építészet : környezet : innováció

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat



Megvétel



szerzők: Müller Mária, Tamás Anna Mária, Kovács-Andor Krisztián

Megvételben részesült a 10. sz. pályamű
szerzők: Müller Mária, Tamás Anna Mária, Kovács-Andor Krisztián, munkatársak: Szabó Miklós, Pribeli Tamás



Részletes bírálat:

A teljes múzeumi funkciót – néhány kiállítóteret kivéve – a castrumon kívülre, a nyugati oldalra telepíti, feltételezve, hogy itt lesz a legkevésbé zavaró a már az első ütemben felépítendő múzeum.

A terv a városi térszövetből vezeti le az új múzeum telepítési elvét, s a Dunakanyar körútra simuló, de attól mereven elzárkózó tömeget kisebb, törtszögű tömbökre osztja. A közöttük kialakuló keskeny nyiladékokkal a sikátorok hangulatát kívánja felidézni.

Forgalomszervezés jó. A parkolórámpa kétsávos körforgalomba való betorkollása túl komplikált, rizikós. A gyalogos forgalmat a castrummal együtt vizsgálja és megkeresi a városi fő irányokhoz való kapcsolatot is. A castrum és a múzeum között a feltételezett római járószinten nyitott fogadó és rendezvényteret hoz létre, ahonnan a múzeum bejáratát és a castrum fő megközelítését is biztosítja.

A castrum falait, vizesárkot és egyes római épületeket részben rekonstruálna, bár kellő realitással ezt csak hosszabb távon, ütemezve teszi. A castrum belsejét összefüggő parkként kezeli és biztosítja a várossal a fő kapcsolati tengelyt a Kossuth utca felé. A későbbi ásatások függvényében néhány építményt javasol visszaállítani, kiállítási és kereskedelmi funkcióval, de ennek rajzi kifejtése elmaradt.

A múzeumi kiállítóterek, raktárak és a megyei múzeumi funkciók csoportosítása jó, a kívánt alapterületeket betervezi, s kellő kapcsolatot biztosít az egyes egységek között. A látogatók differenciált mozgását és az egyes helyszínek önálló megközelítését lehetővé teszi. A raktárak megközelítését és szállítási útvonalát nem oldja meg és a mélygarázs egyes pontjai nehezen megközelíthetők.

A rendezvénytér hosszan elnyúló formájával és a két végének megoldatlanságával kevésbé meghitt teret alkot, de az emelt szintű „sikátorokból” érdekes rálátást biztosít a castrumra, s ezeket az irányokat a térburkolattal is hangsúlyozza.

Az épületcsoport és a belső térképzés formai kialakítása viszont erősen vitatható. A nyugodt fehér falfelületek és lamellás nyílások elegáns arányát erősen lerontják a hosszan kinyúló fekvő dobozszerű teraszok néhány évtizeddel visszalépő formavilága. A 11-es út követése, az erre néző homlokzati magasság csökkentése és a tömegek megbontása ellenére túlságosan összefüggő és zárt egységet eredményez. Az oldalhomlokzatokon jelentkező tetősíkok bizonytalan tömegeket eredményeznek és a belső terek a ferde falsíkok következtében igen esetlegesek, amit a kötött pillérrendszer még inkább erősít. A hegyesszögű folyosók és belső udvarok zavaros és nehezen áttekinthető tereket hoznak létre.

vélemény írásához jelentkezzen be »