Szakmai vélemények az építészeti törvény koncepciójáról

A Magyar Építész Kamara elnöksége, tagozatai és a területi építészkamarák átnézték és véleményezték a javaslatot, amelynek főbb pontjait korábban mi is közöltük. Az állásfoglalások számos kritikai megjegyzést tartalmaznak az egyes fejezetekről. 

Januárban számoltunk be arról, hogy eljutott szerkesztőségünkhöz az új, közel 70 oldalas építési kerettörvény javaslata, amelyet a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Lánszki Regő építészeti államtitkár és csapata állított össze. A javaslat a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra, lefektetve a kormány kiemelt céljait és építészeti alapelveit, melyek között megtalálható például a tájépítészet szerepének erősítése, a kiszámítható településtervezés elősegítése vagy épp a polgári jó ízlés elve. 

A Magyar Építész Kamara február 13-án tette közzé honlapján a tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Ahogy a Hajnóczi Péter elnök által jegyzett levélből kiderül, a számukra januárban megküldött dokumentumot a MÉK Elnöksége, tagozatai és a területi építész kamarák egyaránt áttekintették, az általuk megfogalmazott vélemények a levél végén pdf-mellékletként elérhetők. 

"Általánosságban megállapítható, hogy a koncepciószintű dokumentum egyes fejezetei eltérő, és nem feltétlenül az adott téma súlya szerinti terjedelemben és mélységben foglalkoznak az egyes részterületek szabályozási kérdéseivel", kezdődik az írás, amely az egyes fejezetekhez vet fel kritikai megjegyzéseket. Ezek közül néhány:

• a preambulum nem tartalmazza teljeskörűen azokat a hatályos törvényeket, melyek szabályozási területeit a jogalkotó a jövőben a tervezett törvényben kíván szerepeltetni. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló kamarai törvény szabályozási területei is az új jogszabály alá kerülnének, amely a MÉK elnökének véleménye szerint "teljes mértékben indokolatlan elképzelés", 
• a dokumentumban használt fogalmak egy része szubjektív, jogilag nehezen körülírható, bizonyos esetekben helyes értelmezésük építészeti szakmai felkészültséget igényel, ezért alkalmazásuk az egységes jogértelmezést gátolhatja,
• a fogalommeghatározások során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy azokat ne egyszerűen a jelenlegi jogszabályokból emeljék át, kiemelt célként kell kezelni az egységes fogalomtár létrehozását, az egyes fogalmak pontosításának igényét, valamint a szakmában felmerült új, eddig nem definiált fogalmak pontos meghatározását,
• az újító építészeti alkotásokra példaként tekintve az elvek között indokolt szerepeltetni az előremutató, haladó szellemiség igényét és szükségszerűségét is, 
• a természeti környezet megóvása, valamint az ember életkörülményeinek és hosszútávú egészségi állapotromlásának megakadályozása érdekében nem elég csupán az erdő- és zöldterületek kiterjedésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni, legalább ennyire fontos az élőhelyek minősége, azaz a biodiverzitás, a biológiai aktivitási érték és ezek rendszere, a zöldinfrastruktúra-hálózat; figyelmet kell fordítani továbbá a vizes élőhelyek (beleértve az ex. lege védett lápokat, nádasokat), gyepek, rétek területének védelmére is,
• a tervtanácsi rendszer kapcsán megjegyzi: fontos, hogy szakmai kérdésekben a főépítész minél szélesebb körben támaszkodhasson a tervtanácsok véleményére, ezzel garantálható a széles körű szakmai kontroll és az, hogy minden, az átlagostól eltérő esetben is szakmailag felkészült személy bevonásával születhessen döntés,
• a háromszintű tervtanácsi rendszerből hiányzik az OÉT (vagyis az Országos Építészeti Tervtanács) új szerepkörének pontos meghatározása, mert bár az anyagból a hatáskör bővülése rajzolódik ki, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve a helyi tervtanácsok feladatkörének bővülését tartja indokoltnak,
• a dokumentum csak érintőlegesen foglalkozik a tervpályázatok rendszerével, holott ez az egyik alapelvként elfogadott építészeti minőséget garantáló eszköz; a tervpályázatok körének kiszélesítése mellett megítélése szerint szükséges a mostani rendszer egyszerűsítése, differenciálása, valamint az eljárásrend és a pályázatok tartalmának megújítása.

A teljes terjedelmében itt elérhető levélben hivatkozásként szerepel a MÉK Műemlékvédelmi Tagozatának véleménye is, amely ugyancsak elolvasható csatolmányként. Ebben reflektálnak egyebek mellett arra a célmeghatározásra, miszerint "a műemlékvédelem egységes szemlélettel és ennek megfelelően központi irányítással, illetve ellenőrzéssel valósuljon meg. Ennek megfelelően 2025. december 31-ig az önkormányzati helyi védelem az állami műemlékvédelem részévé válik." A tagozati vélemény egyik legerősebb állítása, hogy ezt a koncepciót örökségvédelmi-műemlékvédelmi szempontból teljes mértékben elutasítják. A Belsőépítész Tagozat véleménye itt, a Táj- és Kertépítészeti Tagozat véleménye itt, a Terület- és Településrendezési Tagozat véleménye itt tekinthető meg.