építészet : környezet : innováció

Váltsunk zöldre!

Miközben lassan egész Magyarország csinos szürke térkő-burkolatot kap az Eu-s támogatások sajátos értelmezésének jóvoltából, egyre sürgetőbb az igény a városi zöldfelületek növelésére. A civil szerveződésű Belső Kertek Csoport munkája és a MOL Zöldövezet programja jó példa arra, hogy kis és nagy léptékben egyaránt működhet a támogatás – a legfontosabb lépés a személet formálása. Zöldi Anna írása.

Szerencsére már több szervezett kezdeményezés is segíti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival harcot vívó nagyvárosi kertészek munkáját. A civil szerveződésű Belső Kertek Csoport munkája és a MOL Zöldövezet programja jó példa arra, hogy kis és nagy léptékben egyaránt működhet a támogatás – a legfontosabb lépés a személet formálása.

Gerillakertészek, lelkes civilek, társasházak – ma már számtalan csoport munkálkodik azon, hogy a nagyvárosi környezetet zöldebbé varázsolja. A zöldfelületi mutató növekedése politikusaink szájából is gyakran elhangzó varázsige, mégsincs egyszerű dolga annak, aki beton helyett zöldet látna maga körül szívesen, és ezért akár ásót is hajlandó a kezébe ragadni. Bár elméletben senki nem vonja kétségbe a városban megjelenő zöldfelületek pozitív hatását, sőt, a zöldfelületek mértéke rendeletileg is szabályozott, az állami és pályázati pénzen megújuló köztereink felett mégis rendre Kőmíves Kelemenné szomorú szelleme lebeg.

Belső Kertek Fesztivál - fotó: Glázer Attila


Félreértés ne essék, köztereink megújulása jó dolog. Egy ideig úgy tűnt, hogy a tájépítészek kortárs beavatkozásai sokkal elfogadhatóbbak a közvélemény és a döntéshozók számára, mint az építészet esetében. Mostanra már csak sablonos, sőt olykor abszurd megoldások elsütésére futja az Eu-s támogatásból. Szaporodik kő a kövön, konténerekben takaros formára nyírt fák kornyadoznak, és örülhetnek, ha törzsüket nem öntik betonba. November közepén adták át Budapest egyik leggazdagabb kerületében, a 12. kerületi Önkormányzat épülete előtt megújult közterületet, mely láttán az egyszeri járókelőnek bizony elakad a lélegzete.

Az egyenszürke egyenkő hepe-hupái még csak hagyján, a kövezetből előtörő szokásos tiszta források is elég szerényen csörgedeznek. Az azonban utánozhatatlanul eredeti fogás, hogy az épület körüli terep emelkedését és lejtését a körben lévő padok ülőfelülete híven követi. Nevezzük nevén a dolgokat: a padok úgy lejtenek, hogy nyugdíjas legyen a talpán, aki bírja magát hasizommal tartósan tartani. Eddig akár vicc is lehetne, ám a folytatás már minden humort nélkülöz: az Önkormányzat tervbe vette, hogy a Böszörményi út csatlakozó szakaszán megszünteti a társasházak előkertjeit, és az így felszabaduló járdát is telibe térkövezi. A gondozott előkertek a társasházak tulajdonát képezik, ezért az Önkormányzat nem rest személyes kampányt folytatni a vonakodó lakók meggyőzésére.

Nyitott Kertek Napja - fotó: Belső Kertek Csoport

A példa kirívó, és teljességgel érthetetlen, de mint annyi értelmetlen dolog, ez is szépen halad a megvalósulás felé. Ám a sokszor nehézkes önkormányzati bürokráciával folyó egyeztetések során akkor sincs könnyű dolga a zöldre vágyó lakosoknak, ha nem találkoznak direkt ellenállással, vagy színtiszta ostobasággal. A Belső Kertek Csoport azzal a céllal jött létre, hogy megkönnyítse azok helyzetét, akik a saját tulajdonukban álló udvarukat szeretnék élhető zöld oázissá változtatni. A csoport egy zöldfelületek szempontjából speciális területen, az Újlipótvárosban munkálkodik a klímabarát környezet megteremtése érdekében. A sokféle szakmát tömörítő csoport célja, hogy hidat verjen a döntéshozók hosszútávú tervei és a lakosság részvételével megvalósuló egyszeri projektek között.

