„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

800 ezer forintos megvételben részesült a Puhl Antal Építész Irodája Kft. pályaműve.
tervezők: Puhl Antal, Dajka Péter
szakági tervezők: Kalmár Zsolt, Oltvai András, Kovács György, Vargha Mihály, Arató Éva
munkatársak: Drabant Ágnes, Füzesi Katalin, Fehér Marianna, Huszár Tamás, Jesch Judit, Mészáros Réka, Halász Bálint

800 ezer forintos megvételben részesült a Puhl Antal Építész Irodája Kft. pályaműve.
tervezők: Puhl Antal, Dajka Péter
szakági tervezők: Kalmár Zsolt, Oltvai András, Kovács György, Vargha Mihály, Arató Éva
munkatársak: Drabant Ágnes, Füzesi Katalin, Fehér Marianna, Huszár Tamás, Jesch Judit, Mészáros Réka, Halász Bálint

13. bírálati sorszámú pályamű

Részletes bírálat

Építészeti minőség
A pályázati terv az MSH épületét megtartja, annak építészeti minőségét részleteiben megmutatja. Az SZTK épület elbontását követően a színház számára új létesítményt hoz létre. Az újat tekinti meghatározónak, az új építészeti arculattal magába foglalja az 1960-as évek épületét. A nyitott és belső terek összekapcsolását, a külső és belső városi terek folytonos létrehozását tekinti programjának. A megvalósított architektúra, az áttört transzparens és tömör felületek kulturált kompozíciós játéka. A Március 15-e téri főhomlokzaton egy karcsú oszlopokon álló, az egész együttest összefogó, pergolával félig zárt közterületet javasol, melynek folytatása az üvegfalak mögötti belső tér. A pergolákkal és oszlopokkal létrehozott átmeneti tér valójában megszünteti a Március 15-e tér klasszikus térjellegét, annak keleti határoló falait bizonytalanná teszi. Az épület az átmeneti térrel kiterjeszti önmagát, birtokba veszi a Március 15-e teret. Ez az átmeneti tér eredményezi, hogy az épület szobor jellege elveszik, határoló falai eltűnnek. A környező terek, utcák magasságából vizuálisan nem jön létre az épületnek az a tömege, az a formája, mely alapján az gondolatilag befogható és jelképszerű lesz. A három szint magasságban megjelenő pergola és a közönségterek folytonos tömege fölé emelkedik a színház üzemi tereit magába foglaló zárt, szabályos formát létrehozó épülettömb. A tömeg fegyelmezettségével, szabályozottságával, homlokzati anyaghasználatával, a tömör és nyitott felületek játékával távolról domináns tömeget hoz létre környezete fölött.

Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
A pályázati művön látható a tervező azon dilemmája, mely a Király utca tengelyének, a Március 15-e térnek megtartása, vagy épp e tengely lezárása, az épület tengelybe helyezése körül forog. Nem vállalja fel egyiket sem határozottan és e tengelyben egy átmeneti teret hoz létre a három szint magas oszlop és pergola erdővel. Ezzel a döntésével szinte a teljes tervezési területet beépíti. A Március 15. teret mint térfalakkal határolt klasszikus városi teret megszünteti. A Király utca végének „oszlop erdővel” történő lezárása ugyanakkor építészetileg nem kellően hangsúlyos.
A városszerkezetből adódó gyalogosközlekedési szempontokat jól kezeli. Kulturált megoldást ad a Pelikán park felé történő megnyitásra. A felszíni gépjármű-közlekedés megoldása vitatható, a mélygarázs, valamint az intézmény gazdasági bejáratának egy helyre történő elhelyezése problematikus. A kiírás közlekedéssel kapcsolatos feltételeinek eleget tesz. Figyelembe veszi a Petőfi Sándor utcai tervezett körforgalmat, biztosítja a 3 db autóbusz parkolót, valamint a személygépkocsi parkolást a mélygarázsban. Közúti kapcsolatai összességében megfelelnek, a pályázat közlekedési szempontból alapvetően nem kifogásolható, ugyanakkor kidolgozatlan a mélygarázs csatlakozása a 18-as Honvéd utcára, valamint a mélygarázs raszter-kiosztása közlekedési szempontból nem szerencsés.

A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
A pályamű funkcionális, kulturális és építészeti alapelve a pályázati kiírásnak megfelelően több kulturális funkciót szervesen együtt működtető nyitott közösségi épület megteremtése, mely a város számára nyitott kulturális közösségi terekkel rendelkezik. Ennek az alapelvnek megfelelően a két meghatározó intézményt, a színházat és a rendezvényházat, egységes összefüggő közönségforgalmi terekre szervezte, mely terekben elhelyezte a kapcsolódó vendéglátó funkciókat. A nagyvonalú és területeiben talán túlméretezett közösségi terek nem csak a Március 15-e teret, hanem az épület keleti oldalán elhelyezkedő Pelikán parkot is a létesítményhez kapcsolják. A két alaplétesítmény között elhelyezett belső gyalogos passzázs az erre felfűzött étterem és cukrászda a Gyöngyös patakon átívelő híddal folytatódik a park felé. Az épület közönségtereiben túlméretezett, terjengős három szint magas előcsarnokában túlzóan nagy, strukturálatlan teret hoz létre. A színházterem alapvetően a repertoárszínház működését hivatott szolgálni, a többcélúság ezért a színházteremben nem lehet öncél. Az oldalszínpadok méreteinek csökkentése a programmal ellentétes. A TV stúdiók elkülönítése jó. Az 5. emeleti székraktár, a 4. emeleti díszletjavító műhely elhelyezése szerencsétlen.

Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
Az épület három önálló egységet őriz meg, illetve fogalmaz újra. A sportház épülete lényegében változatlan marad, középen helyezi el a színházépület tömegét, déli szélen pedig a TV stúdiót. Az egységeket három szint magasságú közös térrel és a hozzá kapcsolódó oszlopokkal és pergolákkal kialakított átmeneti térrel fogja össze. A funkciók építészeti szétválása és az összefogó épülettel egységbe helyezése a létesítmény egybetartozását jelképezi. A Március 15-e tér irányába kialakított „átmeneti” tér, a közönségterek e térre és a Pelikán park irányába tervezett nyitása az épület külső terekkel történő együttélését szolgálja. Az épület passzív megfogalmazása az átláthatóságot, a nyitottságot kívánja létrehozni. Hiányolható ugyanakkor – talán e passzív megfogalmazás eredményeként – az az emblematikusság, mely szimbolizálni képes egy város színházát.

Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
A pályázati kiírás gazdaságos megvalósíthatóságára irányuló követelményét az épület részlegesen teljesíti. Jól kezeli a sportház épületét, annak megújítását, ugyanakkor túlzónak tűnik az egyes funkciókat – rendezvényterem, színház és tv stúdió – összekötő közönségterek kialakítása. A létesítmény összesített alapterülete (26.150 m²) túlzó.
Az épületgépészeti műleírás szerint a rendezvényterem meglévő rendszereit átépíti, az új épületrészekhez új rendszereket tervez kialakítani. Az épületgépészet számára a terv a megfelelő tereket biztosítja.

A pályázati mű az egy egységbe komponált épület kialakításának révén az ütemezhetőség feltételeinek nem, vagy csak nagyon súlyos kompromisszumok árán tud megfelelni. A megfelelő üzemeltethetőség szakaszolással nem biztosítható, legfeljebb építésben lehet az ütemezhetőséget biztosítani.