Emberek/Oktatás

Visegrádi Tábor 2016

1/7

Visegrádi Tábor 2014 - fotó: Rüll Tamás

?>
Visegrádi Tábor 2014 - fotó: Rüll Tamás
?>
Visegrádi Tábor 2014 - fotó: Bedrossian Ádám
?>
Visegrádi Tábor 2014 - fotó: Fekete Attila
?>
Visegrádi Tábor 2015 - fotó: Rüll Tamás
?>
Visegrádi Tábor 2015 - fotó: Kovács Éva
?>
Visegrádi Tábor 2016  - fotó: Rüll Tamás
?>
1/7

Visegrádi Tábor 2014 - fotó: Rüll Tamás

Visegrádi Tábor 2016
Emberek/Oktatás

Visegrádi Tábor 2016

2016.08.09. 13:15

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Visegrád

Visszatérés Lepencére – igaz történet egy párkereső buszmegállóról, melyet most írunk. Jó hír a kalákák és építőtáborok kedvelőinek, hogy Visegrád ebben az évben is vár minden érdeklődőt a kéthetes közösségi munkára. 

Az idei tábor célkitűzése szorosan kapcsolódik ahhoz a városvezetői szándékhoz, amely újra élettel igyekszik megtölteni az országszerte fogalomként ismert Lepencei Strandot és környezetét. Újrafogalmazni a Lepence-patak torkolatánál az Esztergom irányába bonyolódó buszközlekedés utasforgalmának váróépítményét, mely a korábbi koncepciónak megfelelően párja kell legyen a 2014-ben a túloldalon felépült buszvárónak. Erre hívunk Mindenkit, aki vállalná az igénybe vehető infrastruktúra nélküli, külterületi építés nehézségeit és izgalmait.

Ettől az évtől nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a közös építésre, ami nem csak az egyetemisták összefogását jelenti, hanem a településen élők felé is fordulunk, hogy jöjjenek, vegyenek részt tágabb lakókörnyezetük alakításában, ezen a közvetlen módon is, lehetőségük és kedvük szerint.

Ösztönzésképpen Visegrád Város honlapján elérhetővé tesszük a buszváró terveit. Az esti programok során a pihenésen és ismerkedésen kívül találkozhatnak az első Visegrádi Táborok résztvevőivel, a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Mozgalom fő szervezőjével, a 2014. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának (mely a Kárpát-medencei építőtáborokról szólt) kurátoraival és a Lepence torkolatánál megtalált népvándorlás kori település egyik régészével.



Program:

  • augusztus 14. Turi Attila Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja és Félegyházi András építész, Visegrád Város polgármestere
  • augusztus 15. Zajti Ferenc, Zajti Gábor, Zajti Balázs, több fesztiváldíjas dokumentumfilm alkotói
  • augusztus 16. Salamin Ferenc Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
  • augusztus 17. Péterfy László Kossuth-díjas szobrász, az MMA rendes tagja
  • augusztus 20. Jakab Csaba iparművész építész, Az Év belsőépítésze 2001, Márton László Attila iparművész építész
  • augusztus 21. Gróf Péter régész-főmuzeológussal, MNM - Mátyás Király Múzeum
  • augusztus 22. Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész, az MMA levelező tagja
  • augusztus 24. Herczeg Ágnes, Hermann Ottó-, és Torsanlorenzo-díjas tájépítész
  • augusztus 26. Kucsera Tamás Gergely az Magyar Művészeti Akadémia főtitkára és Visegrád Város alpolgármestere


Írjuk együtt ezt a történetet!

(Aki írná, kérjük, jelezze a foepitesz@visegrad.hu címen vagy a 20/236-82-91-es telefonszámon.)


Turi Attila Ybl-díjas építész 
Rüll Tamás főépítész
Félegyházi András polgármester

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk