10+1 – Csővári Linda

Az Építészfórum egyik legújabb sorozatában, a 10+1 keretében a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Csővári Lindával, a Fló Architects tervezőjével készítettünk interjút. 

Csővári Linda a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett 2007-ben, diplomamunkáját Árkay Aladár-díjjal ismerték el. Szakmai tapasztalatára a Wéber és a TIBA Építész Stúdiónál, majd az Artonic Designnál és az MCXVI Építész Műteremben tett szert. 2011-ben megalapították Demeter Ágotával közös stúdiójukat Fló Architects néven, 2020 óta önálló műtermet vezet. Számtalan belsőépítészeti munka fűződik nevéhez, például az aquaMART bemutatóterem, a 2021-ben a Média Építészeti Díján Europa Design Belsőépítészeti Különdíjat nyert AKG Általános Iskola és Gimnázium Kiscelli utcai épületének átalakítása és a városligeti Édes Mackó kürtőskalács-cukrászda kialakítása. 

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Anyag, forma, arányrendszer.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? 

Számomra a bolygónk a legkülönlegesebb hely, mert olyan csodákat rejteget, olyan sokszínű, ami örök felfedezésre vár. Kisebb léptékben azok az emlékképek, épületek a legfontosabbak, ahol felnőttem, ahol élek, a személyes terem.

Ha csak kettőt lehetne választani, mi mellett döntenél az ember, funkció, esztétika hármasa közül? 

Ember és funkció. Az ember adja a léptéket és az ő igényei szabják meg a használatot, ennek a harmonikus egységéből fakad az esztétika.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? 

Az AKG Általános Iskola és Gimnázium projektünkre, mert szeretik a használóik: a gyerekek, a pedagógusok, a szülők. Közösségi tervezés eredményeként született a projekt, amelyben rengetegen vettek részt és áldozták energiájukat, lelkesedésüket, szaktudásukat a megvalósulásért. Nagyon sok szempontot vizsgáltunk párhuzamosan: pedagógiai, építészeti, belsőépítészeti aspektusok, anyagi források és időkorlátok. Ezek szabták meg, hogy milyen mértékű átalakítást bír el a 100 éves klasszikus iskolaépület a felújításon felül. Különösen izgalmas volt a régi gimnáziumomnak egy új intézménybelsőt tervezni.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Sikernek élem meg, ha valamit kitalálok, és azt meg tudom valósítani sajátkezűleg, például kisebb léptékű tárgyakat. A vonzó ebben, hogy azonnal kézzelfoghatóvá válik az eredmény. Tervezési szemszögből siker, ha a projekt résztvevői is lelkesedéssel és támogató helytállással vesznek részt egy munka megvalósításában, illetve nem erőltetik a megszokott, bevált megoldásokat, hanem hajlandóak megújulni és együttműködni. A tervezésnek az a legátütőbb élménye, amikor eltűnik a tér és az idő, és csak a szellemi szárnyalás zajlik.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? 

Foglalkoztat, hogy egy anyag, amit betervezek, az mennyire környezetkímélő, hogyan állítják elő, honnan hozzák. El szoktam képzelni, hogy mi lesz azzal a térrel, épülettel, amikor lebontják, mennyire lesz képes a természetbe visszajutva a bomlásra. Ez már szinte épületbiológiai kérdéskör, amiről itthon alig esik szó. Ezenfelül én is azt támogatom, hogy ha lehet és az épületállomány lehetővé teszi, akkor újítson fel, alakítson át, értelmezzen újra meglévő épületeket az ember, és feleslegesen, ész nélkül ne építsen újakat.

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Lehetőségem volt egy jósvafői kő-vályog falazatú ház felújítását, átalakítását tervezni, aminek a kivitelezését is nyomon követem. Környezettudatos szakmérnököt is bevontunk a tervezés folyamatába, hogy a vályoghoz megfelelő anyagokat és megoldásokat találjunk. Azt hiszem, hogy ez most számomra annak a megélése, mint amikor az egyetemen Turányi Gábor összedörzsölte az ujjait, éreztette az anyag tapinthatóságát, és ezzel hívta fel a figyelmet a mesterség mélyebb rétegeire.

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

A kivitelezőknek üzenem, hogy inkább kérdezzenek mielőtt improvizálnak.

Hova utaznál el legközelebb?

Baszkföldre. Érdekel Franciaország és Spanyolország is: szeretem a hegyeket, a sűrű erdőt, de emellett kulturálisan is vonzó a térség.

Mi a kedvenc könyved, filmed, sorozatod, zenéd?

Film és zene kedvenc együttesen a Wim Wenders által rendezett Pina c. dokumentumfilm, amiben Pina Bausch modern táncművész és koreográfus munkáiból láthatóak jelenetek páratlan építészeti környezetben. A helyszínek építészetileg is felhívják magukra a figyelmet, a tánc mozdulatai ritmusban a zenével absztrakt művészeti élményt nyújtanak.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Perényi Flórával.

Szerk.: Sütöri Laura