Kossuth-díjas építészek részvételével alakult meg az Építészeti Tanácsadó Testület
Lázár János és Lánszki Regő is rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy Kossuth-díjas építészek részvételével jött létre az Építészeti Tanácsadó Testület.
Lázár János építési és közlekedési miniszter július 10-én tett közzé fotókat Facebook oldalán az Építészeti Tanácsadó Testület megalakulásáról. A rövid posztból az derül ki, hogy "Kossuth-díjas építészeink segítenek abban, hogy a magyar építészet újabb szintet lépjen" – fogalmaz a miniszter. Mint folytatja: "A szakma kitüntetett képviselőinek rendszeres iránymutatásával, javaslataival jelöljük ki, hogy hogyan épüljön a jövő Magyarországa."
Lánszki Regő építészeti államtitkár a miniszternél is szűkszavúbban posztolt az alakuló ülésről:
A fotók alapján a tanácsadó testület alakuló ülésén a Kossuth-díjas építészek közül Balázs Mihály, Dévényi Sándor, Ferencz István, Lázár Antal, Nagy Ervin, Salamin Ferenc, Skardelli György, Turi Attila és Zoboki Gábor vettek részt.
Azzal kapcsolatban, hogy mi a konkrét feladata a tanácsadó testületnek és milyen keretek között működik, megkeresésünkre a minisztérium sajtóosztálya a következő tájékoztatást adta:
Az Építészeti Tanácsadó Testület 14 tag meghívásával alakul meg. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Kossuth-díjjal kitüntetett építészeket hívta meg az Építészeti Tanácsadó Testület munkájában való részvételre, amelynek alakuló ülésére 2024. július 10. napján került sor. A tanácsadó testület a tervek szerint két - három havi rendszerességgel ül össze. A találkozások során a magyar építészet és építészek aktuális ügyeinek megtárgyalása, problémáinak feltárása a cél, konstruktív javaslatok megfogalmazásával.
A testület az alábbi személyekből áll: Zoboki Gábor, Salamin Ferenc, Turi Attila, Skardelli György, Nagy Ervin, Balázs Mihály, Dévényi Sándor, Ferencz István, Lázár Antal, Ferenczfy-Kovács Attila.
A célok között első az építészet, az építész szakma, az építészek presztízsének tudatos felemelése. Az Építési és Közlekedési Minisztérium hosszútávon megmaradó, nemzeti és értéket teremtő építészeti irányelvek mentén kíván dolgozni, melynek érdekében több fontos intézkedés már megtörtént. Megalkottuk az új építészeti törvényt, megvalósul egy új Építészeti Központ, létrehoztuk a Kós Károly – díjat és a Magyar Építészet Napját, valamint meghirdettük a Nemzeti Építésgazdasági Stratégiát.
A tanácsadó testület tagjai kétségkívül elismert, jelentős életművel és szaktudással rendelkező építészek, a névsor ugyanakkor rávilágít arra, hogy Kossuth-díjas építészeink között nincs nő – egyetlen Kossuth-díjas építésznőnk Czukor Anna volt, de ő sem építészeti munkásságáért részesült az elismerésben 1950-ben – holott évek óta jóval több nő végez építészként, mint férfi. A "nők helyével" az építészeten belül tematikus hetünk keretében foglalkoztunk részletesebben.
