építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Völgyikúti ház

Az egykori veszprémi városi strand helyén létesült szabadidőközpont tervezése során Csomay Zsófia és Nagy György arra törekedett, hogy az épület történetileg és geometriailag simuljon bele a környezetébe, és divatos formáktól mentesen is legyen egyénisége. Munkájuk Pro Architectura-díjban részesült.

Veszprém városa hasznosítani kívánta az 1968-ban megszűnt városi strand területét. A beépíthető telket megvásárolta a Kazamata-Bau Kft. A hozzákapcsolódó zöld területet a város felajánlotta közpark céljára. A munkát egy 2004-ben meghirdetett országos tervpályázaton nyertük el.

Fontos tudni: a helyi forrásokból táplálkozó előmelegítő + 2 medencés strandot 1925-ben Csomay Kálmán építőmester építette és üzemeltette egészen addig, míg 1950-ben nem államosították. Ezután a strand – gazdáját vesztvén – erkölcsi és fizikai értelemben leépült. 1968-ban bezárták és szemétlerakóként működött. A strand hosszú évtizedekig fontos szerepet töltött be a város életében, sportversenyek, bálok, találkozók helyszíne volt.

 

Völgyikúti ház
Völgyikúti ház
Völgyikúti ház

 

Bár a szándék megvolt, a források többségének kiapadása és az igények megváltozása miatt idény-strand nem készülhetett, fedett uszoda létesítésére a rendezési terv és a topográfia nem adott lehetőséget. Végső soron szabadidőközpont létesült, benne étterem főzőkonyhával, kávézó bowlingpályával, fitness-wellness részleg jacuzzival, szaunákkal, vendégszobák, bérirodák, üzletek, szint alatti parkoló.

A hely egy eldugott völgyrészlet a város közepén, gyönyörű kilátással a várra és a Bakonyra. (A szétrombolt várossziluettből szinte semmi nem látszik) A ház megformálásával szerettünk volna elérni azt, hogy az épület történetileg és geometriailag simuljon bele a környezetébe úgy, hogy divatos formáktól mentesen is legyen egyénisége.

 

Völgyikúti ház
Völgyikúti ház
Völgyikúti ház

 

Ez két dolog miatt volt fontos. Egyrészt, mert a város túlfeléről és a Várhegyről egyenes rálátás nyílik az épületre, másrészt pedig – mivel a város tele van a topográfiára fittyet hányó, harsogó formákkal terhelt épületekkel – kísérletet tettünk arra, hogy talán másképpen is lehet építeni (a közönségsiker nem egyértelmű).

Az épület monolit vasbeton szerkezet+hőszigetelés, légrés+tégla, illetve kőfalazat felépítésű. A lejtős utcát alaprajzilag és metszetileg követő formák mozgalmassága mellett a harmonikus anyaghasználatot tekintettük járható útnak (pl. cserép és falazatok színeinek azonossága). Fontos szempont volt a környéken nagyon gyakran előforduló terméskő támfal megjelenése az utcai homlokzaton.

A belső terek megformálásánál az egyszerű, divatmentes megoldásokat próbáltuk megvalósítani.

Az épület előtti zöldterületet is a topográfiai adottságoknak megfelelő egyszerűséggel kezeltük. A területen eredő patak medrét kitisztítottuk, a park felé partját teraszokkal nyitottuk meg. A park felső területén eredő két forrást befoglaltuk. A volt strand medencéje helyén egy tavat alakítottunk ki, melynek a vize a patakmederből frissül. A tó partját a város kezdi észrevenni és használni, így tett egy gyönyörű vadkacsa-pár is.


építész: Csomay Zsófia, Nagy György
statikus: Gát Géza, Sugár Gábor
gépész: Szilágyi Antal, Bajor Ervin
elektromos tervező: Petkovics János
kertészet: Csontos Csenge
grafika: Reimholz Juli

vélemény írásához jelentkezzen be »