Nézőpontok/Vélemény
Városliget vagy múzeumi negyed - park vagy szórakoztató központ?
2013.02.19. 16:04
Meglehetősen szűken mérten lehet információkhoz jutni a tervezett új Nemzeti Közgyűjteményi Együttesről, noha nem lehet túlbecsülni a téma jelentőségét városfejlesztési, városszerkezeti, gazdasági, értékvédelmi, környezeti vagy éppen politikai szempontból, hiszen nem csak jó pár múzeumról, hanem a Városliget sorsáról, jövőjéről van szó. Zikkert Zoltán Arnold írása.
Mégis olyan kevés a megszólalás, olyan kevés a hír, és szinte nem léteznek nyilvános elemzések, újságírói vagy éppen szakmai vélemények a témában, mintha ezzel a projekttel kapcsolatban minden rendben lenne, nem lenne miről beszélni. Pedig véleményem szerint igencsak sok mindenről kellene szót ejteni, meglehetősen sok aggasztó körülmény van, amelyek miatt a város lakóinak és az építész, tájépítész szakmáknak hallatniuk kellene a hangjukat.
A magam részéről annyit tudok tenni, hogy itt, a szakma fórumán 3 kérdéskör mentén röviden összefoglalom az általam problémásnak érzett kérdéseket.
1. A projekt menete, a tervezés, lebonyolítás módja
Az információhiány önmagában is jelzi a problémát. Miként történhet meg, hogy kormányszintről irányítva valakik valahol tervezgetnek, foglalkoznak egy ilyen súlyú területtel anélkül, hogy az érintett város vezetésének, szakembereinek, a szélesebb szakmai közvéleménynek, és még lényegesebben az érintett város lakóinak nemhogy beleszólása, de bármiféle fogalma is lenne róla, mi készül a fejük felett 120 milliárd forintból?
A Városliget "hasznosítási koncepcióját", a "családi szórakoztató központ" tematikáját egy múzeumigazgató miniszteri biztos dolgozza ki? Vannak-e településtervezők, tájépítészek a tervezők között? Miközben a Városligetről, a világ első közparkjáról, Budapest 2. legnagyobb parkjáról van szó. Sehol egy szakmai vita arról, hogy kell-e múzeumi negyed. Ha igen, akkor hol lenne a helye a városban? És ha véletlenül a Városliget közelében lenne ideális, akkor ott milyen feltételekkel, elhelyezéssel, megkötésekkel? Ezeket a kérdéseket nem helyettesíti egy nemzetközi tervpályázat az épületek konkrét megjelenésével kapcsolatban, még ha annak eredményeként szépen bemutatható, gusztusos, fantáziát megragadó látványtervek születnek is, amelyeket már most felfokozott várakozás övez. A mai kornak megfelelő szemléletmódot - értem ezalatt a gazdasági környezet realitásait és a fenntarthatóság eszméjét - már alig merem számon kérni: miért nem egy zárvány, leromlott rozsdaterület rehabilitálására, városszerkezetbe való integrálására használnak fel egy ilyen újonnan tervezett, nagy volumenű létesítmény együttest? Miért egy zöldterületet - ráadásul nem is akármilyet - csonkítanak meg? És itt jutunk el a 2. kérdéskörhöz.
1/3
A Városliget, fotó: Pásztor Ádám
A Városliget, fotó: Pásztor Ádám
2. A zöldfelületek veszélyeztetettsége
Amikor először arról volt szó, hogy múzeumokat építenek a Dózsa György út menti betonfelület (Felvonulási tér, Ötvenhatosok tere) helyére, akkor még lehetett reménykedni, hogy a Városliget zöldfelületeit óvni fogják. Azóta kiderült, hogy 6 múzeumról van szó 5 épületben, ami a hozzájuk tartozó kiszolgáló és megközelítést biztosító utakkal, burkolt felületekkel együtt nyilvánvalóan jóval nagyobb helyen fér csak el, mint a mostani parkolók területe - ha egyáltalán egy épületcsoportban helyezik el azokat, és nem szétszórva a Liget teljes területén. Kiderült az is, hogy kiköltözne valahová a Ligetbe a Fővárosi Nagycirkusz, illetve hogy termálhotelt terveznek a fürdő közelébe, emellett Baán László valamiféle gasztrofaluról is beszélt. Ezen tervek alapján egyértelmű, hogy a Városliget növényállománya alaposan vissza fog szorulni az épületek, létesítmények érdekében. Nem beszélve a maradék zöldfelület megváltozó igénybevételéről. Pedig bárki, aki kicsit is ismeri Budapestet - vagy ha nem ismeri, ránéz bármilyen térképre vagy műholdfelvételre - láthatja, hogy milyen kulcspozícióban van a Liget.
Sűrűn beépült városrészek találkozásánál, olyan kerületek szomszédságában, ahol talpalatnyi természetközelség sincs, az utcákon nemhogy zöldsávok, de még a dézsába kitett csenevész fácskák sem maradnak meg. Vagyis a környező területek lakóinak egyetlen természeti kapcsolata, és az egész város tüdejének egy lényeges darabja a Városliget. Így vele kapcsolatban park helyett olyan kifejezéseket használni, mint "családi szórakoztató központ" vagy "hasznosítási koncepció" borzasztóan hangzik. Ezzel kapcsolódok is a 3. kérdéskörhöz.
3/3
A Városliget, fotó: Pásztor Ádám
A Városliget, fotó: Pásztor Ádám
3. A célcsoport kérdése
Nagyon úgy néz ki, hogy a Nemzeti Közgyűjteményi Együttest valamiféle, megalapozottságát tekintve kérdéses gazdasági szempontok irányítják. A cél kijelöléséből ez egyértelmű: másfél millió új turista a vágy. Ez az indikátor jellemző az egész gondolkodásmódra. Nem a város lakói a megcélzottak, nem a város élhetőségének növelése a cél, szó sincs ilyesmiről. A tervezők gondolkodásmódjára, látásmódjára mi sem lehetne jellemzőbb, mint az Építész Közlöny 2012. októberi számában megjelent Baán László interjú illusztrációjaként szolgáló fényképek: rendezetlen részletek, összefirkált maradvány faldarabok és sehol az élet nyomai, sehol egy ember. Noha annak, aki tényleg használja a Városligetet, ezek a rendezetlenségek persze léteznek, de nem ez tűnik fel, hanem az, hogy mennyi ember sportol, játszik, pihen a Ligetben, hogy hóesés után hétvégén konkrétan tömeg van a fák alatt, mert mindenki vágyik a szabadba, szeretne kicsit a természetben lenni, hóembert építeni és szánkózni, és ez a pestieknek itt lehetséges. Amint jobb az idő, a sportpályák megtelnek fiatalokkal és idősebbekkel, a játszóterek gyerekekkel és szülőkkel, a rétek és dombok heverésző, sütkérező, uzsonnázó párokkal, családokkal, mindenütt kocogók és kerékpározók róják köreiket. Vajon mi lesz ehelyett, ha sikerül elérni az irreális álmot, és másfél millió új turista érkezik ide az új múzeumokba, termálhotelbe, gasztrofaluba, cirkuszba, "családi szórakoztató központba"?
