Épülettervek/Hallgatói terv

Zeneterápiás központ Nagyváradon

1/31

Alaprajz, földszint

Alaprajz, 1. emelet

Alaprajz, 2. emelet

Alaprajz, 3. emelet

Átrium

Egyéni fejlesztő

Nevelői

Recepció

Terápiás terem

Várakozó

Légtér

Helyszínmakett

Helyszínmakett

Helyszínrajz

Helyszínrajz

Homlokzatok

Külső látvány

Külső látvány

Külső látvány

Külső látvány

Lépcsőterv

Metszet

Metszet

Folyópart

Park

Tervezési helyszín

Tervezés folyamatábra

Tömegmakett

Tömegmakett

Tömegmakett

?>
Alaprajz, földszint
?>
Alaprajz, 1. emelet
?>
Alaprajz, 2. emelet
?>
Alaprajz, 3. emelet
?>
Átrium
?>
Egyéni fejlesztő
?>
Nevelői
?>
Recepció
?>
Terápiás terem
?>
Várakozó
?>
Légtér
?>
Helyszínmakett
?>
Helyszínmakett
?>
Helyszínrajz
?>
Helyszínrajz
?>
Homlokzatok
?>
Külső látvány
?>
Külső látvány
?>
Külső látvány
?>
Külső látvány
?>
Lépcsőterv
?>
Metszet
?>
Metszet
?>
Folyópart
?>
Park
?>
Tervezési helyszín
?>
Tervezés folyamatábra
?>
Tömegmakett
?>
Tömegmakett
?>
Tömegmakett
?>
1/31

Alaprajz, földszint

Alaprajz, 1. emelet

Alaprajz, 2. emelet

Alaprajz, 3. emelet

Átrium

Egyéni fejlesztő

Nevelői

Recepció

Terápiás terem

Várakozó

Légtér

Helyszínmakett

Helyszínmakett

Helyszínrajz

Helyszínrajz

Homlokzatok

Külső látvány

Külső látvány

Külső látvány

Külső látvány

Lépcsőterv

Metszet

Metszet

Folyópart

Park

Tervezési helyszín

Tervezés folyamatábra

Tömegmakett

Tömegmakett

Tömegmakett

Zeneterápiás központ Nagyváradon
Épülettervek/Hallgatói terv

Zeneterápiás központ Nagyváradon

2019.10.07. 11:12
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Nagyvárad

Építészek, alkotók:
István Nóra

Tervezés éve:
2019

Stáblista

Építész: István Nóra
Konzulens: Kállay Ferenc
Intézmény: Debreceni Egyetem Műszaki Kar – Építészmérnöki Tanszék

Dosszié:

MÉD:

István Nóra diplomamunkájában zeneterápiás központot tervezett Nagyváradra, parkosított környezetbe, nem messsze a Sebes-Körös partjától.

Ahogy a közismert dal is mondja: „A zene az kell, hogy ne vesszünk el… ".

                                                                                               /Dés László/

Témaválasztás

A zene mindig is fontos része volt az életemnek. A zenehallgatás, kórusének, majd később a hangszeres zenélés végig kísérte gyermekkoromat, és egészen a mai napig meghatározó részét képezi a mindennapjaimnak.

Diplomatéma választásom is szervesen kapcsolódik a zenéhez; egy kevésbé ismert felhasználási területével, a zeneterápiával foglalkoztam.

A zene jókedvre derít, lelkesíthet, szomorúvá tehet, és olyan emberi érzéseket válthat ki belőlünk, melyeket eszközként használva egy más életminőséget kaphatunk.

Ezért tudatosan kezdtem el kutatni a zeneterápiát, összekapcsolva a funkcionális igényeket az egyes zenei hangzások térigényeivel.

De mi is a zeneterápia?

Zeneterápia hivatalos fogalma:

 „Zeneterápia során a képzett zeneterapeuta tervezett folyamatban használja a zenét vagy a zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatteremtést, tanulást, önkifejezést, mobilizációt, szervezést, ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy sérült funkcióit helyre állítsa, így jobb intraperszonális, és/vagy interperszonális integrációt tesz lehetővé, a prevenció, rehabilitáció, vagy kezelés következtében a páciens minőségileg jobb életet élhet." [1]

Tervezés folyamatábra
27/31
Tervezés folyamatábra



Hétköznapibb szavakkal a zeneterápia olyan eljárás, amely a zenét, mint eszközt alkalmazza a megelőzés, a személyiségfejlesztés, önismeret, korrekció, gyógyítás és rehabilitáció területén.

A zenehallgatást, a zenélést – bármilyen mély élményt jelentsenek is – nem szabad összekeverni a zeneterápiával. Zeneterápiáról, mint gyógyító módszerről akkor beszélünk, ha a zenét és a zene elemeit célirányos terápia keretein belül eszközként használjuk.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a komolyzene rezgései szervezetünkben pozitív hatásokat váltanak ki, pozitív folyamatokat indítanak el. A szétszórt figyelmű gyerekek összpontosításra lehetnek képesek, a kevésbé empatikusak nyitottak lehetnek társaikra.

Sajnos hazánkban ez a módszer még nem terjedt el eléggé, miközben más országokban az orvoslás szinte minden területén alkalmazzák a zeneterápiát. 

Helyszínrajz
14/31
Helyszínrajz

Tervezési helyszín

Diplomamunkám tervezési helyszíne a szomszédos Romániában található Nagyvárad, melynek arculatát elsősorban a csodaszép szecessziós épületek határozzák meg.

