Budafok-Belváros és a Duna kapcsolatának visszaállítása
Szerdahelyi-Németh Klára MÉSZ-MÉK diplomadíjas tervében Budafok történelmi központjának rehabilitációját, új, közvetlen dunai kapcsolatok kialakítását és a part újjáélesztésének nagyívű koncepcióját vázolja fel.
Témaválasztás, célkitűzés
Budafok-belvárosi, Péter Pál utcai lakosként mindig is foglalkoztatott a budafoki belváros múltja, jelene és jövője, a helyi szőlő- és borkultúra. Budafok-Belváros a budapesti átmeneti és elővárosi zóna határán fekvő, a Tétény-fennsíkról lefutó lejtők és a Duna közé ékelődött terület, Budapest délnyugati kapuja. Külső kapcsolatai észak-déli irányban megfelelők, azonban kelet-nyugati irányban hiányosak. A belváros a budapesti funkcionális szerkezetben városrészközpontként foglal helyet, intézmények és központi funkciók tömörülnek a területen. A környezet- és a közterületek állapota a legtöbb helyen leromlott.
Legfontosabb fejlesztési célom Budafok-belváros és környezetének valódi városrészközponttá alakítása, és a Duna-parttal való kapcsolat megteremtése. A koncepcióalkotás során szem előtt tartottam, hogy a belváros fejlesztésénél az időbeli ütemezés, a gazdasági megvalósíthatóság reális legyen. Cél, hogy a terület újra központként működjön, az emberek használják, ne csak mint közlekedési folyosót, hanem mint agórát. A területen öt szakrális épület található és működik, ez is mutatja, hogy a belváros valóban szellemi központ, az emberek fontos találkozási helye, jelenleg mégis visszafejlődött állapotban van, az infrastrukturális feltételek hiányoznak egy valódi központ létéhez.
A tervezési terület kiválasztása arra a helyre esett, ahol a Duna-part és a belváros a jövőben valóban összeérhet (a Duna utca-, Káldor Adolf utca-, Városház tér vonalában). Noha Budafok városközpontra már számtalan terv készült, erre a területre, ilyen összefüggésben tudomásom szerint még nem született terv. A tervezés során fontos szempont volt a városképi illeszkedésre való odafigyelés, hiszen a célterületen a kétszáz éves templom és a földszintes magastetős műemlék épületek szomszédságában az 1970-es évekre tízemeletes panelházsort építettek. A célterület az Anna u. – Savoyai Jenő tér – Szt. István tér – Káldor Adolf u. – Budapest - Pusztaszabolcs MÁV vasútvonal – Duna-folyam- Duna u. – kerülethatár /a XI. kerülettel közös közigazgatási határ – Demjén I. u./ által határolt terület.
Fejlesztési koncepció
Koncepcióm fő célkitűzése Budafok-Belváros, mint központ fejlesztése, és a Duna–parttal való kapcsolat megteremtése. Négy csoportba soroltam a szükséges területi rehabilitáció fajtáit, melyek konkrét programcsoportokból épülnek fel.
- Szükség van a lakóterületek megújulására, egy mai, élhető és fenntartható környezet kialakítására. Elsősorban a lakótelepi területeken, magasabb színvonalú környezet kiépítésére, a lakások élhetőbbé alakítására. Másodsorban a kertvárosi területeken, ahol a közterületek, a parkolás és a rekreáció helyszíneit kell közös nevezőre hozni.
- Szükség van a zöldfelületek rehabilitációjára, a különböző funkciójú zöldterületek megfelelő megújítására.
- Szükség van a belváros városközponti területein a kiskereskedelem fellendítésére, sikeres városmarketing tevékenység végzésére. A Savoya parktól és a Campona-tól az agóra szerep visszaszerzésére. Aki itt lakik, az helyben is tudjon bevásárolni, kikapcsolódni, sétálni, sportolni, szórakozni, feltöltődni.
- Az alulhasznosított területeknek új funkciót kell találni, a lehetőségekhez mérten fejleszteni kell. Ilyen terület a Duna-part és környéke és az Oroszlános udvar tömbje, amelyek új városi élettel megtölthető, jelenleg kihasználatlan területek.
Rendezési program
A rendezési program az átnézeti térképen látható, amelyet tovább bontottam a három fő szerkezeti egység részletes programjára. A szűk tervezési területre elkészült rendezési program alapja a városmag megújítása, a Duna-part bekapcsolása a város életébe. A program három egymást erősítő részből épül fel, ahol az összekapcsolódó fejlesztési programok együtt alkotnak kerek egészet. Az első pillér az Oroszlános udvar tömbjének rehabilitációja, Borászati és kulturális központ kialakítása. A második pillér a Duna-part szerepének kialakítása a belváros szerves részeként, rekreációs területként, a hiányzó intézményi funkciók elhelyezésével. Majd a harmadik pillér ezek összekapcsolása, a Régi – Új szerkezeti tengely kialakítása, a határoló területeken a szabad terek, lakóterületek rehabilitációja. A három tengely, amely összekötné a megújított Duna-partot a belváros történelmi területeivel, a Duna-utca, a Káldor Adolf utca és a Városház tér tengelyében jön létre.
Környezetalakítási terv, műleírás
A terv alapgondolata a Dunával való kapcsolat megteremtése, így a kettős, Dunára merőleges kereszttengely a hangsúlyt hordozó elem a tervben (a Duna utca, illetve a Káldor Adolf utca irányában). Az Oroszlános udvar és környezete a tömb rehabilitálásával újul meg. Új funkcióként a terület múltjához kötődően borászati és kulturális központ kap helyet a Törley pezsgőgyár korábbi palackozóüzemének tömbjében, amely új irányban válik átjárhatóvá, összekötve így a Savoyai és a Törley teret, gazdagítva a belváros szabadtér-rendszerét.
A belvárosi tömbök rendezésénél a területhasználatokat több szemszögből is áthatóan vizsgáltam. Így alakult ki a Református templom, az Oroszlános udvar vagy a Játék utcai lakótelep mikro-rendszere, burkolt, vagy növényzettel borított felülete. A Játék utcai lakótelep belső kertjében fél-magán teraszok és közösségi felületek, kertek jönnek létre, amely a környezeti minőség javulását jelenti a területen. A Duna utcai, Káldor Adolf utcai aluljárók az utcák szélességében, 20 és 15 méter szélesen, -1,5 méter mélységben lyukadnak át a töltésen a Duna-partra. A Dunai utcai tengely egyik felén a gépkocsiforgalmat vezeti át, míg a gyalogos sétány rámpával folyamatosan lejt egészen a Duna-parton elhelyezett stégig.
A Hosszúréti-patak torkolatánál kialakított új öböl változatos funkciók elhelyezését teszi lehetővé, amelynek partján található az evezős telep és a kishajó kikötő kiszolgáló épülete. Az evezős telep öbölre ráfutó épületszárnya lábakon áll. Az öböl és a tervezési terület déli szárnyát két helyen köti össze gyalogos-kerékpáros híd.
A Káldor Adolf utcai tengely a partra érve kifut egészen a Nagyhajó kikötő épületéig, amely a Dunára fordulva lábakon áll. A Szt. Lipót templomtól induló sétány itt a Duna fölé nyúló kilátó-stégben fejeződik be. A sétányt a vasúttól a kikötőig földszintes, szolgáltató funkciójú épületek szegélyezik (étterem, büfé, cukrászda, galéria). Déli irányba haladva a hatos út felől az új tanuszoda épülete keretezi a területet, majd a sportpályák és kiszolgáló épületeik. A Városház tér irányában a partra jutva városi tér és a vízibusz-megálló stégje vár minket, amelynek térfalait szolgáltató funkciójú épületek, és a vízibusz-megálló épülete alkotja. Budafok-Belváros új Duna-partját egy part menti kerékpár-, és gyalogút, továbbá a területet feltáró észak-déli irányú sétány határozza meg. A tervezés végére a belváros rendszertelen területei rendezetté váltak, s három helyen sikerült összekapcsolni a Duna-partot Budafok-belvárossal.
Budafok-Belváros és a Duna kapcsolatának visszaállítása
vezető tervező: Szerdahelyi-Németh Klára (Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Településépítészeti Tanszék)
tervezés éve: 2010
belső konzulens: Körmendy Imre tudományos munkatárs (BCE Tájépítészeti Kar)
külső konzulens: Rumi Imre főépítész (Budapest, XXII. kerület)
megjegyzés: A diplomaterv a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara Településtervezési Diplomadíjában részesült 2010-ben.
