Az autó dinamikája: Mercedes bemutató és élményátadó

Heltai Xavér diplomamunkájának célja egy olyan dinamikus, lendületes, valamint az adott márkára jellemző formavilágban gazdag építészeti kompozíció megalkotása volt, amely kapcsolatot teremt a várossal és az újonnan létesülő Mercedes-Benz gyárral. Az épület nem csupán autószalon, annál sokkal több lehetőség rejlik benne.

Részletek a műleírásból
Előszó
Diplomamunkámhoz olyan ötletet, témát kerestem, amely egyrészt abszolút aktuális mind a helyszínt, mind pedig a témát tekintve, másrészt pedig szabadkezet ad egy egyetemi évek lezárásához méltó súlyú épület megtervezéséhez. Kecskeméti lakosként kihagyhatatlan lehetőséget és ötletet adott a nemrég, a városhoz települt Mercedes gyár. Ez a hatalmas beruházás nemcsak a magyar gazdaságnak jelentős segítség, hanem a város történetében is kimagasló esemény. Hiszen a már Nyugat-Európában felépült hasonló példák városai mind előnyt tudtak kovácsolni a neves gyár közelségéből, és részben ennek köszönhetően figyelemre méltó fejlődést tapasztalhattak.

Miután az alföldi város turisztikai szempontból szinte minden évszakban kiemelkedő látogatottsággal bír, fontos, hogy az ide érkezők, de elsősorban az itt élők számára is érzékelhetővé tegyük a Mercedes márka közelségét. A cél az lenne, hogy ez a gyár ne csak egy több ezer embert foglalkoztató munkahely legyen a város határában, hanem annak minden előnyét, létét és pozitív vonzatát a városközpontban is érezni lehessen. Azaz, legyen egy olyan kis „ékszerdoboz” a városközpontban vagy annak közvetlen környezetében, amely nem csak kapcsolatot teremt a gyár és a város között, hanem szűkebb értelemben élményt és tudást ad, kiszolgál, szórakoztat, tágabb értelemben pedig magával „húzza” a környezetét, melybe közvetve fejlődést és látogatókat vonz. Ehhez olyan helyszínt kerestem és választottam, amely egyben városszerkezeti problémát is orvosol. A kecskeméti Rákóczi út, száz évvel ezelőtt a város egyik legforgalmasabb sétáló utcája volt, amely akkoriban egy nagyszabású városrendezés keretében nyílt meg a Főtér és a Vasút park között. Zöld alléjával, üzleteivel, kávézóival és fontos közintézmények monumentális, historizáló épületeivel méltán volt a Belváros ékköve, reprezentatív helyszíne. Ez a „zöld folyosó” tengelyével a mai napig kiemelkedő fontosságú elem a városszövetben. Mára azonban üres üzleteivel, elhanyagolt épületeivel és az időközben csökötté, használhatatlanná szervezett sétányával méltán rászolgált a már évek óta halogató rekonstrukcióra, fejlesztésre.

A terv célja erre a helyszínre, egy a város szövetébe jól illeszkedő, de megjelenésében a programhoz hű, extrém külsővel „becsomagolt” épület adaptálása, amely tömegével szoros kapcsolatban áll a környező épületekkel, megjelenésével izgalmas ellentétet eredményez a szemközti volt Városi mozi épületével és programjával látogatókat, további infrastruktúrát vonz, vonzhat. Mindemellett a terv foglalkozik a szűkebb környezet lehetőségeinek kapcsolatával, valamint a tágabb környezet, azaz a teljes utca lehetséges rekonstrukciójával és fejlesztésével. Ezeket azonban csak koncepcionálisan érintek, mint egy esetleges fejlesztési irányvonalat előrevetítve.

A választott helyszín adottságai
Helyszínt tekintve olyan területeket kerestem a városban, amelyek nem a már városképileg kialakult történelmi belvárosban, hanem annak közvetlen fejlesztést igénylő környezetében helyezkednek el. A funkciók és a környezetre való hatás miatt tartom fontosnak egy forgalmas, könnyen megközelíthető telek választását. Így a legalkalmasabb helyszínnek a Rákóczi tengely bizonyult, ami már évek óta a városfejlesztési programok fő eleme, ám a mai napig nem történt semmi. Az átformálódással érintett terület több szempontból is érzékeny pontja a városnak, hiszen a Belváros és a külső városrészek közötti átmeneti területről van szó, annak minden pozitív és negatív adottságaival. A Rákóczi út egy sugárút a belváros északkeleti részén, ami a város kis- és nagykörútjait köti össze, bár forgalma mára már csekély. Ugyanakkor a városközpont fejlesztések az elmúlt években elbillentek a délnyugati térség felé, így a Rákóczi út és környéke elmaradt, fejlődése megrekedt. Ezt az aszimmetriát még az is erősíti, hogy a külső területek növekedése (Széchenyiváros, Petőfiváros, Alsószéktó) ha nem is jó, de direkt kapcsolatokkal bír a belváros ezen részével. (…)

Mercedes gyár mint lehetőség
Florian Martens, a Mercedes szóvivője elmondta, hogy Magyarországon a legjobbak a feltételek a tervezett új üzem létrehozásához, a cég elnökségének egyhangú döntése alapján létesül az üzem. A várost délről elkerülő 44-54-es főúttól délre, az 5-ös főút közelében van az a közel 120 hektáros földterület, amelyet a Daimler cég Kecskeméttől és Városföld községtől vásárolt. Ezeknek a földeknek a nagy része szántó vagy gyep, de van köztük út és egy kivett mocsárnak minősített kéthektáros terület is. A kecskeméti gyártelep a Daimler-Benz első kelet-európai üzeme lesz. A nagyszabású beruházás első körben a rastatti Mercedes-Benz gyárat érinti majd. Az ott rendelkezésre álló kapacitások teljes mértékű kihasználása, és a hosszú távú folyamatos hatékonyság és strukturális fejlesztések biztosítása indokolja egy új üzem létrehozását, melynek tervezett helyszíne Kecskemét. A vezetőség elmondása szerint azért, mert „ez a gyártóhely teljesíti a Mercedes-Benz üzemének sikeres felépítéséhez szükséges magas minőségi és mennyiségi szempontok által támasztott követelményeket”. Az új kompakt modellek gyártását végző, közel 120 hektáron felépíteni tervezett üzemre 800 millió eurót, nagyjából 240 milliárd forintot költenek, a gyár 2500 embernek ad majd munkát. Ez lesz Magyarország legnagyobb beruházása. A Daimler AG, a Magyar Kormány és Kecskemét város képviselői 2008. október 27-én írta alá a végleges együttműködési szerződést az Országházban.

Építészeti koncepció, tömegalakítás
A tervezett Mercedes Bemutató-épületének dinamikus tömegét úgy alakítottam, hogy az szoros kapcsolatban álljon a szemközti közel száz éves mozi épületével. Ez a kapcsolat végül többszálú és izgalmas lett. A városszövet vizsgálatakor jól látszanak a történelem folyamán kialakult és szépen elkülönülő tömbök az utca környezetében. A mozi épülete a hajdani fogadó terével együtt is egy ilyen, önálló tömböt alkotott, amely vonalán semmiféleképpen nem akartam változtatni. A mozi és a tervezett épület közötti kapcsolatot külön izgalmassá teszi a tér szintjeinek játéka. Amíg a műemléki épületnek a bejárata egy lépcsősorral és egy portikusszal 1,5 méterrel magasabban van a közös tér szintjétől, addig a Mercedes bemutató bejárata és egész tömege le lett süllyesztve 1,2 méterrel. A közös tér szintjére való rálátás külön érdekesség az épület előteréből.

A tervezési folyamat végén megszületett dinamikus tömeg, valamint a már meglévő műemléki épület formája között izgalmas feszültség született, ahogyan a merev tömegből az építészeti stílusok haladtával egy kortárs íves forma „folyik” a tér végébe, mint egy ellenpontként. Ezt a hatást erősíti a két épület körüli térburkolat és annak vonalvezetése is. A volt Városi mozit megépülése óta többször is átépítették - szerencsére csak belül – és több hozzáépítéssel is megtoldották kívülről. Mende Valér eredeti tervei alapján az épületet „megtisztítottam” a későbbi hozzáépítésektől, így nyerte el eredeti, karcsú, szabályos formáját. A Mercedes bemutató épületének koncepciója, végleges formája azonban, ennél sokkal bonyolultabb folyamat eredményeként született meg. Eredetileg szögletes tömeggel és a térre szintenként nyitott homlokzattal indult a tervezés, de ennek megjelenése inkább hasonlított egy irodaházra, mintsem egy márkához hű élményátadóra, bemutatóra. Ebből következően, valamint a jobb illeszkedés miatt a homlokzat tömör lett és homogén. Fontos volt az is, hogy egy ilyen történelmi városrészben a betervezett épület láttán senki se asszociáljon egy „átlagos” autószalonra. Végül az épület csak a földszinten és a tetőteraszon nyílt meg az utca, valamint a forgalom felé (kárpótlásul a tömör homlokzatért). Ezt követően belül, egy zárt kis „ékszerdoboz” alakult ki, melynek formavilága egyedi és varázslatos. Az enteriőr két átriumon keresztül kapja a természetes fényt felülről. A kiállítási részek azokra a helyekre lettek elhelyezve, ahova nem jut természetes fény, így a kiállítási darabokat is kedvezőbben tudják megvilágítani, tálalni. Ha viszont a belső kapott egy extrém megjelenést, amely jellegét, kontúrját minden szinten, következetesen végigvezettem, akkor az már magával vonzotta a külső megjelenés egyediségét is. Ugyanakkor a koncepció másik elve az volt, hogy az épület minél jobban hasonlítson egy látványos sport- vagy luxusautóra, és mint ilyennek a sebesség növekedésével arányosan csökken az „üvegezett” részek területe az aerodinamikus külső javára, így az épület tömege is tömörebb, dinamikusabb és leegyszerűsítettebb lett. (…)

Az épület programja
Az építészeti program igen összetett. Elsősorban a cél egy olyan dinamikus, lendületes valamint a szóban forgó márkára jellemző formavilágban gazdag építészeti kompozíció megalkotása, amely kapcsolatot teremt a várossal és az újonnan létesülő Mercedes-Benz gyárral. Ez a többszintű kapcsolat a funkciót tekintve elsősorban a földszinti (külvilág felé nyitott) élményátadóra és a Mercedes márka történetének látványos bemutatására épül. Fontos, hogy az épületben minél több generáció megtalálhassa a számára kedves élményt. Ezért éppúgy megtalálhatók a gyerekek érdeklődését lekötő termek vagy az érettebb generációt izgató, új modellek, mint az idősebbeknek szóló archív felvételek és klasszikus automobilok, oldtimerek. A földszint feletti többszintes, átriumokkal szabdalt kiállítótér kiállítási anyaga gazdagon variálható az épület közepén áthaladó üvegezett teherlift segítségével. A kiállítási (azaz a közbenső, a külvilág felé zárt) szinteken, a homlokzat belső felére vetített animációkkal, érintőképernyős asztalokkal, a mindig cserélhető automobilokkal és az izgalmas belső íves terekkel érhető el azaz „ékszerdoboz” élmény, amely a kívülről nem is sejthető. A harmadik emeleten található a tetőterasz és az épület üzemeltetésére berendezett kis létszámú iroda. A tetőterasz lehetősége az épület tömör homlokzatából következik. A terasz remek kiláthatóságot biztosít a mozira, a Rákóczi útra valamint annak zöld sétányára, a hátsó kis parkra és az átriumokon keresztül vissza az épületbe. (…)

tervező: Heltai Xavér
belső konzulens: Hutter Ákos
külső konzulens: Zoboki Gábor
statika: Eisler Gábor