| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Portré

100 éves Gottfried Böhm, a beton Pritzker-díjas poétája

1/20

Gottfried Böhm. Fotó: Christian Schaulin, 2008, a Deutsches Architekturmuseum jóvoltából

Az egykori St. Ursula templom (Hürth-Kalscheuren, 1954-1956), ma Böhm-kápolna néven kiállítótérként működik. Fotó: Elke Wetzig, Wikimedia Commons

Gottfried Böhm: A neviges-i templom nyugati homlokzata. Ceruzarajz pauszon, 1967. A Deutsches Architekturmuseum gyűjteményéből (DAM 028-062-031)

Gottfried Böhm: A neviges-i templom belső tere, szénrajz, dátum nélkül. A Deutsches Architekturmuseum gyűjteményéből (DAM 028-062-002)

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1976 körül

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1968 körül

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Steffen Kunkel, 2015

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Gregor Zoyzoyla, 2019

Gottfried Böhm: Rózsaablak terve a neviges-i templom kápolnájához, 1967. Ceruzarajz pauszon, a Deutsches Architekturmuseum gyűjteményében (DAM 028-062-029)

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Városháza, Bensberg, 1962-1972. Fotó: Wikimedia Commons

A saarbrückeni kastély, 1982-1989. Fotó: Wolfgang Staudt, Wikimedia Commons

Városi központi könyvtár, Ulm, 1998-2004. Fotó: Gary A Baratta, Wikimedia Commons

Hans-Otto-Theater, Potsdam, 1998-2006. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

A kölni központi mecset, 2009-2017. Fotó © Raimond Spekking, Wikimedia Commons

Balról: ifjabb Paul Böhm, Gottfried Böhm, id. Paul Böhm (Gottfried testvére), valamint Stephan Böhm 2015-ben a családról szóló dokumentumfilm vetítésén. Fotó: Shedow373, Wikimedia Commons

?>
Gottfried Böhm. Fotó: Christian Schaulin, 2008, a Deutsches Architekturmuseum jóvoltából
?>
Az egykori St. Ursula templom (Hürth-Kalscheuren, 1954-1956), ma Böhm-kápolna néven kiállítótérként működik. Fotó: Elke Wetzig, Wikimedia Commons
?>
Gottfried Böhm: A neviges-i templom nyugati homlokzata. Ceruzarajz pauszon, 1967. A Deutsches Architekturmuseum gyűjteményéből (DAM 028-062-031)
?>
Gottfried Böhm: A neviges-i templom belső tere, szénrajz, dátum nélkül. A Deutsches Architekturmuseum gyűjteményéből (DAM 028-062-002)
?>
Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1976 körül
?>
Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1968 körül
?>
Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Steffen Kunkel, 2015
?>
Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Gregor Zoyzoyla, 2019
?>
Gottfried Böhm: Rózsaablak terve a neviges-i templom kápolnájához, 1967. Ceruzarajz pauszon, a Deutsches Architekturmuseum gyűjteményében (DAM 028-062-029)
?>
Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
Városháza, Bensberg, 1962-1972. Fotó: Wikimedia Commons
?>
A saarbrückeni kastély, 1982-1989. Fotó: Wolfgang Staudt, Wikimedia Commons
?>
Városi központi könyvtár, Ulm, 1998-2004. Fotó: Gary A Baratta, Wikimedia Commons
?>
Hans-Otto-Theater, Potsdam, 1998-2006. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
A kölni központi mecset, 2009-2017. Fotó © Raimond Spekking, Wikimedia Commons
?>
Balról: ifjabb Paul Böhm, Gottfried Böhm, id. Paul Böhm (Gottfried testvére), valamint Stephan Böhm 2015-ben a családról szóló dokumentumfilm vetítésén. Fotó: Shedow373, Wikimedia Commons
1/20

Gottfried Böhm. Fotó: Christian Schaulin, 2008, a Deutsches Architekturmuseum jóvoltából

Az egykori St. Ursula templom (Hürth-Kalscheuren, 1954-1956), ma Böhm-kápolna néven kiállítótérként működik. Fotó: Elke Wetzig, Wikimedia Commons

Gottfried Böhm: A neviges-i templom nyugati homlokzata. Ceruzarajz pauszon, 1967. A Deutsches Architekturmuseum gyűjteményéből (DAM 028-062-031)

Gottfried Böhm: A neviges-i templom belső tere, szénrajz, dátum nélkül. A Deutsches Architekturmuseum gyűjteményéből (DAM 028-062-002)

