Október 12-ig lehet véleményezni a magyar építészetről szóló törvény tervezetét
Megjelent a magyar építészetről szóló törvény társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete a kormány honlapján. Az észrevételeket október 12-éig várják.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által összeállított, a magyar építészetről szóló kerettörvény koncepciójáról idén januárban közöltünk részletes cikket. Mint írtuk, a javaslat a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, lefektetve a kormány kiemelt céljait és építészeti alapelveit, melyek között megtalálható többek között a tájépítészet szerepének erősítése, a kiszámítható településtervezés elősegítése, vagy a polgári jó ízlés elve.
A közel 70 oldalas dokumentumot átnézte és kritikai megjegyzésekkel illette a Magyar Építész Kamara elnöksége, tagozatai és a területi építészkamarák is. Március 1-jén társadalmi egyeztetésre bocsátották a törvény koncepcióját, a lépést Lázár János építési és közlekedési miniszter azzal indokolta, hogy azt szeretnék, ha „minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert".
A minisztérium több mint ötezer szakmai javaslat és észrevétel felhasználásával készítette el az Országgyűlés 2023. évi őszi ülésszakában tárgyalásra kerülő törvény tervezetet, amelynek véleményezését ismét megnyitotta a szélesebb közönség előtt. Az észrevételeket október 12-ig lehet elküldeni a tarsadalmiegyeztetes@ekm.gov.hu e-mail címre. Ehhez a kormány oldalán október 5-én közzétettek egy rövid tartalmi összefoglalót, normaszöveget, indoklást, valamint hatásvizsgálati lapot.
A szaktárca az MTI-nek eljuttatott közleményében a következőket hangsúlyozza: „a törvénytervezet kimondott célja, hogy az eddigi széttagolt szabályozási rendszer helyett egy egységes, átlátható és következetes keretrendszerrel támogassa a magyar építészet ügyét. A tervezet az építészek munkáját kiszabadítja a számok és szabályok kizárólagosságából és visszaadja az építészeti elveknek, mindenekelőtt az illeszkedésnek és az esztétika szabályainak a teret. A tervezet szándéka szerint gondoskodik a magyar épített örökség megőrzéséről, a tájépítészet szerepének erősítéséről, illetve a fenntartható fejlődés, a környezet- és klímavédelmi szempontok következetes alkalmazásával védi zöldfelületeinket. A hazai építési anyagok felhasználásnak törvényi támogatásával pedig a nemzeti építésgazdaság érdekeit képviseli."
A tartalmi összefoglalóból kiderül, hogy a törvény hatályon kívül helyezi a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, illetve a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt. Egy átfogó kódex, a magyar építészetről szóló törvény kerül megalkotásra, amely magába foglalja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből kikerülő műemlékvédelmi rendelkezéseket is.
Az Építésijog.hu a jelenlegi normaszöveg alapján azt írja, hogy az új kerettörvény több lépcsőben, 2024. február 1-jén, 2025. január 1-jén és 2027. július 1-jén léphet hatályba.
