2012 végére várható az elektronikus építési engedélyezés bevezetése
Jelenleg első fázisában van az elektronikus építésügyi hatósági engedélyezést lehetővé tévő ÉTDR projekt, bevezetése 2012 végére várható - jelentette be dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár a 2012. március 28-án rendezett sajtótájékoztatón. A dokumentációk központi tárhelyre történő feltöltését és az elektronikus ügykezelést magában foglaló fejlesztéstől a folyamatok gyorsabbá és átláthatóbbá válását várják.
Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár mellett dr. Kapuváry Magdolna és Barkóczi Zsolt vett részt azon a 2012. március 28-án rendezett sajtótájékoztatón, amelyen az elektronikus építésügyi hatósági engedélyezést lehetővé tévő ÉTDR projekt fejlesztésének jelenlegi helyzetéről számoltak be. Az ÉTDR – Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer – lesz az e-közigazgatás azon új szolgáltatása, amely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus kérelem- és tervbeadást, valamint az elektronikus ügykezelést.
Az ÉTDR az Interneten elérhető központi szolgáltatásként az engedélyezési tervdokumentáció elektronikus kezelését támogatja. A kérelmezők ügyfélkapus azonosítással egy egységes építésügyi hatósági felületen nyújthatják be engedélyeik vagy igazolásaik iránti kérelmeiket, s az ehhez szükséges mellékleteket elektronikusan csatolhatják. A rendszer csak a hiánytalan dokumentációkat fogadja be, ezzel jelentősen csökkenhet a hiánypótlások száma és az erre fordított ügyintézési idő.
A mellékletek központi tárhelyen történő kezelése lehetővé teszi azt is, hogy a szakhatóságok, a közreműködő szervezetek, illetve az ügyfelek is az ÉTDR szolgáltatásait használva tekinthessék meg a terveket; ezzel a személyes utánajárásra fordított idő csökkenhet. A szakhatóságok a rendszer keretében ellenőrizhetik a benyújtott anyagokat, majd az állásfoglalásokat is ide töltik fel, a dokumentációt elektronikus keltezéssel, aláírással és pecséttel ellátva. Ha az ügyben másodfokú döntés szükséges, az érintett hatóság ugyancsak az ÉTDR rendszeren keresztül tekintheti meg a műszaki dokumentációt.
Az új fejlesztéstől a Belügyminisztérium az engedélyezési eljárások folyamatának gyorsabbá és átláthatóbbá válását várja. Az intézmény által készített felmérés szerint a jelenlegi 390 elsőfokú és 20 másodfokú építési hatóság fele drágán, az optimálisnak tekintett szint alatt működik. Amennyiben bevezetésre kerül a járási rendszer, számuk megfeleződhet, a felszabaduló létszámból pedig - az előzetes tervek szerint - az építésfelügyeletet szándékoznak erősíteni.
Az ÉTDR bevezetése 2012 végére várható. A munka érdemi része most kezdődik: meg kell teremteni többek között az illetékek elektronikus fizetésének, a postai elektronikus szolgáltatások igénybevételének, a földhivatali adatok átvételének lehetőségét, és meg kell oldani az iratkezelési rendszerekkel történő integrációt is. Kérdés, sikerül-e mindezt teljesíteni az előirányzott határidőre.
Az ÉTDR az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt gazdája a Belügyminisztérium, szakmai irányítása a dr. Szaló Péter vezette Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársághoz tartozik, teljes költségvetése 1,1 milliárd forint. A projekt több alprojekt (alkalmazásfejlesztés, információs technológiai minőségbiztosítás) összehangolt munkáját igényli, jelenleg ezek szereplőinek kiválasztása van folyamatban.
További információk
a sajtóközlemény alapján szerkesztette: Garai Péter
13:23
Nem mindegy, hogy a sz@rt papíron, vagy elektronikusan kenegetjük. Ami teret a szabályozás nyújt, ott nem sok hely maradt az építészetnek. Huszti István
22:06
..és az ÉTDR-rel kapcsolatban találtam az e-építésen, hogy úgy tervezik, h megszűnik az elvi ép. eng. Hát ez aztán a legrosszabb ötlet! :( Nem tudom, más városokban, hogy van, de a budapesti túlszabályozás és az ellentmondásos szabályok között, pont egy a beép. feltételeit tisztázó elvi ép. enggel lehet sokszor világos keretek között indítani a tervezést.
07:21
@zim: Igen, íme a javaslat: Az építési folyamat felügyeletét ellátó hatóság eljárásai” (2) Az Étv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építési folyamat felügyeletét ellátó hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység ellenőrzésére. (2) Az építésügyi hatóság a) építési engedélyezési, b) összevont engedélyezési, c) telekalakítási engedélyezési, d) fennmaradási engedélyezési, e) használatbavételi engedélyezési, f) engedély érvényének meghosszabbítása iránti engedélyezési, g) jogutódlás engedélyezési, h) bontási bejelentési, i) használatbavételi bejelentési, j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, k) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, l) építésrendészeti, m) kötelezési, n) végrehajtási, valamint o) szakhatósági eljárásokat folytat.” Csak azt nem tudom, ha ezt egyik napról a másikra bevezetik, akkor mit csinálnak azokkal az helyi szabázlyzatban meglévő előírásokkal, ahol még kötelezően elő van írva az elvi építési engedély beszerzése. (Mire ezeket törlik az önkormányzati rendeletből eltelik fél év is,és addig...?) Ryhe Ui. de van ennél szebb is, nem tudom ehhez mit szólt a kamara: Az Étv. 32/A. §-a a következő d)-f) pontokkal egészül ki: (Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre a Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy) „d) a c) pont szerinti eltérő rendelkezés esetén a megrendelő díjfizetési kötelezettségének a határideje nem haladhatja meg a tervező teljesítésétől számított 60. napot,
21:59
Elviekben eddig is létezett keretengedélyezési eljárás, amikor az épü. hatóság feladata volt a szakhatóságok összehívása egy együttes ülésre, ahol egyszerre együtt kellett nyilatkozniuk. Ez az eljárás elvben hihetetlenül lerövidítette volna a szakhatósági szakaszt. Egyszer egy helyen megkérdeztem, h akkor csinálhatjuk-e. - Á nem, ez az állami beruházásokra lett kitalálva, volt a válasz...
21:49
Sajnos nem látom, hogy az 1,1 Mrd HUF összegbe belefért volna az építési engedélyezési eljárások valós problémáinak monitoringja: - mint az OTÉK és az OTSZ racionalizálása, egységes szerkezetbe szerkesztése(+ a BVKSZ-é hasonlóképpen) - a szakhatósági eljárások egyszerűsítése - az előzetes egyeztetések során történt (szak)hatósági nyilatkozatok számonkérhetősége - közműnyilatkozatok, kémény- és behajtóügyek hátráltató hatása. Vajon miért lesz kevesebb hiánypótlás ettől, amikor a hiánypótlások nagy része a nem egyértelmű és nem koherens (évente változó) jogszabályokból, a (szak)hatóságok egyedi kikötéseiből; illetve abból származnak, hogy a tervdokumentációk egyes részeit más és más jogszabályok írják elő. Hogyan fogják a (szak)hatóságok ügyintézői ellenőrizni a terveket? Vajon ezek után, az engedélyezési eljárás során a javítható hibák orvoslására nem lesz lehetőség (pl. lemaradt É-jel)? (Azaz 0,00%-os hibahatárral lehet a doksikat elkészíteni?)
08:47
@zim: Kedves zim! Tévedsz! A hatóságnak ma már nem kell ellenőrízni a tervet. Feállátak arra a lóra, hogy ott a tervezői nyilatkozat, amelyben a tisztelt tervező megesküszik édesanyja életére, hogy minden jogszabályt, előírást betartott. Így már egy építési előadó akár egy érettségizett is lehet, mert egyébkánt az építési engdély sem sem állít többet, mint az adta be, mint aki arra jogosult, a tervező jogosult volt tervezni. Mert künlönben nem a kiviteli tervek követelményei közé írták volna be azt, hogy a tervező felelős az általa készített tervek megvalósíthatóságáét! Ryhe Ui. Ennek ellenére nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan ámítástechnikus is, aki olyan tartalmi kérdőívet tudna szerkeszteni, amellye az engedélyt kérő az összes releváns olyan kérdésre választ adna amely az ésdemi és a tartalmi felülvizsgálatot nélkülözhetelenné tenné. Azt pedig csak hiszem, ha látom, hogy a jogszabály érdemi határidőcsökkentést tartalmaz az engedélyezési eljárásokban. Különben mi a fenének kellett egyes beruházásokért átírni az építési törvényt és még több kormányrendeletet is. (Bár szerintem, ha betaratották volna - vagy a hozzértők )az igazán hozzáértők) el merték volna magyarázni a döntésthozóknak kivánságaik lehetetlenésgeit -, az érvényes eljárásokat, akkor sem tartannak ma hátrább, mint most!)
15:19
Ez jó hír elsőre. De van egy olyan oldala is, hogy minden tervező, építtető "látható" lesz. Ez olyan mint egy banki transzfer. Számlát kell hozzá tenni :):):):). Mindig. Legalább a sok mutyizó, más nevében dolgozó főépítész, hatósági előadó mind hirtelen nyílt lappal fog játszani. Azaz remélem a Kamara is belelát abba, amit a "Nagytestvér" látni fog Rólunk. Rólatok, Ügyfeleinkről. De azért bízom abban, hogy egyszerűbb lesz az ügymenet. Jöhet a mintaterv, mintaterv formanyomtatvány. Javaslat. Legyen X-lős. I.