Közélet, hírek
Adományokból épülhet meg az Anna-réti kápolna? Gyűjtést szervezett a hegyvidéki önkormányzat
2023.01.04. 16:37
Az építkezést eredetileg állami támogatásból fedezték volna, ám az erre vonatkozó szerződést a háborús helyzetre hivatkozva végül nem kötötte meg a kormány. A költségeket 127 millió forintra becsülik.
Korábban, még tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy ismét meghiúsulni látszik a hegyvidéki Anna-réti kápolna megépítése. Az imahely megtervezésére még 2018-ban írtak ki pályázatot, és noha a kerületi célkitűzések szerint 2022-ben meg is épülhetett volna a miséző, amelyre az építési engedélyt is megszerezték, az őszi képviselőtestületi ülésen elhangzottak szerint ez egy darabig mégsem lesz aktuális. Habár a kivitelezőt feltételes közbeszerzésen már kiválasztotta a helyi önkormányzat, a támogatási szerződést a háború miatt nem kötötte meg a kormány, így a vállalkozóval kötött szerződést is felbontották.
A kerület honlapján most arról tájékoztatnak, hogy adománygyűjtés kezdődött a kápolna építési költségeinek fedezésére, amely a becslés szerint 127 millió forintot tesz ki. "A szükséges összeg összegyűjtését követően reményeink szerint legkésőbb 2024-ben elkezdődnének az építési munkák", írják.
Mint felidézik, a kápolna építésének szándéka nyolcvan éve merült fel először, erre a célra anno a főváros területet adományozott az egyháznak az Anna-rét mellett. Az építkezés 1944 decemberében meg is kezdődött, azonban a szovjet csapatok érkezése miatt leállt, az építőanyag eltűnt. A háború után új, nagyobb szabású tervek készültek Mindszenty József bíboros jóváhagyásával, és 1947-ben megtörtént az alapkőletétel is, a kommunista államhatalom azonban gátat szabott a tényleges megvalósításnak.
Jóval a rendszerváltás után, "az értékes természeti környezetre tekintettel" a leendő kápolna korábban tervezett alapterületének csökkentése mellett az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat is felkarolta a helyi hívő közösség kezdeményezését. A pályázat során a megvalósításra kiválasztott terv (készítői: Márkus Péter és Koczka Kristóf) egyik erényének a többfunkciós használatot tartják: az épület zárt állapotban kis, tizenkét férőhelyes kápolnaként működik, míg a rét felé kinyitva nagyobb létszámú szabadtéri mise megtartására is alkalmas lehet.
10:56
Ennél színesebb helyszín kevés van az országban. Itt egyszerre lehet találkozni boszorkánnyal és modern inkvizítorral, ateistával, lovaggal, turulfiakkal, teozófusokkal, kiugrott vagy beöltözött szerzetesekkel, mindenféle politikai szélsőséggel, módos polgárral, haszonlesővel, szegény zarándokkal és az éhes plebsszel, akik csak szalonnát sütni vagy bőrlabdát rúgni jöttek. Olykor egy-két jelenkori szerzet is helyet kap a középkori forgatagra emlékeztető tömegben. Olyan kápolnát nehéz elképzelni, ami mindnyájuk igényének megfelel. Talán soha nem lesz egyetértés az egyházmegye, a hívek, az emlékezetet fenntartó egyesületek, a tervezők és az önkormányzat között. Valaki mindig egy másik helyen egy másik épületet akar majd látni, hiába épül fel egy vagy kettő. Lesz, aki Attila sírját keresi majd, és olyan is, aki a Szent Grált, ami véletlenül épp a szomszéd épület alatt fog rejtőzni. Végül talán itt áll majd az emberiség falva, ami az újrakezdés helye lesz az atomcsapást követően. De azon is évszázadokig vitatkoznak majd, hogy ki lőtte ki az első rakétát.