Ketrec a tetőn – Avagy  jogod van, de közöd nincs

A Duna-parti Zsigmond téren az építési szabályoknak megfelelő, a városképhez igazodó irodaépület született a 90-es évek elején. A Szent Magdolna Magánkórház beköltözésével, az új tulajdonos azonban az épület sziluettjét átíró új elemeket telepített a tetőre. Az építési szabályokkal szembemenő, gépészettel és ketreccel megtoldott épülettömeg, és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend szomorú korlelet, melyet az épület eredeti tervezője, Luchesi Fekete Ottó elmesélésében és dokumentálásában adunk közre.

Csányi Vilmos, humánetológia professzor munkáiból tudjuk, hogy az emberek alkotta társadalmak jellegzetessége a rendkívül fejlett szabálykövető viselkedés. Az ember szeret szabályokat szerkeszteni, konstruálni és szereti azokat betartani. A tudományos megfigyelés ugyanakkor nem tér ki arra, hogy az ember a szabályokat szereti nem betartani is. Minden attól függ. A gyakorlatban minden attól függ, hogy a szabályokból mit tartanak, mit tartatnak be. Az általános emberi viselkedést befolyásoló szabályok közül néhány csak lazán kapcsolódik az építéshez. Ilyen a szerzői jog, amely vonatkozhat bármely dologra, melynek létrehozása önálló szellemi alkotásnak nevezhető, például egy épületre is.

Vannak azonban közvetlenül az építéshez kapcsolódó szabályrendszerek, melyek az építés sokféle szempontjára vonatkozhatnak. Nem merülök el a részletekben, de mindenki számára nyilvánvaló hogy a különféle helyekre építhető épületeknek szabályozzák például a  magasságát. Vannak kultúrák ahol a magassági előírások viszonylag egyszerűek: az épület nem lehet magasabb, mint környezetének fái. Előfordul azonban az is, hogy egy nagy kiterjedésű területet övezetekre osztanak és meghatározzák az egyes övezetekben építhető épületek magasságát. Ha két övezet beépítési magassága között jelentős különbség van, akkor a határon lévő épület(ek)re speciális szabályok vonatkozhatnak.

Ennyit bevezetőnek, nézzük esetünket!
A Zsigmond tér 10 (hrsz. 14 955) alatt 1987-1992 között, az építés idején érvényes építési szabályokat mindenben betartva irodaház épült.[1] Az elkészült épület beilleszkedett a budai Duna-part városképi sziluettjébe. A Budapest Főváros II. kerület Építési Szabályzat 28/2019 (XI 27) 74 § (5) b) pontja kifejezetten ezen épület magasságára vonatkozik, lefekteti, hogy az nem lehet magasabb, a meglévő (2019-es) állapothoz képest. Az 1992-2021 között eltelt cca. 30 év alatt az épületnek több Tulajdonosa volt. 2021 év folyamán az éppen aktuális Tulajdonos/Építtető[2] egyrészt megindította az addigi irodaház egészségügyi intézménnyé való átminősítését, másrészt minden bejelentés és engedély nélkül az épület tetőszintjére cca. 50,0 m2 alapterületen cca. 4 m magasságú összefüggő épületgépészeti építményt telepített.

Az átalakított épület, a Szent Magdolna Magánkórház Mozgásszervi Magánrendelőjeként 2022 elején nyitotta meg szolgáltatásait.[3] Az épület folyamatban lévő átalakítása közben, mint az épület eredeti tervezője (lásd még: szerző) több alkalommal, több módon próbáltam meg felvenni a kapcsolatot a Tulajdonossal/Építtetővel. Megkeresésemre a kórházat üzemeltető Cég ügyvezetője azt válaszolta, hogy semmi közöm az egészhez, ne háborgassam Őt.

Más utat kellett választanom. A Bp. II ker. Önkormányzat Polgármesteréhez intézett 2021 09.20-án kelt beadványomban – jogilag lakossági észrevétel – felhívtam az Önkormányzat figyelmét a megváltoztatott építményre.[4] Az Önkormányzat először felszólította[5] a Tulajdonost/Építtetőt, hogy az engedély és bejelentés nélkül épített gépészeti berendezések megjelenését tegye szabályossá, majd az ügyben utólagosan (sic!) településképi eljárást folytatott le.[6] Az utólagosan lefolytatott településképi eljáráshoz, a Tulajdonos/Építtető által beadott dokumentáció nem tartalmazta sem az előzőekben idézett, kifejezetten az épületre vonatkozó magassági előírást, sem az eljárás megkezdésekor már elkészült, a fotókon látható építmény valós adatait. Helyszíni szemle nem történt.

Arról hogy az utólagos településképi eljárás során az Építtető/Tervező tudatosan megtévesztette az Önkormányzatot két alkalommal e-mailben tájékoztattam az Önkormányzat Főépítészét.[7,8] A bejelentés(ek) nyomán az Önkormányzat Főépítészi Hivatala több kísérletet tett a Tulajdonossal/Építtetővel való kapcsolat felvételére. A találkozó végül csak 2023 márciusában jött létre, amely egyben az első helyszíni szemle volt. A szemlét követően az Önkormányzat Főépítészi Hivatala kötelezettségi eljárást indított. A kötelezettségi eljárás tárgya az utólagosan lefolytatott településképi eljárásban meghatározott műszaki megoldás végrehajtásának ellenőrzése volt.[9]

Miután a bejelentés nélkül készített építmény szabályossá tételére vonatkozóan a Tulajdonos/Építtető továbbra sem tett semmilyen intézkedést, a felek 2023 augusztusban második helyszíni szemlét tartottak. Ezen a szemlén az Önkormányzat Főépítészi Hivatala, a Megrendelő jogi képviselői, valamint az új Tervező arra az (általuk létrehozott) geometriai problémára kerestek megoldást: hogyan lehet eltakarni egy 4 m. magas építményt, a településképi bejelentésben ábrázolt, az építménytől 50 cm-re lévő 1,5 m magas „valamivel"?

A végeredményt lásd a fotók között. A megoldáshoz az eredeti építésztervező véleményét – bár személye ekkor már minden fél számára ismert volt – nem kérték ki.

Az események sodrásában, az eredeti építész tervező 2023 júliusban kérte az Önkormányzat Főépítészi Hivatalát, hogy nyilvánítsák ügyféllé.[10] Az Önkormányzat hivatalos levélben válaszolt.[11] A válaszból kiderült, hogy: