építészet : környezet : innováció

"Véget kell vetni az irányított szabályozási terveknek!"

"Meg kell akadályozni az olyan esetek megismétlődését, mint az Ügető lebontása, aminek a helyén harmadosztályú bevásárló-monstrum épült az eldobható építészet mintapéldájaként, vagy az Üllői úti Katonai Főiskoláét, amit a legotrombább módon döntöttek össze, és építési szándéknak pedig nyoma sincs!" Kovács András írása.

Különös figyelemmel kísérem a Foster Iroda Bécsi utcába tervezett épületének történetét, és a körülötte kialakult vitát. Tekintettel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tegnap megjelent állásfoglalására is, az alábbiak végiggondolását ajánlom minden építészkolléga (az egész szakma) figyelmébe:

A KÖH állásfoglalása burkoltan, finoman ugyan, de egyértelműsíti, hogy a tervezett objektum megépítése ellentétes a kulturális örökségvédelmi törvénnyel. Úgyszintén világosan rögzíti, hogy a Hivatalt a tervvel kapcsolatban eddig hivatalosan még nem keresték meg. Áttanulmányozva a június 30-i tervtanácsi jegyzőkönyvet, megállapítható, hogy a tervezők nagyon is tudatában voltak annak, hogy tervüket műemléki védettségű, világörökségi helyszínre készítik.

A terv ismertetése viszont rögtön azzal kezdődik, hogy az itteni (VK-V) övezetben „progresszív szabályozás” érvényes, „építészeti hangsúly képezhető”, valamint, hogy „a központi tervtanács döntheti el a mű létjogosultságát”.

A fentiekből a következő kérdések, ill. megállapítások adódnak:

  1. A kerületi „progresszív szabályozás” annulálja az örökségvédelmi törvényt? A Tervtanács összegező állásfoglalása mindenesetre igen, hiszen elvi engedélyezésre javasolta a tervet!
  2. A tervtanácsok létjogosultsága és állásfoglalásaik figyelembevételének szabályozása, ill. gyakorlata egykori Alkotmánybírósági beszüntetésük óta enyhén szólva is aggályos. A Bécsi utcai esetben sem tudni, kik voltak a zsűrorjelölők, miért pont a jelenvoltak lettek kijelölve, mások, ill. más szervezetek (pl. KÖH) miért nem kaptak meghívást a Tervtanácsba. Noll elnök úr is arról beszél levelében, hogy a MÉK „rendkívül szűk mozgástérrel rendelkezik.” Kiket képviselt akkor ez a Tervtanács?

    Azért fontos kérdés ez, mert a jelek szerint ennek a lázálomnak a június 30-ra éppen behívott 18 tervtanácsi tag + az opponens – ill. azok pillanatnyi, többségi szavazata – nyithatja meg a szabad utat! Érdemes megfigyelni azt a tényt is, hogy a jegyzőkönyvből sem derül ki, hogy ki nyújtotta be a tervet bírálatra, ezek szerint nem publikus az építeni szándékozó személye!
  3. Ha igaz, hogy a kerületi szabályozás itt megengedi egy ilyen monstrum megépítését – nota bene: az örökségvédelmi törvény ellenében – akkor az egy rossz szabályozás, sőt törvénytelen is!
  4. Ha igaz, hogy van olyan „előírás” (jkv.-i idézet) miszerint „ a központi tervtanács döntheti el az adott mű létjogosultságát”, akkor az egy rossz előírás, és a legsürgősebben megszüntetendő!


Vegyük észre: sorozatos merényletek történnek Budapest ellen!

Meg kell akadályozni az olyan esetek megismétlődését, mint az Ügető lebontása, aminek a helyén harmadosztályú bevásárló-monstrum épült az eldobható építészet mintapéldájaként, vagy az Üllői úti Katonai Főiskoláét, amit a legotrombább módon döntöttek össze, hogy aztán évekig bámulja a többemeletes romhalmazt mindenki, aki Ferihegyről a városba jőve kénytelen elhaladni mellette, építési szándéknak pedig nyoma sincs!

A Bécsi utcai esetet is az említettekkel analóg szándéknak vélem, és biztatok minden kollégát, aki ezzel egyetért: emelje fel a szavát:

  • Véget kell vetni az irányított szabályozási terveknek! Ne a befektetői igényekre szabják azokat, hanem fordítva: a város javára és értékeire figyelemmel lévő szabályozások készüljenek, és abba illessze bele az építtető az elképzelését – amennyiben tudja és hajlandó rá. Ha ez nem így történik a jövőben, akkor nincs min csodálkoznunk, nincs min felháborodjunk: sorra fognak eltűnni épített környezetünkből az értékek. Most a Gulyás-féle Chemolimpex-ház és a Fischer-ház a próbakő, és ki tudja, milyen tervek lapulnak még különböző fiókokban?

    Vigyázat! A Bécsi utca precedenst teremt, ha megépül!

    A multinacionális tőke nem ismer se istent, se embert, se műemléket, se kulturális örökséget, egyetlen tényező mozgatja: a profit. Az ingatlanosok már ma is úgy kezelik a milliárdokból megépített irodaházakat, bevásárló- és szórakoztató központokat, amiknek x év alatt y hasznot kell hozni, aztán ki kell dobni. A létesítésükhöz azonban sok jó építési területre van szükség – akár bontás árán is…

    A Bécsi utcai objektumra egyszerűen nincs szükség: minek újabb, több ezer m2 iroda, mikor az eddig megépültek jó része is üresen áll Budapesten? Minek több ezer m2 kereskedelmi tér, mikor a Belváros tele van tönkrement, bezárt, összegraffitizott kirakatú üzlettel?

    El a kezekkel a Belvárostól! Van épp elég revitalizációra szoruló terület Budapesten, ahol „építészeti hangsúly képezhető”.

  • Meg kell szüntetni a Tervtanácsokat! A Bécsi utcai eset is példázza: ilyen tervtanácsi állásfoglalások csak kárt okozhatnak, lehetséges következményei visszafordíthatatlanok.


A jelenlegi szabályozás mellett csak azt lehet remélni, hogy a kijelölendő, majdan illetékes Építési Hatóság józanul dönt, és nem veszi figyelembe a Tervtanács szégyenletes ajánlását.


Budapest, 2010.08.04.


Kovács András
építész

 

5 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »