Helyek/Infrastruktúra

Vizsgálják a vasúti alagút lehetőségét a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvarok között

2020.06.05. 10:21

Budát és Pestet: a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megvalósítását vizsgálja a Budapest Fejlesztési Központ. A napokban írták ki a tendert a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Vitézy Dávid, a BFK vezetője szerint az elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár 70%-kal is növelhető lenne. A megoldás egyben a Déli pályaudvar megszüntetését is jelentené.

A Budapest Fejlesztési Központ 2020. június 4-én írta ki az uniós közbeszerzési pályázatot. A pályázat témája: „Budapest vasúti átjárhatósága: a Déli pályaudvar térségén keresztül a Nyugati pályaudvarhoz vezető, új vasúti összekötő alagút létesítésének, a Nyugati pályaudvar központi pályaudvarrá alakításának, a fejpályaudvarok és budapesti vonalszakaszok fejlesztésének, Budapest vasúti átjárhatóságának és a vasútüzem működési körülményei fejlesztésének előkészítése, a vasúti üzem alól felszabaduló területek funkcióváltása - Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT)."

„Ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges. Ez vagy a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások fejlesztésével érhető el. Ez utóbbi koncepció alátámasztásáról, költségeinek és társadalmi hasznainak részletes kidolgozásáról szól a most induló munka" – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid

A BFK jelenleg is dolgozik a Budapest Vasúti Stratégián, amely szerint akár 70%-kal is növelhető az elővárosi vasúti forgalomban résztvevők száma. Ehhez azonban több vonatra, illetve vagy több fejpályaudvari kapacitásra vagy új vágánykapcsolatokra lenne szükség. Ennek egyik lehetséges megoldása a Kelenföldi pályaudvar és a Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút. Az ehhez hasonló megoldások mára a világ számos városában bevettek, hiszen a vonatok így a városközpontot átszelve tudnak új, átszállásmentes kapcsolatokat biztosítani. Vitézy szerint már a Déli Körvasút zajló fejlesztése is erre a logikára épül. 

A Déli Körvasút mellett ez a terv érinti a Kormány nemrég napvilágot látott, a rozsdaövezetek jobb hasznosítására vonatkozó elképzeléseit is – írta Vitézy. 

„…a Déli pályaudvar, a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek, valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik, amelyek felszabadítására éppen a korszerű vasút kisebb területigénye nyújt lehetőséget. Városrésznyi területek válhatnak alkalmassá közparkok, a Kormány által elfogadott rozsdaövezeti adókedvezmények révén a budapesti lakáshiányon segíteni képes lakóterületi fejlesztések megvalósítására és akár közintézmények elhelyezésére. A vasút egyben ezeket a fejlesztési területeket is kiszolgálhatja új megállókkal és új átszállópontokkal, tovább növelve gerinchálózati jelentőségét. A tanulmány nemcsak építészeti-urbanisztikai víziót vázol fel ezekre a térségekre, de hazánkban eddig nem alkalmazott mélységű társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti e beruházások hatásait is. A tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek, melyek a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is."

Az alagút megvalósítása természetesen évtizedes távlatban mérhető, ám azt bejegyzésében Vitézy Dávid megerősítette, hogy ez a beruházás egyben a Déli pályaudvar megszüntetését is jelentené. Lapunkban adott korábbi interjújában Erő Zoltán, Budapest főépítésze ezt a lehetőséget nem támogatta. Korábban több fórumon, például a 2018-ban Buda fókuszában a Déli pályaudvar című konferencián még Vitézy is a Déli és a Nyugati közötti összeköttetésről beszélt; ez a koncepció mostanra módosult, a Kelenföldi pályaudvar fókuszba helyezésével.  

Nyitókép: A „Nyugoti" pályaudvar (színezett képeslap, 1909)