Az 1,2 négyzetkilométer területű Újlipótváros 40 000 lakójára 2770 db fa jut, ezek fele kis területre – a Duna partra és a Pozsonyi útra, illetve a Szent István parkra koncentrálódik. A városrész teljes beépítettsége, és az amúgy is lehetetlen parkolási viszonyok miatt az önkormányzat környezetfejlesztési programja keretében közterületen már nem tudja elérni a zöldterület érzékelhető növekedését. A fásítás, a zöldfelületek növelése a sűrűn városias beépítésű területen csakis a tömbök közötti, a házak tulajdonában lévő területeken történhet. A civil csoportosulás és az önkormányzat érdekei tehát egybeesnek, és bár az önkormányzat ezt felismerte, korántsem vezet lekaszált ösvény a megvalósulásig, nagyon is szükség van egy helyi koordinátor civil csoport munkájára.

Ballagi Mór utca - fotó: Zöldi Anna


Kiszely Márta, a csoport egyik alapítója legfontosabb feltételnek a szemlélet alakítását tartja. Évekig élt az Egyesült Államokban, ahol a közösséghez tartozás nem csak érzelmi, hanem gyakorlati szinten is befolyásolja a mindennapokat. Magyarországon azonban ez jellemző módon fordítottan arányos az iskolázottsági- és jövedelem-szinttel, ennek megváltoztatására egy közösen gondozott zöldfelületnél semmi nem alkalmasabb. A Belső Kertek Csoport célja, hogy a csipkerózsika álmukat alvó tömbbelsőket, belső udvarokat, és főleg azok lakóit felébressze és munkára serkentse. A csoport a közvetítő feladatát vállalja magára az önkormányzat, a lakosság és a szakmai szereplők között.

A tanácsadáson kívül tevékenyen részt vesznek az önkormányzat által kiírt pályázatok előkészítésében és népszerűsítésében, tavasszal 5, ősszel már 16 udvar újulhat meg pályázati segítséggel. Szakértő gárdájuk, amelyben közgazdász, tájépítész, építész, közös képviselő, kommunikációs szakember és közösségfejlesztő munkatársak egyaránt részt vesznek, képes kísérni azt az összetett folyamatot, amit egy lelkes lakóközösség a megvalósítás során végigjárn.

Belső Kertek Fesztivál - fotó: Glázer Attila


A Belső Kertek Csoport figyelemmel kíséri az örvendetesen szaporodó egyéb pályázati lehetőségeket is. A MOL például évek óta folytatja Zöldövezet programját, amely keretében társasházi udvarok is pályázhatnak a megújulásra, és Budapest-szerte egyre több társasház él a lehetőséggel. A pályázati támogatás feltétele a zöldfelület előírt mértékű növelése, és az, hogy minden a lakók közös munkájával történjen. A lelkesedés azonban a szakértelmet is igénylő munkák kivitelezéséhez legtöbbször kevés – itt kaphatnak szerepet a szakértőket tömörítő civil társulások. Számtalan modell létezik arra, hogy egy társasház hogyan mozgósíthatja anyagi és humán erőforrásait. Közös jellemzőjük, hogy csak akkor sikeresek, ha tartós közösségi összefogással párosulnak, ez a pistikék locsolásán kívül szelektív szemétgyűjtésben, esővízgyűjtésben, de akár közös bulizásban is testet ölthet.

