán (Középülettervezési Tanszék titkársága, Karner Anikó) kapható, illetve a DLA iskola és az Országos Doktori Tanács honlapján olvasható, valamint érdeklődni lehet a Doktori Iskola titkárainál is (Szabó Levente: szabo.l@kozep.bme.hu és Nagy Márton: marton@dmbmuterem.hu).

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »