Légisport központ Börgöndön

Habár Magyarországon 73 repülőtér van, mégis csupán töredékük működik megfelelő és korszerű feltételek mellett. Rengeteg elhagyott létesítmény található az országban, ezek mellett pedig számos olyan, működő reptér is, amelynek az épületállománya a II. világháború előtt épült és a '70-es, '80-as évek óta üresen áll, mivel a felújításhoz nem áll rendelkezésre a megfelelő anyagi forrás. Sipos Rebeka diplomaterve.

Miért Börgönd?

Börgönd is ezek közé a repterek közé tartozik. 40-50 évvel ezelőtt rendkívül fontos szerepe volt, ehhez mérten a területe sem kicsi, ma azonban ennek nagyjából 20-30%-át használják ki sportreptér gyanánt, mivel az épületállomány életveszélyes állapotú. A szakértők szerint jó adottságai miatt számtalan lehetőség van ebben a repülőtérben. Közvetlenül a terület bejárata előtt helyezkedik el egy nagy tengelyterhelésre méretezett vasútvonal, valamint nagy előnyt jelent, hogy a repülőtér területe a 62-es és a 63-as főút nyomvonala között helyezkedik el, így az könnyedén rákapcsolható a közúti közlekedésre. Bármilyen funkciójú reptér is működne itt, a legfontosabb a tárolókapacitás növelése lenne, mivel jelenleg csupán két felújított épület áll rendelkezésre a gépek és a felszerelések tárolására.

A kiindulási állapotról

A börgöndi repülőtér egykori területe két fő részből áll, az „ipari parkból” és a repülőtérből. Az ipari park magában foglalja az egykori laktanyát az összes funkciójával, a repülőtér pedig a repüléshez szükséges kis területmagot tartalmazza. Tervemben csak az utóbbi területtel foglalkozom, mivel ez elegendő egy jól működő sport repülőtér kialakításához. A területen található egykori laktanya épületek elbontása szükségszerű, azok életveszélyes állapota miatt, így a fennmaradó területet a megfelelő környezetrendezés után parkosított állapotban lehetne használni, a későbbiekben szükség esetén pedig gond nélkül leválasztani a repülőtérről. A meglévő útrendszer az egykori laktanya igényei szerint épült, így a jelenleg működő reptér igényeit már nem szolgálja ki. A főbejárattól az aktívan működő reptér maghoz csupán táblás eligazítást követően, autóval lehet eljutni, így fontos volt az utak újragondolása és leegyszerűsítése.

Az új útrendszerről

A reptér bejáratát meghagytam annak eredeti helyén, mivel itt már létesítettek egy vasúti átkelőt, illetve az itt kialakult csomópontból három különböző irányban is el lehet hagyni a területet. A meglévő útrendszert leegyszerűsítettem és meghatároztam a megközelítés fő tengelyét. Ezen kívül létrehoztam néhány fontosabb, a reptér karbantartásához szükséges utat is.

A telepítésről

Első lépésként kijelöltem azokat az utakat, ahol a repülőgépállások és a kifutópálya megközelítése miatt repülőgép közlekedés várható. Ezeket az útvonalakat egyértelműen el kell választani a gyalogos / látogatói közlekedéstől. Emellett kijelöltem az irányítótorony számára legalkalmasabb pontot, ahonnan jó a rálátás az egész kifutópályára. Ezek tudatában kialakult egy lehetséges beépítési sáv mind a hangárok, mind a működéshez szükséges funkciók számára.

A beépítésről

A parkolás a reptér szélénél történne a meglévő gépállásokon, így elkerülhető az újabb területek betonozása. A három új hangárt a meglévő állásokkal szemben helyeztem el, biztosítva ezzel a könnyű mozgatást. A fennmaradó északi állások bérbe vehető helyekként működnének a fémépítésű gépek számára. A hangárok alatt kialakuló védett sávban helyeztem el a reptérhez kapcsolódó funkciókat. A parkoló közvetlen közelében található az információ és a múzeum. Ettől távolabb kapott helyet a szállás, majd a klubhelyiségek és az oktatás. Ez után a tömeg szöge megtörik, hogy merőlegesen álljon a pályára. A tömeg ezen részében kapott helyet a büfé egy fedett terasszal. Az itt kialakuló tér alkalmas lehet a repülőnapok alkalmával a vendégek összegyűjtésére.

A tömegalakításról

A repülőtér széles spektrumon mozgó funkcionális igényei nem tették lehetővé azok egy fő épületben való elhelyezését. A rendelkezésre álló nagy területnek köszönhetően lehetőségem nyílt a különböző funkciókat egymáshoz kapcsolódó, de mégis külön tömegekben elhelyezni, parkszerűen megformálva ezzel a repülőtér küllemét. Az épületeket tömegük szerint két fő csoportba oszthatjuk: a hangár típusú épületekre és a hangárok mögött elhelyezkedő szalagszerű egyszintes tömegre. A szalagszerű tömeg összefogja az alá, kis kubusokba elhelyezett funkciókat, ezzel szemben a hangárok különálló tömegekként jelennek meg.

A funkciókapcsolatokról

A repülőtér funkcióit egymásra felfűzve helyeztem el. A parkolóból érkezve az első funkció az információ, itt mind a látogatóknak, mind a professzionális felhasználóknak be kell jelentkezniük, itt kapnak eligazítást vagy a múzeum, vagy a hangárok irányába. A hangárok mögött húzódnak a látogatható funkciók, valamint a professzionális felhasználók nem repüléshez kapcsolódó funkciói. Az irányítótorony az egyetlen professzionális funkció, amely a hangároktól távolabb kapott helyet, azonban ez a kifutópálya teljes belátása miatt elengedhetetlen.

A repülőtér működéséről

A börgöndi repülőtér működését továbbra is kisgépes sport repülőtérként képzeltem el. A reptér jelenlegi állapota nem teszi lehetővé annak napi, üzemszerű használatát, ezért kizárólag csak megfelelő időjárás és igény esetén nyit ki szombaton és vasárnap. Tervemben egy hétfőtől vasárnapig nyitva tartó repteret képzeltem el, több okból is. A hétköznapok leginkább a múzeum látogathatósága és az oktatás miatt fontosak, a hétvégék pedig az aktív sporttevékenységek lehetőségének biztosítása miatt. Az állandó nyitvatartás természetesen állandó személyzetet is jelent, de ez nem több néhány főnél (porta, információ, múzeum, kávézó). Emellett szükség van állandó repülésvezetőre és ugrásvezetőre, valamint szükség esetén a vitorlásüzem vezetőjére. A klubhelyiségeket a reptéren működő három szakosztály tagjai használják saját összejöveteleik lebonyolítására, valamint pihenésre.

A repülőtér nem rendelkezett szállással, habár erre már korábban is nagy igény lett volna, mivel a reptérrel kapcsolatban álló külföldi testvéregyesületek gyakran repülnek Börgöndre egy-egy hétvégére. Ilyen esetekben a vendégeket 10 km-re, Székesfehérváron szállásolják el. Az általam tervezett 12 darab, összesen 24 fős mini apartman orvosolja ezt a problémát. Szintén hiánypótló funkció a büfé-kávézó, amely megoldja mind a rövidebb, mind a hosszabb időtartamra ide érkező vendégek étkezését.

Sipos Rebeka