2/3
A Városliget, fotó: Pásztor Ádám
A Városliget, fotó: Pásztor Ádám
A köztelevíziónak adott Baán interjúban is elhangzik, micsoda különleges adottság ez a belváros szomszédságában lévő nagy, egybefüggő, szabad, beépítetlen terület. Éppen csak az ebből levonható következtetésben tévednek nagyot. Ugyan a tervpályázat nagyon izgalmas építészeti feladvány lesz sok-sok szakembernek, de Pest egyik utolsó nagy zöldterületét csonkítják meg jóvátehetetlenül, kiszorítva a város lakóit arról a helyről, ahol fák alatt, zöldben pihenhetnek, sportolhatnak. A Városligetre budapestiként sok okból méltán lehetünk büszkék, jó lenne, ha használhatnánk is annak, aminek ideális: közparkként.
Zikkert Zoltán Arnold építész
14:40
Csaknem megállíthatatlan:
http://nol.hu/belfold/20140201-csaknem_megallithatatlan_a_varosliget-beruhazas
06:36
@alfoldi2011: Mozsár István ködösít, amikor a fentebb hivatkozott NOL-cikkben azt mondja, hogy a Városliget beépítése szinte biztosra vehető, mert azt szavatolja a városligeti törvény egyes elemeinek kétharmadossága. A 2013. évi CCXLII. törvénynek ui. csak az állami tulajdonlást előíró pontjai sarkalatosak. Az, hogy oda múzeumokat - vagy bármit is - kellene építeni, nem is szerepel a törvényben*.
Amúgy kifejezetten érdekel, hogy Baán Lászlón kívül, aki valószínűl, hogy immáron presztízskérdést csinál belőle, kinek ilyen fontos ez a 150 milliárdos kártétel? Gazdasági számítások nem támasztják alá a célszerűségét, városépítészeti szempontból egy tragédia, mert ott épít, ahol nem szabadna, és ott nem tesz semmit, a barna mezőkön, ahol kellene. Figyelmen kívül hagy lehetőséget jelentő, meglévő, gyönyörű épületeket, miközben külföldi projektmenedzserekkel, tervezőkkel és kivitelezőkkel évekre építési területté túratná a Városligetet. Az uniós pénzeket erre költenék, ahelyett, hogy Budapest Hungária körúton kívüli kétharmadán próbálnának meg segíteni. Mindezt a táj- és városépítő szakma véleményének teljes negligálásával. Évtizedes rombolás készül, évszázados kihatással. Politikai pártállástól független, józan ésszel belátható ügyről van szó. Állítsák és állítsuk már meg a botcsinálta közgazdász-múzeumigazgató hozzá nem értő ámokfutását!
* A törvény mindazonáltal félelmetes, mert teljesen szabad kezet ad a Fővárosi Önkormányzatnak a Városligeti Építési Szabályzat megalkotására. A törvény 7. paragrafusa szerint nem kell alkalmazni a településrendezési eszközök szabályait, bizonyos zöldterületre vonatkozó szabályokat és módosításokkal veendő figyelembe a Bp.-i Aggl. Területrend. Terve.
10:20
Baán, az alulinformált: Azeri Park, nagykövetséggel a Városligetben, ld.: http://index.hu/belfold/2013/08/01/azeri_park_a_varosligetben/ Idézem: "Ugyanakkor a Városliget közelében fekvő 56-osok terére 2017-18-ra tervezett, öt épületben hat múzeumnak otthont adó Múzeumi Negyed kialakításáért felelős Baán László kormánybiztos közölte: neki semmilyen információja nincs az Azeri Parkkal kapcsolatos tervekről." Pedig jó lesz tájékozódni. Javaslom, tegyen tisztelgő látogatást az azeri külképviseleten, ahol átveheti a kulturális attasé skicceit az őáltaluk elképzelt épületegyüttesről. Csak azért, hogy a múzeumi negyedet még időben ahhoz igazíthassa. Ezután már csak a Minisztériumban kell szignáltatnia az azeri terveket és ki lehet írni közbeszerzést.
14:09
Motyózunk a Városligeten, miközben legalább ugyanakkora terület áll parlagon, egy köpésre tőle... A Rákosrendező. Megtekinthető a XIV. kerületi (!) Tahi utcát bejárva, a vasúti gyalogos felüljáróval. Kérem, menjenek oda, lépcsőzzenek föl és nézzenek körül. Nem a Városligetet és az Orczy parkot kéne százmilliárdért szétqrni, hanem ezt, a város szíve melletti, hatalmas vasúti parlagot kell fölemelni. Aki oda fejleszt, no az a vitéz. Akár az állam, akár az önkormi, akár valamely magánberuházó.
14:21
@Pákozdi Imre: ott a pont!
18:43
@bardóczi: Teccenek még emlékezni erre a mintegy két évvel ezelőtti hírre?
“A hazai kulturális intézmények modernizációs törekvése, a korszerű, látogatóbarát múzeumok megvalósítása ismét jelentős mérföldkőhöz érkezett. A Néprajzi Múzeum szolgáltatáskínálatának minőségi megújulása a kulturális intézmény látogatóbarát fejlesztése érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programjának keretében uniós támogatással valósulhatott meg. 2008-2010 között a Néprajzi Múzeum „Palotából” látogatóbarát múzeummá vált. A „Palotából látogatóbarát múzeum – a Néprajzi Múzeum szolgáltatás kínálatának minőségi megújulása a kulturális intézmény látogatóbarát fejlesztése érdekében” című projekt 253 805 886 Ft pályázati támogatást nyert. A fejlesztés által megújult múzeumi terek ünnepélyes átadásra 2010. szeptember 29-én került sor.”
Csakhát ami elmúlt elmúlt a karaván halad, ne foglalkozzunk “régi” projektekkel, mikor annyi új kínálja magát.
És hogy miért nem a Rákosrendező?
Mert mink vigyázó szemünket mindig oda függesztjük ahova kell.
Pl. a bécsi Muzeumqartierre, a berlini Museuminselre vagy a Central park melletti New York-i Museum Mile-re. Na nekünk is pont ilyen kell ! mondá valamely bölcs honatya és dőlni fog a sok családi turista,( meg a lé ! ami önmagában nem volna baj) mert a kulturális csomagolású politikai-gazdasági célprogram a múzeumista családi turizmus fellendítése Budapest székesfővárosban.
Az, hogy mindegyik példának tekintett nagy múzeumi Disneyland hogyan épült bele a városa szövetébe, az nem szempont, pedig New York sem a Central parkot csonkította meg és Bécs is zömmel a néhai királyi istállókból épített magának múzeumot és azt egészítette ki új épületekkel, Berlinben pedig még II. Frigyes szemelte ki a Spree sziget északi csücskét múzeumnak,de Berlinnek még attól maradt 72 db zöld parkja, közte egy 225 hektáros Tiergarten, és ezek egyike sem épül be vélhetően, nopláne múzeumilag.
Csak érdekességképpen:A múzeumlátogatás nyilvánvaló divat, tehát jönnek a népek, de milyen is az érdeklődés(és mi iránt)
Bécs Museumqartier 7 múzeum 1,3 millió(fizető) látogató
Berlin Museuminsel 5 múzeum 3,4 -“-
Albertopolis London 3 múzeum 9,2 -“-
Museum Mile New York 10 múzeum 7,5 -“-
Mindenféle szempontból elgondolkodtató egy ilyen statisztika, hiszen ezekben a múzeumokban a világ szédületes gazdagságú gyüjteményei láthatók a Pergamon oltártól az egyiptomi múmiákig, nem beszélve egy Guggenheimről vagy egy Metropolitan Museum of Art-ról amelyik a Louvre után a világ második legnagyobb múzeuma. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ránk ne lenne kiváncsi a nagyérdemű, csak tudjuk hol is állunk.
A kormányzatilag elképzelt építész világnagyságok pedig parádés terveket álmodhatnának a világ kult. térképére felemelkedett Rákosrendezőn, mert az tényleg lenne egy igazi valami, amiért tényleg ide kell jönni.
19:05
@Pákozdi Imre: Látom Imre hiába hívtalak a felüljáróra, nem érted a dolgot. Ha ott rendet csinálnának - zöld, meg bringa út, meg züldővezeti folyosó, stb. - akkor a lopott kábelekről hol égetnék le a műanyagot, hová tennék a felhalmozott szemetet? Csak nem arra gondolsz, hogy esetleg a Városligetból a Rákospatakig egy sétányon el lehetne jutni? Imre, van benned jóérzés? Mi lenne a guberálókkal, az autentikus MÁV romokkal?
Ezek után meg sem merem mutatni a peremkerületi parlagokat, még a végén azt találod ki, hogy ezeket egy összefüggő rendszerbe lehetne kapcsolni. Pedig gondoltam arra, hogy bringán végigjárnánk - tavaly már javasoltam - esetleg mások is csatlakoznának és lehetne egy Budapest performance fotósorozatot készíteni, de ezek után nem! Nem lehet teret adni a társadalmi érzéketlenségnek, nincs helye a kisebbség kirekesztésének. Igen is az összes belső parkba, zöldterületre focistadiont és múzeumot, az Andrássy úton pedig ki kell vágni a fákat (baltára magyar).
Remélem Imre le tudod győzni szociális érzéketlenségedet és energiáidat a kábelégetők egyesületének támogatására fordítod.
20:37
@HI: Szeretnék jelentkezni ebben a projektbe dokumentátornak. Az lehet, hogy Imre és te kábelt loptok és tüzet rakunk, viszek tablettásbort meg technokolrapidot, zacskót, tűket, esetleg egy raffael reprót - csak hogy meg legyen a SzépMű fíling és fotózunk? Még egy roncsfilm is összejöhet. Mikor indulunk?
21:01
@HI: :-))))
Huszti István a lerobbant budapesti megastruktúrák nagy föltárója. Már a Népstadionba is ő hívott körülnézni... A Rákosrendező mai állapota azonban más, ez valódi megrázkódtatás. 20-30 használaton kívüli sínpár kb. másfél kilométer hosszan, egy beroppant vasúti híd, gurítódomb apró folytonossági hiánnyal (a hídja nincs már meg), gőzmozdony-víztöltő kút száz évvel korábbról... Sínpárak, amelyek között fák nőttek és földszintes bakterházak, bedöntve. Harminc éve moccanatlan vasúti teherkocsik, 15 éve üzemképtelen teherautók és kosz, piszok mindenütt. Ez az egész mintegy leírhatatlan hátsó udvara egy nyomorú-sanyarú vasúttársaságnak és persze Budapestnek. Van pl. egy telek, ott, abban a kb. 500-700 méter széles űrszelvényben, amely telekre láthatólag évek óta hordják a lomtalanítási hulladékot. 150 méter hosszan, húsz méter szélesen csak kibelezett bútorok, a következő vonulat háztartási gépek maradványai. A vonatok 2 (két) sínpáron járnak, a többi teljesen felesleges, ott rohad x éve. István zöld folyosót, bicikliutat álmodik, én azt mondom, ez kevés a terület rehabilitálásához. Oda fajsúlyos beruházások kellenek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, múzeumok, lakótelepek, iskolák. És ott a tér! Nyista beszorítottság, létező térfal, városszövet! Nyugaton a Tatai út, majd nem is oly messze, ott van látványnak a budai hegyvidék, északon az újpesti templom tornya, keleten néhány 40-50 éves, meglepően jól sikerült nyolc-tíz emeletes, NEM panel lakóház a Rákospatak és az M3-as könyökébe illesztve. Délről pedig az Állatkert és a Liget sziluettje, biztatóan sugallva: van mit folytatni, ráadásul itt tényleg a teljes tér- és tömeggazdálkodási szabadság jegyében.
07:27
@Pákozdi Imre: Ahogy fentebb írtam, úgy gondolom ez valóban egy igazán izgalmas helyszín lenne végre egy nagy nemzetközi tervpályázat számára. A tartalom mellett egy valódi világkülönlegesség. Nem megerőszakolás hanem felemelés. Csak fel kéne ismerni copy helyett.
(És ahogy a nagy hollywoodi filmeknél az impresszumban feltétlenül ott kell szerepelnie HI-nek és PI-nek az "ötletéből" címszó alatt.)
13:08
@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK. Az ötlet sajnos sem Imréé, sem az enyém. Én csak Imrét felcsaltam a felüljáróra és ő megdobbent. Most rohanok, de kutyafuttában bírom ide ezeket, érdemes elolvasni és elgondolkozni, hogya fejlemények milyen összefüggésben vannak.
http://www.zuglo.hu/files/DownloadFile?topic=editor\files.nsf&did=5934CB9AD21C4547C1257A39002B8633&filename=v._fejezet_-_zoldfelulet,_kornyezetvedelem.pdf
http://www.zuglo.hu/wps/portal/hirek?docid=WORA-8W5B8N
13:13
@bardóczi: Sanyi, ha hozod a tablettás bort, akkor jöhetsz, de legyen benne fagyálló is, mert Imre azt szereti, attól jön neki az ihlet. Én vidékiesen maradok a száraz pezsgőnél.
Amúgy én tényleg komolyan gondolom, hogy érdemes végignézni ezeket a parlag területeket és történetükben is vizsgálni, ha gondolod/gondoljátok egy térképen tervezhetnénk tényleg néhány bringás kalandtúrát.