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1976 körül

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1968 körül

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Steffen Kunkel, 2015

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Gregor Zoyzoyla, 2019

Gottfried Böhm: Rózsaablak terve a neviges-i templom kápolnájához, 1967. Ceruzarajz pauszon, a Deutsches Architekturmuseum gyűjteményében (DAM 028-062-029)

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

Városháza, Bensberg, 1962-1972. Fotó: Wikimedia Commons

A saarbrückeni kastély, 1982-1989. Fotó: Wolfgang Staudt, Wikimedia Commons

Városi központi könyvtár, Ulm, 1998-2004. Fotó: Gary A Baratta, Wikimedia Commons

Hans-Otto-Theater, Potsdam, 1998-2006. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

A kölni központi mecset, 2009-2017. Fotó © Raimond Spekking, Wikimedia Commons

Balról: ifjabb Paul Böhm, Gottfried Böhm, id. Paul Böhm (Gottfried testvére), valamint Stephan Böhm 2015-ben a családról szóló dokumentumfilm vetítésén. Fotó: Shedow373, Wikimedia Commons

100 éves Gottfried Böhm, a beton Pritzker-díjas poétája
Emberek/Portré

100 éves Gottfried Böhm, a beton Pritzker-díjas poétája

2020.01.23. 08:06

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Németország, Köln

Építészek, alkotók:
Gottfried Böhm

Címkék:
évforduló

Dosszié:

A 20. század szakrális architektúrájának úttörője, képzőművész-építész, a brutalizmus német apostola, Németország első Pritzker-díjasa… Még sorolhatnánk, és Gottfried Böhm nevét mégis kevesen ismerik a német határokon innen. A helyzet idén, a ma is jó egészségnek örvendő mester századik születésnapjával talán változhat. Egész éves rendezvénysorozat tiszteleg munkássága előtt Böhm100 címmel, a frankfurti Német Építészeti Múzeum pedig legismertebb műve, a neviges-i zarándoktemplom kiállításával köszönti.  

Észak-Rajna-Vesztfália Állami Díja, a Német Művészeti Akadémia Díja, Gebhardt Fugel Művészeti Díj, a Royal Institute of British Architects tiszteletbeli tagsága, az American Institute of Architects tiszteletbeli tagsága, a Pritzker-díj – Gottfried Böhm a legtöbbet elérte, amit építész kívánhat. A számtalan szakmai és közéleti elismerés mögött egy gyönyörködtetően következetes, de a kísérletezéstől sosem visszariadó, kilencvenen túl is aktív építészelme rejtőzik. A ma százéves mester előtt életútja rövid összefoglalásával tisztelgünk.

Gottfried Böhm. Fotó: Christian Schaulin, 2008, a Deutsches Architekturmuseum jóvoltából
1/20
Gottfried Böhm. Fotó: Christian Schaulin, 2008, a Deutsches Architekturmuseum jóvoltából

Első önálló munkája a kölni Mária-kápolna (1947-1950). Ahogyan arra a közkeletű elnevezése, a „Madonna a romokon" is utal, a kápolna a háborúban elpusztult középkori St. Kolumba templom maradványaira épült. Az egyhajós, nyolcszög alaprajzú épület a maradványokból rakott padlójával, színes üvegablakaival egyszerre a pusztulás mementója és a megmaradás ígérete. 1956-ban a fényben úszó teret Böhm egy ablaktalan szentélykápolnával bővítette, érdekes kontrasztot hozva létre. Évtizedekkel később egy másik, Pritzker-díjat nyert építész kezébe került: Peter Zumthor a St. Kolumba fölé épített egyházi múzeum belsejében gondosan megőrizte a kis kápolnát, tiszteletben tartva elődje munkáját.

Szakrális munkáival Gottfried tulajdonképp édesapja, a rendkívül sikeres egyházi építész Dominikus Böhm szerepét folytatta. Erre az öröklött helyzetre örömmel készült. Jellemző módon az alatt a fél év alatt, amit 1951-ben New York-ban töltött, egy olyan építésznél vállalt munkát, aki egyben a ferences rend felszentelt tagja volt – emellett azért, a lehetőség adott lévén, megismerkedett Walter Gropiusszal és Ludwig Mies van der Rohéval is. 

