Vitézy Dávid: A Blaha Lujza térre ráfér egy átfogó felújítás

Ellentmondás feszül a Rákóczi út és a Blaha Lujza tér felújításának elfogadott tervei között. Összeegyeztethető-e a két terv és hogyan hat egy köztér életére, ha a közlekedésre illetve a tágabb környékre gyakorolt hatás is megjelenik a tervezési szempontok között? Vitézy Dávidot, a BKK volt vezérigazgatóját kérdeztük.

Tálos Lőrinc: Hogyan értékeli a terveket közlekedési szempontból, összevetve a 2014-es, a Rákóczi útról szóló tervekkel? Mennyiben akadályozza a középső buszsáv – illetve a villamos esetleges későbbi – kialakítását a mostani terv?

Vitézy Dávid: Aligha lehet vitatni, hogy a Blaha Lujza térre ráfér egy átfogó felújítás. Nemcsak a gyalogos felületek lelakottsága és a ´70-es éveket idéző forgalomtechnikai megoldások miatt, hanem azért is, mert mostanra körbeérte a környező városrészek fejlődése. Ez a VIII. kerületi Palotanegyedre mindenképpen igaz, de a Belső-Erzsébetváros vonzereje, szolgáltatásai is felívelőben vannak. A Nagykörút mentén megújult a Rákóczi tér, a Nyugati tér déli része és a Corvin köz – a Blaha viszont megmaradt annak, ami. Ezen időszerű változtatni.

Ami magát a teret illeti, a 2014-es és a 2018-as tervet egyaránt alkalmasnak tartom arra, hogy a nagyvárosi jövés-menésre, kisebb rendezvényekre, rövidebb ideig tartó várakozásra alkalmas környezetet hozzon létre. Különbséget főleg a Rákóczi úti csatlakozás minőségében látok. A Rákóczi út, illetve a hozzá tartozó Kossuth Lajos u. - Szabadsajtó út Pest valódi kelet-nyugati főutcája, amelynek már régóta nem az átmenő közúti forgalom igényeit kellene szolgálnia, hanem színvonalas üzletekkel és árnyas fákkal szegélyezett útként elsősorban az ott megforduló városlakók igényeit. Ehhez a szélesebb járdák és a kerékpársávok mellett megbízható közösségi közlekedés tartozik, ezért is akartuk annak idején a lehető legvédettebb pozícióba, középre helyezni a buszsávokat. A Rákóczi út tengelyébe éppen ezért a középen vezetett buszsáv vagy a távlati villamospálya miatt nem volna szerencsés fasort ültetni, amelyet utóbb – a vélhető lakossági tiltakozás hatására – nem lehetne onnan eltávolítani. Emellett a Rákóczi út térarányai sem igénylik a sugárút tengelyébe ültetett fasort, ez a lépés tehát városképileg is vitatható volna.

TL: A másik, visszatérő kérdés az, hogy át kéne-e helyezni a villamosok végállomását a térre a Népszínház utcából? Szükséges-e ez ahhoz, hogy a későbbiekben csatlakozhasson a Rákóczi úti villamosokhoz, vagy az megoldható más útvonalon is?

VD: Távlatban a buszsávokat villamospálya is felválthatja, de ez a tér szempontjából már nem hozna komoly változást. Anno megvizsgáltuk, hogy lehetséges-e a Népszínház utcai villamosok végállomását behozni a térre, majd a Rókus kórház felé összekötni a Rákóczi úti vonal vágányaival. Ez lehetséges, de a jelenleg elkészült tervek nem tartalmazzák. A műszaki megoldás nem triviális, ügyes építészeti megoldások kellenek, hogy a villamosvágányok ne darabolják fel a teret és a Népszínház utcai torkolatban pedig a villamosok ne csökkentsék a nagyon forgalmas gyalogátkelő kapacitását. Ha a városvezetés amellett dönt, hogy a villamos-végállomást nem helyezi át a térre jelen beruházás keretében, akkor is fontos, hogy ez a lehetőség ne épüljön el, ne egy potenciális átvezetés helyére telepítsenek fákat, hanem inkább a tér közepére. Alternatíva lehet ugyan a jövőben, ha a Népszínház utcai villamosvonal a jövőbe Kiss József utcán – esetleg a Luther utcán – át csatlakozik be a Rákóczi úti vonalba, így a Blaha Lujza teret már fonódva éri el, de ezt nem szabad a tér felújításának determinálnia.
A Népszínház utca torkolata egyébként nagyon izgalmas lehetőséget rejt a térrekonstrukció továbbgondolására és térbeli kiterjesztésére. A Népszínház utca elhanyagoltsága ellenére egy közúti forgalomtól mentes, a helyi közösség számára fontos szolgáltató utca, amelynek legalább a II. János Pál pápa térig tartó szakaszát érdemes faltól-falig felújítani és életre kelteni. Ennek koncepciótervei a VIII. kerületi Önkormányzat megbízásából idén el is készültek; bízom a folytatásban. Ennek feltétele a 99-es buszok végállomásának kitelepítése a térre és a Rákóczi úti tengelyre.

Van-e a fentieken felül a közlekedésre és ezáltal a környékre gyakorolt hatása a terveknek, amelyeket a megítélése szerint másképpen kéne megközelíteni?

Látszólag apró, de költséges hiba, hogy tudomásom szerint az aluljáró felújítási tervei szerint egy transzformátor épülne a középen vezetett buszsávokhoz tartozó megállóperon feljáró lépcsőjének helyére. Ezt mindenképpen korrigálni szükséges. Bízom benne, hogy belátható időn belül megvalósul a Rákóczi-tengely átépítése és forgalomcsillapítása, ezért a tér és az út déli járdaszegélyének csatlakozását, a burkolatokat, illetve az oda tervezett köztárgyakat szintén érdemes felülvizsgálni.

Tálos Lőrinc