13:20
@HI: remek anyagom van, dizájdroggal szőkített fagyálló, frankón jobb hallucinogén, mint a Jákob lajtorjája. Hatására a rozsdazóna megelevenedik és funkciókkal telik meg. És én is komolyan gondolom: ebből egy remek "utinapló" sorozatot tudnánk összeállítani az ÉF számára. Más úgyse teszi meg, mer el vannak foglalva azzal, hogy tegyék tönkre a Rómait és a Városligetet. Szóval mikor indulnánk Toxikomák?
07:34
@HI: Nagyon klassz, hogy ezeket felkutattad, István. A XIV. kerület tehát még tudja, hogy létezik az a 2,5 Nkm-es senki földje (éljen a "kerület" intézménye), csak a Város és az ország vezetőinek esik ki a szemszögéből. Hát akkor lobbizzon is az a kerület! Mert azt a dzsuvát tényleg csak országos fókusszal lehet revitalizálni. Az NKE kacagva elférne az összes féltitkos gyakorló pályájával, lovas ösvényével, mellette három világbajnok múzeummal és a Vidám Parkkal. És mindjárt lenne miért odabiciklizni... Ám ezek nyilván nem kerületi beruházások.
09:59
@HI: Kedves István,kiválóak és alaposak ezek a munkák, aki ezt jobbító szándékkal megcsináltatta, az valós gazdája területének. Más kérdés, hogy ki mire hogyan használja a későbbiekben. Az első tanulmányon a végső dátum 2009 ha jól láttam (polgármester dr.Weinek Leonárd). A második immár Papcsák polgármester úr jegyzésével 2012.Ha valaki szán rá időt, hát nem egy és nem két ülésben tudja átrágni magát - jobbára valamilyen város-szakmaközeliként sem - ezen az óriási információhalmazon. A véleményezésre adott idő 1 azaz 1 hónap egy nyárközepi dátummal(július-augusztus).Látjuk lelki szemeinkkel, amint a honpolgár júliusi szabadságából egy hetet is feláldozva akár, belohol az önkormiba, böngészvén a kifüggesztéseket, majd hazamenvén átolvasva laptopján az infókat, tollat (klaviaturát) ragad és megteszi előremutató kritikai észrevételeit.Életszerű és hatásos önkormányzati demokrácia.Viszont a közzététel megtörtént, a veszett fejszét meg keresse a tisztelt "passzív" publikum a Rákosrendezőn.Nagyon szomorú históriák ezek.
Az ötletet mégis javatokra írnám, mert aki észrevesz,felkarol,menedzsel egy jó elgondolást, az az igazi ötletelő.És ti most ezt tettétek odamenve,megnézve, megosztva,közzétéve.Ezt így kell.
18:57
@FenyvesiHK: FenyvesiHK, Imre, Sándor kedves Mindenki!
A téma folytatásaként a "napi inspiráció" feltöltéssel feltettem egy térképet és szöveget (azért oda, mert képet máshová nem tudtam, remélem lesz érdeklődés és akkor egy blogban folytatjuk).Ha támogatandónak tartjátok a dolgot, ne kíméljetek, várom a javaslatokat.
ui. Ahogy látom még a régi napi inspiráció van fenn, de a rendszer csak lecseréli valamikor. Ha nem az öreg nénit látjátok, hanem térképet, akkor az.
11:25
Ritkán vagyok híve az ilyen állami "mindentbele" nagyberuházásoknak, ez alkalommal mégis ez a helyzet -legalábbis ami a múzeumi negyed városligeti létrehozatalát illeti -mint gondolatnak. A városliget közelében lakom, és sokat tűnődtem azon, hogyan lehetne a liget felvonulási tér felőli használatlan, kicsit városi erdőszélre emlékeztető részét (ami ugye nem sok jót jelent) elevenebbé tenni. A múzeumi negyed -mint idea- jónak tűnik, ne felejtsük, itt van már a Szépművészeti, a Műcsarnok, beljebb az Olof Palme ház. A liget pereme valamikor nem volt ilyen üres, a Fasor a Rondóban ért véget, de itt volt pl. a Regnum Marianum is, sőt, a kommunista felvonulási teret is szegélyezte egyfajta (persze kétes minőségű) építészeti keret. A városliget nem őserdő, aminek a legjobb ha szabadon burjánzik, és békénhagyják az emberek. Liget, amit a városi lakosság pihenésére, sőt szórakozására szolgáló célra hoztak létre (ettől még fontos a növényállományának védelme). A mostani parkoló szituáció szerintem méltatlan a liget "főhomlokzatához".
Más kérdés persze, hogy a végén aztán túlméretezik-e a feladatot, ismét megalázzák-e az építészeket, és ellopnak-e nagy összegeket, mint ilyenkor szokás hazánkban, kormánytól függetlenül.Meg, hogy valóban válság idején kell-e presztízsberuházásokba ölni az adóforintokat.
11:43
@Ábel: A parkoló és a felvonulási tér valóban méltatlan a Városligethez, de szeretném itt újra hangsúlyozni, hogy amennyiben ez a dolog úgy jelenik meg, hogy még ide bele jó sok funkciót és másfél millió túristát a ligetbe, akkor a zöldfelületek szintjén az történik mint a Zöldpardon esetében kicsiben. Porpardon.
A liget valóban nem őserdő, de egész egyszerűen a mai terhelésén is jócskán csökkenteni kellene, hogy ne essen szét az egész. Túl sok a funkció, ennyit nem bír el. A főváros nem tudja jól üzemeltetni, nem tud vele gazdálkodni, mert béna. Az állam is az lesz. Újólag szeretném itt felhívni a figyelmet rá, hogy vannak jól működő nemzetközi minták arra, hogy nonprofit szervezetek jó gazdái tudnak lenni hatalmas városi közparkoknak is, üzemeltetni és fejleszteni tudják azokat, ha a parkok infrájának (parkolás, kávézók, éttermek, sportpályák, rendezvényterek, stb.) kezelési jogát is megkapják. A ligetben az utóbbi években a fővárosi cégek és a parkban érdekelt bérlők egy csoportja létrehozta a Liget-Köztársaságot. Ez egy jó iránynak tűnik abban, hogy legyen a ligetnek gazdája. Ha volna, nem akarná senki se einstandolni. Nincs. Szabad préda. Csak kiveszik belőle, de nem adják neki vissza. Példa rá mondjuk kapcsolat koncert, amely egy hatalmas telekommunikációs cég brand-építő rendezvénye, amelyhez a főváros ingyen biztosítja a felvonulási teret, utána meg az FKFV és a Főkert szedheti a szemetet. De folytathatnám a példák felsorolását. Mivel a liget le van pukkanva, van rá jelentkező, aki majd "megfejleszti". Ettől azonban a ligetnek nem lesz jobb. Rosszabb lesz. Sokkal. És gazdája továbbra sem lesz, mert az állam egy személytelen betonfal. Mintha egy gépi hanggal beszélgetnél a szerelmi életedről. Nem pedig olyan gazda, akihez ha odamégy a problémákkal, akkor megoldja. Azabaj.
12:15
@Ábel: A Liget valószínűleg azért ilyen "üres", mert jelenlegi funkciója szerint ez egy közpark. Az alapvető probléma az, hogy bár eddig ezt így nem mondták ki az illetékesek, de a Liget megszűnik közparknak, városi pihenőparknak lenni, és egy turisztikai attrakció, kaland és élménypark válik belőle. Ugyanis míg eleinte a projekt valóban a Felvonulási téren felépítendő Múzeumi Negyedről szólt, valamikor a tavalyi év folyamán csendben és észrevétlenül bekúszott a rendszerbe a Városliget - értsd az egész terület - "rehabilitációja". Ami persze koránt sem rehabilitációt, hanem funkcióváltást jelent. Hiába teszik le a nagy esküt, hogy nem lehet kevesebb zöldfelület, ha a maradékra ráengednek másfél millió turistát, aki élményt, csinadrattát, attrakciót akar a pénzéért, nem pedig a fűben heverve olvasgani, vagy éppen a Stefánián futni. A funkcióváltás egyben a használók összetételének kicserélődését is jelenti. Akik ma oda regenerálódni járnak, azok onnan kiszorulnak és jön a Vurstli népe. Csak míg a két háború között a Vurstli térben jól elkülönült a Liget csendesebb részétől, nekem úgy tűnik, hogy most az egész közpark területét igénybe veszik erre a funkcióra. Aki még nem olvasta, ajánlom a ma megjelent Heti Válaszban - a papír alapúban - a Baán interjút. Egyértelműen kimondja, hogy az épületeket a Liget belsejébe is kívánják elhelyezni, és majd megmondják (!), hogy melyik fákat nem szabad kivágni (ezek szerint a többit ki szabad)
12:29
@varosliget.info: Tegyük hozzá sietve - bár ugye ez kutyát nem érdekel a kéthetenkénti alkotmánymódosítások korában - jelesül olyan közpark, amely most, kialakult állapotában az 5% beépítettségen is túl van, holott eddig is csak 2% lehetett volna, az 5% meg már a beépítésre nem szánt összes kategóriát üti az OTÉK szerint. Vagyis ha csak egy új budit letennének, már ahhoz is bontani kéne előbb. Természetesen semmi kétségem efelől, hogy nem ez fog bekövetkezni. Sokkal inkább várható, hogy a közpark területfelhasználási besorolása megy át - mondjuk beépítésre szánt különlegesbe vagy intézményibe (ahogy az Orczy kert sem közpark besorolású többé barátim!). A beépítési százalék 10 fölé növelése mellett. És lesz rá jelentkező, aki megcsinálja a szabályozási tervet. Viszonylag kevés manapság a Granasztói Pál, és bőven benne van a pakliban, hogy úgy ünnepeljük meg a közpark 200 éves fennállását, hogy elvesszük tőle a közparki státuszt, a szegény József nádor meg majd picit magasabb fordulatszámra kapcsol a sírjában.
12:53
@Ábel: A túlméretezésre jellemzőnek tűnik a termálhotel ötlete, amelyről az Urbanista blog megfogalmazását idézném:
"Engem az egyik legfontosabb budapesti zöldterület sorsa aggaszt. Oda ne fejlesszen nekem senki hotelt, "saját rizikójára" se!"
13:29
@bardóczi: A felvonulási tér a jelen formájában méltatlan. Ha a Hősök tere nem is Place de la Concorde, az egész jelenlegi épület és zöldfelület együttesnek, beleértve a Dózsa György utat szegélyező tekintélyes bérpalotákat is, csak úgy van luftja (a Hősök terének kiváltképp), ha ez a tér megmarad és nagyvonalú rálátást enged a környezetére. Budapest számtalan különleges szépségű részére elmondható, hogy nem érvényesül keskeny térfalak közé szorítva, csak kitekert nyakkal élvezhetők részletek és a monumentalitásukat vesztett épületek szinte két dimenzióvá zsugorodva. Szerintem jó érzés ellátni az Ajtósi Dürertől a Szépműig vagy az Andrássyról kiérve a Ligetig.
Az nem a tér hibája, hogy annak használják amit most látunk, autószeméttelepnek vagy mutatványozásnak. Mégegyszer Place de la Concorde, ott sincs semmi ilyesmi, csak éppen elakad az ember lélegzete ha végigtekint rajta.
09:54
@zikkertzoltan: Speciel ha sikerülne beszorítania azt a termálhotelt a Vidámpark felüljáró felőli sarkába a hullámvasút helyére (azt áthelyezni a Hungária helyett a vasút mellé), akkor lenne létjogosultsága, hiányzik egy-két tíz-tizenöt emelet körüli magasépület onnan (20-25%-os beépíthetőséget engedélyeznék, a többi a termálfürdő szabadtéri medencés területe lenne) városképi szempontból. Kifejezetten ilyen helyeken tud jól működni a hasznos területet kímélő magasépítés. Az egész környék egy káosz, amiben horizontálisan nem lehet rendet tenni, hiszen a vasút, a felüljáró és a Hungária maradandó értéke a városnak, így marad a vertikális megoldás.
http://img28.imageshack.us/img28/9361/areaw.jpg
08:40
Az, hogy pillanatnyilag a terület kinek a tulajdonában van, nem sokat számít:
"1031/2013. kormányhatározat az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesről
1.8. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjék meg az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításához szükséges ingatlanrészek tulajdonjogi helyzetének rendezéséhez, azok állami tulajdonba kerüléséhez szükséges intézkedések előkészítését; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal"
09:04
@zikkertzoltan: Határidő: azonnal, miközben az ötletpályázat az épületek elhelyezéséről majd csak most íródik ki. Az egész Városligetet állami tulajdonba veszik, és a főváros erről zokszó nélkül lemond? Ha nem, akkor mégis hogyan készül az ún. Liget-koncepció? Itt nem csak a Múzeumi Negyedről, hanem már az egész Ligetet érintő átalakításról van szó.
2011 őszén, egy közgyűlésen, már napirendi pont volt a volt Felvonulási tér egy sávjának átadása, ezt ott helyben vetette le a Tarlós a napirendről, egyrészt mert elnagyolt térképvázlat alapján született az előterjesztés, másrészt mert semmiféle ellenszolgáltatást, megváltást... nem kapott volna a főváros.
09:57
@varosliget.info: De akkor ugye még nem volt megoldva a BKV konszolidációja. Most meg, hogy már ismét helyreállt az örök barátság a főváros és az állam között... :-)
Egyébként nem lenne az baj, ha jelentős tereink, nagyparkjaink egy tulajdonban lennének, mert sok esetben ez a gátja annak, hogy valami normális, átfogó rendezés valósuljon meg rajtuk. Példának okáért a Margitszigeten hét telek van, vegyes tulajdonokkal és hatmilliónyi kezelővel meg bérlővel, ami kibogozhatatlan, legalábbis egy fővárosi ügyosztálynak már meghaladja az agykapacitását. Csakhát az itten a baj, ha a tulajdonos aztán elkezd garázdálkodni a gazdálkodás helyett. És itt most gazdálkodásba a zöldfeli értékeinkkel való gazdálkodást (is) tessék beleérteni.
20:17
Azt gondolom, hogy régen túl vagyunk azon, hogy a Városligetet önmagában lehessen értelmezni. És ez igaz Istvánmezőre, a Népligetre, a Római partra, stb...
Budapest egy furcsa hely. Van egy folyónk, amitől egyre jobban elszigeteljük a várost, a belső és a kapcsolódó zöldterületeket szemétlerakónak, vagy sekélyes beruházásoknak használjuk - nem titkolom az Istvánmezei focistadiont is ide sorolom -, vagy kultúr-szórakoztató ötletekkel állunk elő. Még az is lehet, hogy valamelyik ötlet jó, de hol a rendszer, hol vannak az összefüggések?
Holnap egyik fórumtársunkat du. 14-örára a Rákospatak mentén húzódó vasúti felüljáróra invitáltam, megpróbálva bemutatni, hogy pl. a Városliget hogyan értelmezhető másként.
16:23
A magunk részéről weblapunkon a kezdettől - az ötletrohamtól kezdve - figyelemmel kísérjük a projekt alakulását. Két dolog szembetűnő: az egyik, hogy képtelenség megtudni, kik dolgoznak a projekten. A másik, hogy a Ligetben lévő fővárosi intézmények vezetői kb annyit tudnak a projektről, mint az újságolvasók. Nekünk annyit sikerült jelen állapotában kideríteni, hogy a termálszálló a Széchenyi Fürdővel szemben a volt Kis Vidámpark területén épülne fel, a Cirkusz pedig a Vidámpark Hungária krt-hoz közel eső részébe kerülne. Ismétlem ez a jelenlegi tudásunk, lehet, hogy holnapra már nem igaz. A mai sajtóbeszélgetésből nekem úgy tűnik, hogy a múzeumi épületek mégsem egy tömbben, hanem a Ligetben szétszórva épülnének meg. (Erről már volt szó). Ott jelenleg az Alkotóművészek háza kihasználatlan, a volt Hungexpo - telek pedig valóban rehabilitálandó. A Petőfi Csarnok bérlőjének hosszútávú üzemeltetési szerződése van a fővárossal. És ebből következik is a harmadik érthetetlen pont: a főváros hallgatása. A terület az övék, annak egyelőre egyetlen négyzetmétere sem került átadásra, nem hallom a főépítészt sem, mint ahogy Zuglót, az engedélyeztető hatóságot sem, megnyilatkozni.
20:31
@varosliget.info: Se termál szállót, se múzeumokat nem szabad oda építeni! Javaslom, füvesítsék és fásítsák a Felvonulási teret (esetleg egy vékony, parkolásra alkalmas sáv meghagyásával). Még a Sörsátor is elbontandó, mint afféle kívül kopott, belül sötét építészeti gagyi, valamikor mintha játékszínnek épült volna... A Pecsáról is dönteni kéne: épületnek ócska, buli helyszínnek valamikor jó volt, ma nem tudom milyen. Azután mit keresnek ott a BNV valamikori épületei? Nézzen már körül valamelyik, a várostervezésért pénzt kapó illetékes a Városligetben: az emberek fociznak, napoznak, kutyáznak, sétálnak, gyereket sétáltatnak és bicikliznek. Ami kell, az két-három vécé, de olyan, amelyik működik. Na, és ez az, ami a területet kezelő hivatalok kompetenciáját végleg és örökre meghaladja. Úgyhogy ezzel a logisztikai és kulturális korláttal számoljon az, aki Budapest legkedveltebb közparkjába jövőt álmodik.
A Liget olyan, mint a Város; jó adottságú, trehányan kezelt, egyszerre alul-és túlhasznosított. Abban is hasonlít a Városra, hogy a legjobb részei a II. világháború előtt épültek. Ami azóta történt vele, az magyarázható, de végső fokon, szinte maradéktalanul silány.
08:42
@varosliget.info: MTI nyúz: http://14.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/130221/otletpalyazat-turisztikai-varosligetert
10:49
-- A Városliget már ma sem bírja el a parkot használó (nem fizető) városlakókat (hétkerből kiszabadulók, kismamák a pesti "belvárosból", hétvégi családok a játszótereken, biciklisták, futók, kutyások, piknikezők és a "jobbnál jobb" rendezvények látogatói).
-- A Liget legnagyobb értékét még mindig a kétszáz éves fák jelentik. A fű sok helyen már nem tud regenerálódni a lehasználtság miatt. A 70-es (?) években kialakított mikroarchitekturális elemeket hagyták lepusztulni. Ennek ellenére pingpongoznak az emberek a megsüllyedt betonasztalokon, sakkoznak a betonkockákon, tengóznak a felpúposodott aszfalton. Nem lehet beférni a Kertembe.
-- A Liget teljes felújítását már vagy egy évtizede ígérgetik a különböző főépítészek és város(i)politikusok. (De addig már ne nyúljunk hozzá!) A helyi lakosok észrevételeire (ciklusokon átíveleőn) a zuglói önkormányzat folyamatosan a Fővárosra mutagott. Eközben pl. megjelent a 'Futókört a Ligetbe' grass-root kezdeményezés.
-- A Liget annyira túlépített, hogy eddig az olyan miniprojekteket sem engedték, mint egy nyilvános WC rendbehozatala a tetején egy ca. 20 m2-es büfével.
-- A múzeumlátogatók (busz)parkolását simán ráengedi a Főváros(?) a Ligetre a műjég előtti szakaszon. Zugló próbált egy ideig tiltakozni, de úgy tűnik alulmaradt.
-- Az Olof Palme-ház magáncégnek kiadva, ahelyett hogy kiállítótérként funkcionálna. A Liget szélén a volt ELTE-campus nagyjából üresen omladozik. (Öt évvel ezelőtt még oda vízionálta Ehud Amir a termálhotelt.)
-- (Csak zárójelben: Nézzük meg kicsiben! Vajon jót tett-e a Tabánnak, hogy odakerült egy, a Rácz-fürdő léptékét felborító, új (luxus)épület?)
11:27
@zim: Igen, a Városliget tele van és köszöni szépen, már látványosság. Tessék a show-t máshol sikerre vinni, az ottani kornyekkel együtt. A Népliget MELLETT, a volt Ganz Mávag teruletén vagy Újpesten.
16:10
@Pákozdi Imre: Kedvenc Városligetünk történelmileg mindig az ebek harmincadja volt az idilli ősállapotokat kivéve, amikor a Rákos patak mellékága kanyargott rajta és ligetes fás vadban gazdag sztyeppés vidéket látott, aki erre tévedt.
Minden ez után történt dolog csak rongálta ezt a területet, jöttek ide tatárok dúlni és nemkevésbbé dicső eleink, akik itt országgyűlvén akkurátosan lelegeltettek, széttapostak, kivágtak minden zöldnek nevezhetőt, ami kinőtt a földből. Szegény Ökrösdűlő mi mást tehetett, mint elmocsarasodott és nem termett mást, mint maláriaszúnyogot. Pedig valaha agarászott itt Mátyás király is.
Aztán ezzel kellett évtizedeken keresztül valamit csinálni, de se pénz se posztó nem volt soha éppen elég, hogy igazán szép legyen. Állandóak voltak a gazdacserék, a különböző ellenérdekek, hiába mondta Mária Terézia, hogy tessenek visszaültetni a kivágott erdőt, Pest városa 15 évíg sunyított, mert legeltetni mennyivel gazdaságosabb volt.
A selyemhernyó történet még Nebbien kertművész úr előtt jutott eszébe az 1700-as évek végén egy Stolcz János nevű élelmes vállalkozónak, aki az újraerdősítéssel végül megbízatott és aki „véletlenül” épp selyemhernyó-tenyésztő és -felügyelő volt, no meg selyemgyáros a Terézvárosban. Mert akkor már miért ne ültessünk eperfákat ugye.Tekintve, hogy ekkorra már egy hatalmas homoktengert kellett megkötni, amire az akác a legalkalmasabb, nem is sikerült a nagy gondolat az eperfákkal.
A József nádor féle Királyi Szépítő Bizottság pályázatának nyertese Nebbien úr viszont igen lelkes volt és a pályadíját fektette be ( ingyen művezetés mellett !) a nagy tervbe, mert igaz, hogy akkor már léteztek az európai városok közparkjai, például a bécsi Práter, a londoni Hyde Park vagy a párizsi Bois de Boulogne , de ezeket nem tudatosan, előre megtervezve hozták létre, hanem inkább szükségből keletkeztek és így az ő műve lett az első megtervezett közpark. Minden akkori képzeletet felülmúló terve sajnos megintcsak a fránya pénz hiányán csökkent a felére, de még így is igen impozáns lehetett a József nádor alcsúti arborétumából ajándékozott platánokkal, melyeket még most is van szerencsénk megcsodálni.
Ezután volt itt minden: méltatlan bérlőnek bizonyult arisztokrata, mutatványos karavánok, fürdő- és kápolnaépítő egyletek, törekvő innovatív kapitalisták, csónakázás és szórakozás ,Ősbudavára és korcsolyapálya, hévízforrás, Millenium, Állatkert és fakivágás, színház és rockopera, meg nemzetközi vásár valamint törmelékkupacból Királydombbá avanzsált emblematikus hely. Örökös bontásban és építésben, lebetonozásokkal és nagy növénykiültetési kampányokkal. És még menekültek is ide olykor a pesti polgárok hol árvíztől, hol bombázástól sújtva. Ha viszont béke volt, mindig kalapozott valaki náluk szobor- vagy templomállítás ügyben.
Mégis valahogy mindig egy mostohagyerekként tartott és kezelt, afféle tartalékterületként fungált a mindenkori városatyák tudatában ez a hatalmas 1 km2-es terület, amivel akármit is lehet kezdeni. Nemkívánatos vagy kényelmetlen vagy gigantikus funkciókat lehetett ide száműzni, amikkel addig sincs gond az egyre sűrűsödő és egyre nagyobb ingatlanértékű belső városrészekben.
Nem így volt és van ez a városlakók számára, akik pihenésre, zöldben-levésre, úgy szerették és szeretik a Ligetet, ahogy az legszebb állapotában lenne látható, sok fával, bokorral, fűvel, csöndes sétautakkal és lehetőleg semmilyen más attrakcióval. Számomra manapság mondjuk egy St.James park lenne a minta, sétánykaviccsal, tenyérből evő mókusokkal, bögyös pelikánokkal, kényelmes padokkal.Hát majd egyszer.
Furcsa módon az un. Felvonulási tér egy politikailag, de építészetileg sem dicső letűnt kor teremtménye, mégis a város szerves és fontos része lett. Egy fővárosnak szüksége van egy ilyen területre, ahogy tudták ezt már a krétaiak is a Knósszoszi Palota építésekor. Van annak egyfajta szakrális jelentősége, hogy a város polgárai össze tudnak gyűlni egy helyen, éppen úgy, ahogy fent említett eleink is errefelé gyülekeztek.Most éppen ez tűnik el.
“Tudjuk, hogy minden jó dolognak vége szakad egyszer. De nemzetközi mércével mérve vajon hogyan értékelhető az, amikor egyedülálló értékeinket szó nélkül kiselejtezzük, hogy helyet csináljunk nyomorult kis önmegvalósítási pótcselekvéseinknek? Ebből a provinciális virtuskodásból akarunk hosszú távon idegenforgalmat generálni? A parasztvakítást nevezzük értékteremtésnek? Ezzel járulunk hozzá Európa gyarapításához? Jaj nekünk.”(Török Tamás)
21:59
@zim: Zimnek, zárójelben: a Tabánba odakerült a szálloda, amely úgy áll, mint a CET: évek óta működhetne, de szégyenszemre üres. Úgyhogy nem tudjuk, jót tett-e, mert még nem észlelhető, mekkora terhelést, forgalmat, zajt és bűzt hoz nekünk. De hogy ez majd mind lesz, az tuti. Pedig csak 67 szobás. Ritka ronda épület, de még mindig kisebb baj, mint az a francos wellnessközpont a Czakó utcai sporttelep sarkában.
Persze mindez off. Főgáz: az éhhalál küszöbén vegetáló összes hazai múzeumot az itt elb@szni szándékozott összeg töredékéből európai színvonalra lehetne hozni. De nem hozzák, pusztuljanak. Majd az öt új múzeum, majd azok vonzzák a turistát. Aha. Mint a mágnes.
09:33
Részemről is féltvén a Városligetet (hányszor lógtunk ki a napköziből Ferencz Janival, csavarogni a ligetben!), szeretnék terveket látni, konkrétumokat, hogy ne vaktában vagdalkozzunk. Van valakinek tippje, hol lehet bármilyen tervet, vázlatot látni?
20:08
Azt nem értem, hogy miért az intézményekkel eleve túlterhelt Városligetet sújtják megint ezzel, az üres és lassan évszázada ilyen fejlesztések után kiáltó Népliget helyett!