A választott tervezési telek a város frekventált részén helyezkedik el, a Rimanóczy Kálmán és az Ezredévi emléktér utca találkozásánál. Ugyanakkor a központi elhelyezkedés mellett egy nyugodt park köti össze a Sebes-Körös partjával, ami nyugalmat és biztonságot áraszt. Így az ide látogatók mégsem egy nyüzsgő belvárosi miliőbe csöppennek bele, hanem egy harmonikus, kellemes környezetbe. Mivel az ide érkező betegekre rossz hatással van a sok különböző külső impulzus, rendkívül fontos szempont volt számomra a nyugodt légkör a helyszín kiválasztásánál. A tervezési helyszín közvetlen szomszédja a Darvas – La Roche ház, eza második villa, amit Nagyváradra tervezett a Vágó testvérpár, és egyben egyik utolsó közös alkotásuk is. A Darvas-La Roche ház fénykorában a legelegánsabb és legkorszerűbb épület volt Nagyváradon. Egyik legszebb példája a századforduló szecessziós épületeinek.

Alaprajz, földszint
1/31
Alaprajz, földszint



Telek beépítése

A beépítést sok helyszíni adottság determinálta, egyik ilyen a múzeummá átalakított Darvas ház hátsó kertje, mely a tervezett épületem udvarával szimbiózisban egy nagy külső közösségi térként használható. A szomszédos szecessziós villa impozáns arányaival meghatározza az utcaképet, a tervezett épületem azon semmiképpen nem akar túlnőni, ehhez igazodott. Ezen kívül a tervezésnél fontos volt számomra, hogy az utcakép zártsorúsága megmaradjon, viszont a sarokhelyzet végére fellazuljon, hasonlóan a Rimanóczy utca másik végéhez.

Helyszínmakett
12/31
Helyszínmakett


Külső látvány
17/31
Külső látvány

Tömegalakítás

A zeneterápiás foglalkozás igényeiből adódóan három monolitikus tömbre szakadt az épület, melynek magasságát a funkcionális igények határozták meg és az egyes tömegeket a földszinti közösségi ún. „megérkezés tere" fogja össze. A tömegeket úgy alakítottam ki, hogy párhuzamosak legyenek az összetartó utcasíkokra és a telekhatárra, a telek adottságaiból adódó sarok helyzetet pedig egy kifeszülő épülettömeggel próbáltam megfogni, ami toronyként magasodik a többi épületrész fölé.

Mivel az épületet két utca fogja közre biztosítottam a lehetőségét annak, hogy mind a két irányból megközelíthető legyen a terápiás központ. Az utcafrontról belépve az épület központi magjába érkezünk meg, melyben egy üvegezett átrium lazítja fel a teret. Innen különböző irányba vehetjük utunkat, annak függvényében, milyen célunk van az épületben.

Ha csoportos foglakozásra érkezünk, az átriumos közlekedőn keresztül tudunk bejutni a terápiás terembe, ahol egy terapeuta segítségével megtapasztalhatjuk a gyógyulás folyamatát.  Efölött az itt dolgozóknak alakítottam ki egy nevelői helyiséget egy hozzá kapcsolódó oldottabb teakonyhás résszel.

Az ide érkező páciensek sokszor másra vannak utalva, számukra kialakítottam egy galériás várakozó részt fogyasztótérrel. Kísérőik egy galériás várakozó részben tölthetik el az időt, ameddig a terápia folyik.

A toronyban az egyéni foglalkoztatók kaptak helyet, minden szinten különböző rendeltetéssel. A látogatottsági arányok szerint helyeztem el a helyiségeket, vertikális kialakítással van biztosítva a bensőséges viszony a páciens és a terapeuta között az egyes szinteken. Így került a mindenki által igénybe vehető zeneoktatási terem az első emeletre, a hangtál terápiás szobák a másodikra, a legfelső szintre pedig az egyéni foglalkoztató terem és a pszichológiai rendelő.

Lépcsőterv
21/31
Lépcsőterv

Anyaghasználat

Az épület homlokzatát úgy alakítottam ki, hogy tükrözze a zenei játékosságot. A széles szerkezetből kifolyólag a nyílások párkányaival kísérleteztem, így azokat különböző szögekkel szerkesztve egy izgalmas homlokzatot kaptam. Az ablakok méretei is különbözőek, hol kisebbek, hol nagyobbak, ezeket elszórtan elhelyezve pedig csak fokozza a mozgalmasságot, és az aszimmetriát.

Anyagát tekintve a koncepcióm része volt a tégla, mivel képes ezeket a nagy felületeteket egynemű tömbként értelmezni. Erre erősít rá a szintén téglával burkolt tető is, mely határozott éltöréseivel, égbetörő hatást nyújt az épület homogén tömbjeinek.

Homlokzatok
16/31
Homlokzatok


Tervezési helyszín
26/31
Tervezési helyszín



Konklúzió

A zenei hangzást és a funkcionális igényeket összekapcsolva egy olyan épület létrehozása volt a célom, melyben egyaránt teret kap a gyermeki játékosság, valamint a minőségi fejlődés; mindeközben kommunikál a szomszédos épületekkel, illetve lezárja a kialakult hegyesszögű utcarészt. 

Források:

http://www.varazshang.hu/bejegyzesek/45/a-zeneterapia-fogalma

https://zeneterapeuta.hu/zeneterapia

https://gezenguz.hu/fejlesztes-es-tehetseggondozas/zeneterapia/

 

 

[1] Zeneterápiás Világszövetség Klinikai Gyakorlati Bizottságának döntése alapján.
1996. Hamburg, Zeneterápiás Világkongresszus

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.