Átadták az Anna-réti engesztelőkápolnát a Normafánál
Pénteken adták át a Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján, magánadományokból felépült, alig 30 négyzetméteres kápolnát a Normafánál, a Szent Anna-réten.
Az Anna-téri engesztelőkápolnát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg december 8-án. Az átadón Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester bejelentette, hogy a terület ettől a naptól kezdve ismét a Szent Anna-rét nevet viseli. A kápolnát eredetileg a Normafa-program keretében szerették volna felépíteni, és bár az orosz-ukrán háború miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben a beruházás elé sok anyagi akadály gördült, magánadományok segítségével mégis felépült a kápolna – számolt be róla az MTI.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat 2018-ban írta ki az Anna-réti miséző- és emlékhely koncepciótervére vonatkozó ötletpályázatot. Ebben kritérium volt, hogy a terv gondolatisága és eredménye őrizze magában azt a tiszta szerkesztési módot, amely tükrözi a környezetét érintetlenül hagyó és a természetet tiszteletben tartó kapcsolatot. A tájba illeszkedő formavilág és természetközeli anyaghasználat alkalmazása a helyszínt tekintve alapvető elvárás volt. A felhívást nagy érdeklődés övezte, a bírálóbizottság összesen 61 érvényes pályaműből válogathatott. Eredményt 2019 februárjában hirdettek, majd 2021-ben napvilágot látott, hogy az egyház és az önkormányzat Márkus Péter és Koczka Kristóf korábban megvételben részesített pályaműve mellett döntött. A pályaművet oldalunkon bemutattuk. A tervezőpáros koncepciójában a többfunkciós használat lehetősége volt igazán megnyerő: az elkészült épület zárt állapotban 20 ember befogadására alkalmas, nyugati oldalának kinyitásával 50-100 embernek, a keleti oldal kinyitásával pedig nagyobb zarándokcsoportoknak, akár ezer főnek is tarthatnak körülötte szentmisét.
A pályázati kiírás szerint a 2020-as, végül a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne is lehetett volna az építmény, azonban az építkezés ekkor még meg sem kezdődött. A munkálatokat eredetileg állami forrásból fedezték volna, ám az erre vonatkozó szerződést a háborús helyzetre hivatkozva végül nem kötötte meg a kormány. Idén januárban számoltunk be róla, hogy adománygyűjtés kezdődött a kápolna építési költségeinek fedezésére, amely a becslés szerint 127 millió forintot tesz ki. Ekkor a kerületi vezetés még abban reménykedett, hogy legkésőbb 2024-ben elkezdődhetnek a munkálatok, végül 2023 tavaszán indulhatott meg az építkezés, amelyhez közel félezer adományozó részéről érkezett hozzájárulás.