22:18
@blogen: A válasz szerintem megdöbbentően egyszerű: Baán kinézett az ablakon és ezt látta meg. Az egészben a legnagyobb döbbenet, hogy hogyan lehet egy mégoly sikeres kiállításszervezést (Baán érdemeit ebben maximálisan elismerve) évi másfél millió múzeumi turistára extrapolálni? Lehet hogy nem követem elég rendesen a híreket, de már visszaadták volna az összes hadizsákmány műkincsünket, amit lenyelt az Ermitázs meg a Pergamon? Esetleg még ideköltözik a Louvre vagy a Prado, esetleg az Uffizi, a British és a Tate Modern? Mert akkor elhiszem. És az nem úgy van, hogy éppen nagyon húzzák le a rolót a megyei múzeumok, mert még a fűtésszámla is gondot okoz nekik?
Való igaz, hogy a Városliget a mai terhelést sem bírja: a leglátogatottabb közparkunk, miközben a Népliget kong. Pedig oda is megy Metró, villamos, troli, busz. Mindenféle fejlesztés nélkül egy csomó rendezvényt át lehetne a Népligetbe tenni a Rendőrnaptól az Arc kiállításon keresztül a Borfaluig. A Népliget befogadója tudna lenni (Mutatványosok tere) a kipaterolt Vidámparknak is, elvégre pontosan onnan vittek át egy csomó játszószert-vurstlit anno az "ángolparkba" Rákosiék, amikor Kemény Henriket és társait kispolgári csökevénynek minősítették és indexre tették. Ehhez azonban a Népligetet el kéne látni minimális közművekkel, mert területén csak öntözővíz rendszer van (úgy-ahogy) kiépítve.
Én még azt a kérdést is tovább kérdezném, hogy miért mindig a városi nagyparkokat sikerül megtalálni minden hatalmi agymenéssel? Volt már ugye Sztalinszobor, BNV, Nemzeti Színház, sőt Plázapiramis "ideál helyszín" is a Városliget, ahogy az Olimpiával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, Úszó EB-vel is rendre valahogy azokat a bosszantó nagy ződ fótokat pécézik ki maguknak az aktuális "nagyjaink". Mintha nem lenne éppen elég "brownfield", marha jó közmű- és közlekedési kapcsokkal székesfővárosunkban... (Isten őrizz egy múzeumi negyedtől a Népligetben is!)
06:31
@bardóczi: Bingo :-)
19:32
Ajánlom Mélyi Jóska cikkét is:http://artportal.hu/aktualis/hirek/ellenv_lem_ny_a_m_zeumi_negyed_gy_ben
22:24
@kékharis: Jó cikk!
17:26
Nagyon ideje volt ennek a kérdésnek. Izgatottan vár(nám) a válaszokat. Addig is két mikro sztori:
Az egyik egészen pontosan bicentenáriumát ünnepli, ha ezt "ünnepnek" lehet nevezni: "Nebbien Henrik – a Brunswick grófok, és igen sok más nagybirtokos – tájrendezője a XIX. század első felében gazdasági tanácsosnak („Ökonomie-Rat”) nevezte magát. A földbirtokok természeti adottságainak javításával többlethozamot és ezzel együtt esztetikai értéknövelést vállalt illő javadalmazásért. (A városszéli mocsaras területből tavakat, szigeteket létesítve – funkcióját tekintve – a világ első közparkjának, a Városligetnek tervpályázatát ő nyerte 1813-ban.)" - forrás: Dr. Csemez Attila - Tájtervezés-Tájrendezés, Mezőgazda Kiadó 1996
Ezt már én teszem hozzá: 1815-re így alakult ki a világ első közparkja, ahol az első gondolat a fenntartás volt, a biztos gazdálkodási alap. Nebbien többek között fehér eperfák telepítésével, selyemhernyó tenyésztésből szerette volna eltartani a létesítményt, és gazdasági modelljében annyira biztos volt, hogy nem tervezési díjat, hanem részesedést kért a haszonból.
A másik kicsit több, mint fél évszázados. "Az ötvenes években Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök az akkori építésügyi és városfejlesztési miniszter vezető munkatársaként a Ganz-MÁVAG bővítéséről tárgyalt. A fejlesztés eredményeképpen a Népliget harmadát beépítették volna. Granasztói azzal érvelt, hogy ha egy szalámit felvágnak, akkor az már sosem marad egész. A mai napig nem tudni miért, de a nem túl magas iskolázottságú igazgató igazat adott neki, és a Népliget megmenekült. Sajnálatos, hogy a mai döntéshozók ritkán tanúsítanak kellő józanságot ezekben a kérdésekben." - forrás: Bencze Áron - A "láthatatlan légió"
Ezt már én teszem hozzá: Budapest, a KÉK projekt címével szólva, a "Lakatlan"-ság fővárosa. Míg Hollandiában, Franciaországban, Németországban ügyosztályokat állítanak fel lakatlan állami és önkormányzati ingatlanok hasznosítására, addig a mi kiemelt beruházásaink továbbra is egysíkúak: a beépítésre nem szánt területeket, a "zöldmezőket" célozzák meg.
17:50
@bardóczi: A Városligetnél maradnék. Bármiféle "múzeumi negyedet", oda, óriási hiba lenne telepíteni, mert kutya drága és környezetromboló. A balsors vezeti a mostani kulturális kormányzat kezét, de komolyan: amióta Balogh Zoltán a miniszter és nem Szőcs Géza a reszortos helyettes, a célszerű, átgondolt, realitásokon alapuló kultúrpolitika végképp odaveszett. A Műcsarnokot, ahelyett, hogy a Szépmű zseniális igazgatójának rendelkezési állományába helyeznék, hogy a következő Cézanne-szerű kiállítást már ott rendezze meg, átadják egy 20 éve nyugdíjas korú, valamikor, hangsúlyozom, valamikor nagyon világosan gondolkodó, értelmes és tehetséges embernek, Fekete Györgynek. Ugyanakkor Baán Lászlót egy képzeletbeli múzeumi negyed lázálmával kecsegtetik, cserébe azért, mert egyetlen tévképzetét, a rókalyukakkal aláfúrt Szépművészeti megvalósítását leállították. Addig is felszámolják a várbéli Nemzeti Galéria önállóságát, hogy hadd uralogjon felette Baán László... Ki az, aki ennek utánaszámolt a fideszes majdhogynem szakszervezeti kormányban? A mindenható államhatalom és a szociáldemokrata elosztási álmok letéteményeseként működő, 6,5%-os iparitermelés és 1,7%-os GDP-visszaesést összehozó mai magyar kormányban?
18:03
@Pákozdi Imre: Mondjuk a Múzeumi Negyed Szőcs Géza támogatását is élvezte elég erősen...
18:45
@bardóczi: Így van, annál rosszabb. De ő legalább képes volt méltányolni és hajlandó volt megóvni a Hősök tere egységes képét. Amely kép önmagában két nagyságrenddel vonzóbb nemzeti es idegenforgalmi attrakció, mint bármiféle múzeumi negyednek titulált épületsor lenne a Városliget peremén.