Az összetartó közösség kialakulása hosszú távon legalább akkora haszon, mint a klímát kedvező irányba befolyásoló zöldfelületek kialakítása. Ennek elősegítésére rendezte meg a Belső Kertek Csoport 2015 tavaszán, hagyományteremtő szándékkal a Belső Kertek Fesztiválját, illetve októberben a Nyitott Kertek Napját, ahol az elkészült udvarokat járhatták végig az érdeklődők. A csoport nyitottságára jellemző, hogy a Nyitott Kertek Napjának eseményei között az URBANITY társasjáték is helyet kapott. Az épített környezeti neveléssel foglalkozó kultúrAktív Egyesület által fejlesztett élőszereplős játék kiváló eszköz arra, hogy a városi viselkedéssel, a nagyvárosi közösségek problémáival kapcsolatos vélemények játékos formában ütközzenek. Míg a vidéki közösségek fejlesztése állandó téma, a legutóbbi Velencei építészeti biennálén a túlnyomórészt kis falvakban lebonyolított közösségi építészet kapott kiemelt helyet, a városi közösségekben rejlő potenciálra Magyarországon mintha kevesebb döntéshozói és szakmai figyelem irányulna, holott az objektív realitás az, hogy a lakosság túlnyomó része mégiscsak a bűnös városokban él.

Frankel Leó utca - fotó: Zöldi Anna


Budapest egyedülálló jellemzője a körfolyosós, belső udvaros lakóházak dominanciája, az udvarok kihasználása közös zöldfelületként a fővárosban általános fejlődési irányt is kijelölhet – ezen a téren mind a lakók, mind a döntéshozók szemléletének aktív formálására van szükség. A Belső Kertek Csoport példaértékű modell lehet a hasonló folyamatok generálásban, mert bár mind a szakmai, mind a civil közvéleményben érezhetően jelen van az igény az élhető város közösségi megújítására, számtalan rossz beidegződés és előítélet gátolja a spontán folyamatok beágyazását a bürokratikus pénzszerzés és propaganda rendszerébe.

A jó gyakorlatok szerencsére szaporodnak, a MOL pályázat kapcsán végigjárt udvarok mindegyike szolgál megszívlelendő tanulsággal. A Ballagi Mór utcai ház közös képviselője hajnalonként maga válogatja a kukákból a szelektív szemetet, mert így spórol a ház a kommunális hulladék díján. A Margit körúton az első emeleti ablak bolhapiacként működik, és a hűs udvaron álló új asztalok egész nyáron használatban voltak. A Lőrinc pap téren a Hello Wood és az Új Irány „mintaprojektje” valósult meg, a Pannónia utcában a gyerekek locsolókannái lógnak munkára készen az udvaron, és télire a középen álló fa kötött ruhába öltözött. A Frankel Leó úti társasház udvarán a játszóteret közös megállapodás szerinti időkorlátok között használják a lakók, és az sem gond, ha egymás gyerekét el kell hozni a suliból.

Margit körút, MOL Zöldövezet program - fotó: Zöldi Anna


Gyerekkorunkban természetes volt, hogy a nagyi átment a szomszédba, ha otthon elfogyott a tojás. Ma már intézményesen kell a szomszédsági viszonyokat újjáéleszteni, ahogy a természetnek is helyet kell biztosítani a városon belül. Budapest épületállománya és városi struktúrája önként adódó megoldást kínál a városi zöldfelületek hiányának pótlására, és egyúttal a civil közösségek erősítésére. A közpénzből készült lejtős padokat is könnyebben megbocsátja a lakosság, ha a saját komfortjának növekedéséhez intézményes segítséget kaphat. A kétes haszonnal, ám annál nagyobb felfordulással járó fonódó villamos építése közben vélhetően kiborult egy konténernyi virágmag a Bem tér kellős közepén. A kordonoktól többé se megközelíteni, se gondozni nem lehetett - Budapest legcsodálatosabb napraforgó-mezője borzolta egész nyáron a kipufogógázban fulladozó, dugóban dühöngő autósok idegeit. Ne legyenek illúzióink - a természet pillanatok alatt visszafoglalná a bolygót, ha az emberiség egy óvatlan mozdulattal kipusztítaná önmagát.

Belső Kertek Csoport Facebook oldala itt

Zöldi Anna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »