WIMBY! (2000-2010)

városfejlesztési stratégiák és kommunikáció Rotterdam szatellitvárosában

városfejlesztési stratégiák és kommunikáció Rotterdam szatellitvárosában

A második rotterdami beinnálé helyszíneitől alig tizenkét kilométerre, a város dinamikusan fejlődő agglomerációjának központjában, a déli autópályagyűrű mellé települve található Hoogvliet, egy város, amelynek városfejlesztési koncepciója példaértékű lehet a jelen kor urbanizált területei számára.

A II. világháborút követően, Hollandia leginkább urbanizált és iparosított környezetének fővárosa, vagyis Rotterdam városvezetése elhatározta, hogy lakásokat telepít a városhoz közeli lakatlan területekre, kifejezetten a kikőtőrendszerben és a környező ipari létesítményekben dolgozók részére. Az 1951-ben ezer darab új, kisméretű szociális lakás felépítésével megindított, azóta is tartó és organikusan terjedő várostelepítési folyamat először természetesen a már akkor is a régió legfőbb gazdasági potenciáljaként megjelenő petrokémiai gyár, a Shell központja mellett kezdődött.

A Rotterdam és az ipar mindenkori igényeit önkényesen kiszolgáló, ötven évig tartó városépítés miatt Hoogvliet jelene és fejlődésének iránya urbanisztikailag kérdésessé vált. A városmag körül lassanként kialakult, nyolc lakónegyedet magába foglaló, 38.000 lakosú, szigorú humanista hierarchia alapján épített település strukturája mára az etnikai, környezeti, és gazdasági frusztráció melegágyává vált. Hoogvliet iparhoz közelebb fekvő északi negyedeiben alapvetően fekete közösségek élnek, míg a város nyugodtabb, déli részein elsősorban gazdagabb hollandok és betelepülők. Az északi rész közel fekszik az iparhoz és a városok közötti infrastrukturához, a környezet túlterhelt és szennyezett. A sajátos szabályozások következményeként a városvezetés tulajdonképpen saját magát bénította meg, hiszen ezekben a zónákban a környezetvédelmi törvények sok esetben meggátolják a város fejlesztését.

A rotterdami városvezetés először a kilencvenes évek közepén foglalkozott tudatosan számos, a vonzáskörzetében található település, így Hoogvliet jövőjével is. Ezzel elindult egy új folyamat, melynek eredményeként kialakult egy hosszútávú, több évtized fejlesztéseinek irányát meghatározó koncepció. Ennek vezérmotívumai az ipartól és az autópályaforgalomtól különböző puffer- és zöldterületek kialakításával történő elzárkózás, valamint a városszövet egységesítése, összekapcsolása.

A rotterdami közmunkák tanácsa (!) által készíttetett városrendezési terv azt az alapelvet követi, hogy az agglomeráció településeinek individualista fejlesztései helyett a városhoz kötődő ipar és infrastruktúra hatalmas gazdasági potenciálját tudatosan felhasználva és kihasználva állítja vissza a szatellitvárosok élhetőségét. Ez azt jelenteti, hogy az ötvenes évek idealista várostelepítési elveitől eltérő módon az új fejlesztési területek bevonása helyett az autópályához és a kikötőhöz tartozó rozsdazónák meglévő, de használaton kívüli épületeit és területeit kezdik el használni. Ilyen jellegű gondolkodásra ösztönzik a térségben jelenlévő és újonnan megjelenő, fejlesztési mintaként szolgáló multikat is. Így például a McDonalds egy évek óta zárva tartó kávézó épületébe költözött, míg a Shell az egyik új töltőállomását szintén meglévő épületek és területek felhasználásával hozta létre.

A várhatóan 2015-ben lezáruló tendencia azt mutatja, hogy Hoogvliet népessége folyamatosan csökken, a stabilizáció kialakulásakor mintegy 13 ezerrel kevesebben laknak majd a városban, mint ma. Ennek is következményeként tehát a további új zöldmezős beruházások helyett a város és a Shell olajfinomító üzemei közé ékelődött, az autópályacsomópont által szétszabdalt területek hasznosítása került előtérbe. A város ezen északi pufferteréhez kapcsolódó negyedeiben a vegyes használatú, elsősorban üzleti- és lakó célú ingatlanok fejlesztésének inspirálása tűnik indokoltnak, kialakítva ezzel az elszlömösödött, széttagolt negyedek helyén egy aktív életre alapozott összefüggő városrészt (workvliet). A jelenlegi városmag egy újfajta bevásárló- és szolgáltatóközpottá alakul, míg a déli városnegyedek lakóövezetté alakulnak (liveliet). A koncepció fontos eleme, hogy hasznosításra kerül a város vízpartja is, ahol önálló kikötőhelyekkel rendelkező családiházas településrész fejlesztése kezdődik. Hoogvliet újrastrukturálásának befelyezését 2020-ra tervezik.

A hosszútávú városfejlesztési koncepcióval összhangban Hoogvliet meghatározott egy konkrét, 2010-ig tartó rövidtávú fejlesztési tervet, melynek keretében egy nagyléptékű, közel 5000 lakást érintő épületállomány-rehabilitációt is megvalósítanak. Ez a beruházás-sorozat már nagymértékben megváltoztatja a városlakók életét, ezért Hoogvlietnek olyan kommunikációs eszközöket kell alkalmaznia, melyek célja a közösségi participáció is, a fejlesztések elfogadásán és megértésén túl.

Hoogvliet vezetése szerint a kortárs várostervezés egyik legnagyobb akadálya az ún. NiMBY (Not in My Backyard) jelenség, ami Magyarországon is meghatározó városképformáló jelenséggé nőtte ki magát az utóbbi 15-20 évben. Ez - kicsit leegyszerűsítve - a városi lakosság individualista félelmét jelenti a kollektivizmustól, valamint a különleges vagy új jelenségektől. Ezért vált a WiMBY! (Welcome into My Backyard) a hoogvlieti fejlesztések mottójává, ami az új lehetőségeket kihasználó tervezési és szervezési kultúrát jelöli. Ez tehát nem csupán a szigorúan vett várostervezésről szól, hanem a városlakók magatartásának megváltoztatásáról, egyfajta új városi etikáról is.

A WIMBY! 2000 óta közhasznú, független alapítványként működik. A jelenleg 20 főből álló iroda különböző szociokulturális programok megvalósításával és az ezekhez kapcsolódó építészeti, városfejlesztési tervek tudatos társításával próbálja elérni céljait. A szervezet tehát egy fedél alá hozza a kutatókat, designereket, lakókat, vállalkozókat, civil szervezeteket és döntéshozókat, hogy együtt segítsék felfedezni Hoogvliet jövőképét, annak érdekében, hogy a város a jövőben olyan fenntartható és attraktív élettér legyen, amely nemzetközi, nemzeti és regionális szinten is példakép lehet.

A WIMBY! némileg a jelképesség szándékával egy egykori vasúti váróépületet választott központjául, ami éppen azon a vonalon állt, ami a 40-es évektől Rotterdamot összekötötte a város fokozatosan kialakuló déli agglomerációjával. A ma irodaként és vendégházként is szolgáló épület egyike azon kevés műemléknek, amely Hoogvlietben megőrzésre került.

Jelenleg 25-30 különböző léptékű program és terv kidolgozása van folyamatban, amelyek az egyszerű városi arculatjavítástól a városszerkezeti átalakításig és kommunikációjáig terjednek. 2000-ben a NAi gondozásában megjelent egy könyv a WIMBY! elképzeléseiről, amit 2003-ban Barcelonában az 5. európai várostervezési biennálén már részletesebb formában bemutatásra kerülő, már megvalósulás alatt álló tervek követtek. A város létrehozott egy információs központot a belvárosban, ahol makettek, látványtervek és multimédiás eszközök segítségével bemutatásra kerül valamennyi fejlesztés, ami 2000 és 2010 között Hoogvlietben megvalósul. A szervezet honlapja 2002 óta működik a mai formájában, és természetesen kéthavonta megjelenő brosúra számol be a legfrissebb programokról és eredményeikről.

Hoogvliet újrafogalmazásának léptéke, komplexitása és időtartama egyedülálló, ezért példaként szolgálhat Hollandia és Európa számos más, hasonló kondíciókkal rendelkező városa számára. A WIMBY! célja, hogy lehetséges jövőképeket fedezzen fel a huszadik század szatellitvárosainak - olymódon, hogy a Trabantstädte, Garden Cities, Villes Nouvelles fogalmak végre új tartalommal töltődhessenek fel.

Összehasonlításul: Budapest vonzáskörzetében az alábbi hasonló méretű városok találhatóak: Cegléd (38 ezer lakos), Érd (56 ezer lakos), Vác (34 ezer lakos), Dunakeszi (29 ezer lakos)

Bíztatásul: míg Magyarországon a WIMBY!-hez hasonló koncepcióról még csak nem is hallottunk, mégis, ott is akadnak hiányosságok. Hoogvliet honlapja sajnos nem működik se angolul, se németül, míg Ceglédnek ugyanakkor ötnyelvű honlapja van, Vácé pedig hatnyelvű, oly módon, hogy akár finn testvéreink is tájélkozódhatnak majd a nemzetközi erejű váci városfejlesztés legújabb tendenciáiról...

Riedel Miklós Márton (me>mo)
fotók: me>mo, Somlyódy Nóra

források:
www.wimby.nl
www.informatiecentrum-hoogvliet.nl
www.hoogvliet.nl
www.nai.nl
www.acturban.org/biennial/ElectronicCatalogue
www.ksh.hu