Az Egyesült Államokban virágzó érett modernizmus azonban kevés hatást gyakorolt rá – éppúgy, mint ahogyan az egyházi körökben ekkor még élő és népszerű historizálással is szembefordult. Gottfriedot inkább az édesapja által is képviselt expresszív formaképzés és intenzív anyagiság foglalkoztatta. Ebben a családi örökség mellett saját érdeklődése is inspirálta: Münchenben az építészet mellett szobrászatot is tanult. A geometriai alapformák, a lecsupaszított síkok használata nem csak korai épületeire jellemző: az 1960-as évekbeli müllekoveni vagy a schildgeni plébániatemplomok hengeres, kúppal fedett tornyaikkal szinte építőjátékból összerakott maketteknek tűnnek, de az 1998-2004 között emelt Ulmi Városi Könytár is a sátortetős ház archetípusát fogalmazza újra. 

Fontos jellemzője Böhm építészetének játékossága a különféle módokon kezelt felületekkel, és a festői fényhatások – templomaiban például jellemzően hatalmas, színes üvegablakokat épít be, kézjegyei közé tartoznak az ólomüveg rózsaábrázolások. Ez már inkább azzal függ össze, hogy sosem hagyta ki terveiből az emberi tényezőt: mindig is olyan tereket akart tervezni, amely hasznára válik a közösségeknek és amelyeket erőteljes reakciókat váltanak ki az egyedi látogatóból is.

 

A Böhm-brutalizmus

Böhm fiatalkori csúcsműve, a Neviges (ma Velbert része, Észak-Rajna-Vesztfália) városában emelt, a ferencesek gondozta zarándokhely új Mária-temploma epitómája mindannak, ami utóbb Böhm-stílusként köznevesült a német építészetben. A tervezésre kiírt pályázatot nem Böhm nyerte meg, de utóbb, egy második pályázatot követően ő kapta a megbízást, két alapvető ok miatt: az egyház elvárásainak megfelelően látványos, expresszív, de eredeti épületet tervezett, és nagy figyelmet fordított a környezetre is, az épülethez vezető zarándokútvonal és a környezet megkomponálásával. 

Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1976 körül
5/20
Gottfried Böhm: Mária, Béke Királynője zarándoktemplom, Neviges, 1963–68. Fotó: Inge und Arved von der Ropp / Irene und Sigurd Greven Stiftung, 1976 körül

Az 1966-1968 között emelt, több mint hatezer főt befogadni képes templom térélménye nehezen leírható: a szabálytalan betonformákon a nap állásának megfelelően az ablakok piros vagy kék színei játszanak. A kívülről sziklára, belülről sátorra emlékeztető formát a tervező maga sosem volt hajlandó definiálni, de kétségtelenül jó lehetőséget kínált a függesztett betonszerkezet használatára. 

Ezekben az években Böhm több hasonló templomot tervezett, ilyen például a Neviges-hez képest valamivel korábban emelt St. Ignatius (Frankfurt-am-Main), vagy a Kölnben álló Krisztus feltámadása templom. Böhm betonsátrai egyszerre óvják, védik a belépőt, és nyitják ki szemét – a gótikus katedrálisokhoz hasonló módon – a végtelen térre.

Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
10/20
Krisztus feltámadása templom, Köln, 1963-1970. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

A szélesebb ismertséget mégsem templomai, hanem első jelentős középülete hozta meg, a hatvanas évek végén megvalósult városháza Bensbergben (ma Bergisch Gladbach része). A település vezetése a középkori eredetű, üresen álló várkastély maradványainak felhasználásával képzelte el új székhelyét. Böhm önmagát meg nem tagadva betonépületet tervezett a kőfalak kiegészítéseként, egy olyan többszintes irodaházat, amely falainak anyagával, szabálytalan sziluettjével, de még kiemelkedő lépcsőháztornyával is direkt, kvázi szobrászi reflexió a középkori tömegre. Az épületet a nemzetközi sajtó is méltatta, Németországon belül azonban támadások célpontjává vált, és a helyiek sem békültek ki vele könnyen – a gyorsan elterjedt „majomszikla" becenév szerint inkább egy állatkertben kéne állnia.

 

A modern után

A bensbergi városháza lehetőséget adott Böhmnek, hogy az egyik, őt leginkább érdeklő témával: régi és új ötvözésével foglalkozzon. Ezzel az elkötelezettséggel, bár munkái látszólag problémamentesen illeszkednek a korabeli nemzetközi irányzatokba, mégis eltér az épített környezetre kevéssé figyelő modernisták többségétől. „Kontraszt, rokonszenvvel" – írta a bensbergi és a neviges-i házairól Peter Davey az Architectural Review-ban, 1981-ben. A régi Böhmnél minden esetben régi, azaz autentikus – az új minden esetben új, azaz eredeti; ez minden stiláris kitérő és próbálkozás mellett is igaz maradt.

Ezt a mélyen átgondolt és átérzett szemléletmódot igyekezett átadni oktatóként is az aacheni egyetem várostervezési tanszékén, ahol 1963-tól egészen 1985-ig dolgozott. Ellene volt az erőltetett historizálásnak, de a modern túlzásba vitt sterilitásának is; a Bauhausszal kapcsolatban nem esztétikát, hanem az etikát emelte ki. „Minden munka a maga idejét fejezze ki" – vallotta. Vendégprofesszorként Aachen mellett megfordult többek közt az MIT-n, a philadelphiai University of Pennsylvania-n, valamint a washingtoni egyetemen is.

Városháza, Bensberg, 1962-1972. Fotó: Wikimedia Commons
15/20
Városháza, Bensberg, 1962-1972. Fotó: Wikimedia Commons

Mivel a hatvanas évek elmúltával a nagy templomépítések idejének is leáldozott Németországban, Böhm pályája a középítkezések felé mozdult el, de foglalkozott városépítészettel és családiház-léptékű projektekkel is. Stilárisan az 1980-as években Böhm megjelentek munkáiban a posztmodern jegyei. Erre kiváló példa a nyugat-berlini Prager Platz, illetve a kölni Maritim Hotel és a stuttgarti Züblin-irodaház; utóbbiak esetében a korábbi munkákkal szemben meglepő lehet a könnyűszerkezetes struktúrák használata. Ahogyan a teret alapvetően kültéri rendezvényekre optimalizálta, úgy a két irodaház esetében is a tágas foyer, a belépésnek, találkozásnak helyet adó közös tér a központ, az épület lelke. 

 

A Pritzker, és ami aztán jött

Gottfried Böhm nyolcadik díjazottként kapta meg a kifejezetten építészeti Nobel-díjként létrehozott magánkitüntetést, a Pritzker-díjat 1986-ban. Elismerésében minden bizonnyal része volt amerikai kapcsolatainak, bár tény, hogy a díj rövid történetében a negyedik nem amerikai díjazottnak számított. Az elismerés, bár nemzetközi hírnevét segítette, alapvetően nem változtatott Böhm egyébként is igen jó németországi reputációján. 

„Negyven évet átívelő pályája során mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy munkáinak a múltat felidéző részletei egyszerre tanúskodjanak arról az elkötelezettségtől is, legyen szó templomok, városházák, lakóházak vagy irodaházak tervezéséről, amellyel a legújabb, legjobb kortárs technológiák felé fordul. Gondolatébresztő munkássága az újonnan szerzett értékeket ötvözi a felmenőinktől ránk maradtakkal – misztikus, szokatlan házasság ez, amely előtt a Pritzker Építészeti Díj örömmel hajt fejet."
A Pritzker-díj méltatásából, 1986

Már a nyolcvanas évek közepétől jó kapcsolatot ápolt Helmut Kohllal, akivel többen között a berlini Reichstag rekonstrukcióján is gondolkodtak. Böhm javaslata volt, hogy az elpusztult kupola helyére üvegből kellene újat emelni; bár a pályázatból később kimaradt, a Foster + Partners utóbb megvalósult elképzelése így tulajdonképp az ő ötletének szellemi örököse. 

A saarbrückeni kastély, 1982-1989. Fotó: Wolfgang Staudt, Wikimedia Commons
16/20
A saarbrückeni kastély, 1982-1989. Fotó: Wolfgang Staudt, Wikimedia Commons

1982-1989 között Böhm egy nagyszabású projekttel, a saarbrückeni kastély újjáépítésével volt elfoglalva. Az U alaprajzú, barokk épület súlyosan megsérült a második világháborúban, és némileg megváltozott, neobarokk formában építették vissza. Böhm újabb rekonstrukciója az eredeti tömegarányhoz közelítette az épületet, a központi szekciót pedig szintén a korábbi tömeggel, de új anyagokkal emelte vissza, ismét a tőle ismert kontrasztos formában.

A nyolcvanas évektől az iroda munkájában nagyobb szerepet kaptak az építészként végzett fiúk, illetve felesége, Elizabeth is. Böhm ezzel párhuzamosan egyedi megbízásokat teljesített: Itzehoe városi színháza vagy az ulmi városi könyvtár ennek az időszaknak fontos emlékei. Böhm szakrális építészetének különleges utolsó darabja Köln-Ehrenfeld központi mecsete, Paul fiával közös munkája, amelynek beton héjszerkezete, izgalmas megformálása valójában a pálya legkorábbi templomépületeit idézi meg. 

 

A Böhm-dinasztia

A Böhm család Németország legfontosabb építészdinasztiái közé tartozik. Már Gottfried nagyapja, Alois Böhm elismert építőmesternek számított; két fia, Clemens és Dominikus is ezt a pályát választotta. Közülük egyértelműen a fiatalabb, Dominikus lett sikeres: a két világháború között a német egyházi építészet megújítójaként tartották számon, munkásságának hatása kisugárzott a közép-európai területre – így hozzánk is. Emblematikus templomainak megoldásai visszaköszönnek többek között Árkay Bertalan vagy Körmendy Nándor korabeli épületeiben. 

Dominikus volt az, aki családjából a baden-württenbergi Jettingenből Offenbachba költözött, majd Kölnben nyitott irodát. A Rajna-vidék virágzó kereskedelme és ipara jó lehetőségeket kínált a család számára. A nácik hatalomra jutását követően Dominikus a belső emigrációt választotta; tisztségeiről lemondott, nem volt hajlandó belépni a párthoz kötődő szakmai szervezetekbe sem. 1939-ben Kölnből Jettingenbe költözött vissza, így a családtagokat nem érintette a Rajna-menti város bombázása, amelynek Dominikus számos munkája is áldozatává vált. 

Balról: ifjabb Paul Böhm, Gottfried Böhm, id. Paul Böhm (Gottfried testvére), valamint Stephan Böhm 2015-ben a családról szóló dokumentumfilm vetítésén. Fotó: Shedow373, Wikimedia Commons
20/20
Balról: ifjabb Paul Böhm, Gottfried Böhm, id. Paul Böhm (Gottfried testvére), valamint Stephan Böhm 2015-ben a családról szóló dokumentumfilm vetítésén. Fotó: Shedow373, Wikimedia Commons

A háborút követőn újjáépítésekben a Kölnbe 1947-ben visszaköltöző család és irodájuk komoly szerepet kapott kapott. Vezetését a müncheni TU-n tanult Gottfried édesapja halálát követően, 1955-ben vette át. Gottfried 1948-ban kötötte össze életét a müncheni egyetemen megismert Elisabeth Hagenmüller építésszel; házasságukból négy gyermek született: Stephan (1950), Markus (1953), Peter (1954) és Paul (1959). Mind a négyen építészetet tanultak, Markus azonban képzőművészeti pályára lépett.

A Németországban 2014-ben bemutatott dokumentumfilm, a Die Böhms – Architektur einer Familie érzékenyen mutatja be az egyébként a nagy nyilvánosságot kerülő, jellemzően szakmai fórumokon forgó család privát történetét és a családtagok közötti dinamikát, különös tekintettel a forgatás közben, 2012-ben elhunyt Elisabeth emlékére és hatására. Kiderül belőle az is, hogy bár utolsó önálló épülete a 2006-ban átadott postdami Hans-Otto-Theater, Gottfried Böhm nem tudja abbahagyni: aktív és résztvevő kritikusként működik közre azt több-kevesebb megértéssel fogadó fiai munkáinál, akik rendszeresen kikérik tanácsát.

Az idei ünnepi év most ismét a családra irányítja a figyelmet a Német Építészkamara kölni szervezete irányításával, és a frankfurti Német Építészeti Múzeum aktív szerepvállalásával, ahol Böhm munkásságának dokumentumait őrzik. Kiállítások, beszélgetések, előadások, séták és vetítések tisztelegnek egész évben Gottfried Böhm előtt. Bár neve a kevésbé ismertek közé tartozik, a Pritzker-díjasok listájában Böhm egészen biztosan azok táborát gyarapítja, akiknek gondolkodásmódja hosszú távon is szimpatikus és érvényes marad. Egy szerényen mosolygó győztes a 20. század nagy építészeti háborúi után.


Kovács Dániel

A BÖHM100: Der Beton-Dom von Neviges című kiállítás 2020. április 26-ig látogatható a Deutsches Architekturmuseumban (Frankfurt-am-Main, Schaumainkai 43). Az ünnepi év további programjai a boehm100.de honlapon érhetőek el.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.