építészet : környezet : innováció

320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat

Részletesen bemutatjuk a Horváth és Patartics Építész Iroda Kft. által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet.

Megvételben részesült 52. számú pályamű
Horváth és Patartics Építész Iroda Kft. (Pécs)
vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia


 

Az ADOTTSÁG és a SZÁNDÉK

A terület és az elhagyott épület művészeti hasznosítása, átlényegítése értékteremtő. A létesítmény kulturális és közösségi, valamint fejlesztési szándékai professzionálisak. (Végre Magyarországon egy kulturális intézmény fejlesztését megelőzi a szerepének definiálása!)

A terület elhelyezkedése a tervezett közlekedési fejlesztések ellenére is problematikus:

  1. A település arcait megjeleníteni képes útvonalaktól távol esik >>> a közösségi tudatban való elhelyezés csak közvetett módon, marketingmunkával lehetséges.
  2. A tervezendő létesítmény és környezetének építészeti léptéke feszültséget ébreszt.
  3. Az új létesítmény forgalma a közvetlen környezetét megterheli (elsősorban szomszédsági relációkban).


A meglévő épület értéke két oldalról közelíthető:    

  1. szellemi érték
  2. fizikai (szerkezeti) érték

Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia


1. A szellemi érték:

Egy kenyérgyár elhagyása és elhagyottsága negatív üzenetet közvetít >>> a hasznosítás, a tér, a ház továbbélése, átlényegülése és a közösségi, kulturális funkciók befogadása a kezelés pozitív üzeneteit jeleníti meg. A tett a közösség irányában bizalomépítő.

A ház szellemi értéke tehát a lehetőség, hogy felmutassa

  1. a hasznosítás pozitív gesztusát, és
  2. a folytonosságot azáltal, hogy az új épületben a régi szelleme tovább él, és ezzel
  3. egyben el is fogadtassa a közösséggel a környezet léptékét meghaladó új épületet.

2. A fizikai (szerkezeti) érték

Az épület négy egysége képvisel értéket:     

  1. a központi csarnok,
  2. a torony,
  3. a fejépület (iroda),
  4. kémény.

Ezen épületrészek épülhetnek be a tervezendő új épületbe. A melléktraktusok és esetleges bővítmények szerkezeti adottságai nem alkalmasak az új funkciók kialakítására. Az épület homlokzati falszerkezetei a mai hőtechnikai követelményeknek nem felelnek meg. A jelenlegi téglaburkolat nem tartható meg. Téglaburkolat csak új szerkezetként építhető. A torony és a fejépület tartószerkezetei feltételezésünk szerint megtarthatók. A csarnok tartószerkezetéről nincs elegendő információ a megtarthatóság eldöntéséről, de megítélésünk szerint inkább a szerkezet karaktere képvisel értéket, mint műszaki tulajdonságai – valószínűsítjük, hogy az átépítésből adódó többletterheket nem viseli el.

 

Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
 

 

A szellemi és a szerkezeti értékek szerencsésen egybeesnek, azonos épületrészek(b)en mutatkoznak meg. A négy elem megítélése azonban kétféle:

4.A torony, a kémény és a fejépület esetében a látványban való átörökítés igénye jelentkezik, míg

5.a csarnok esetében a belső tér megélése az átörökítendő alapélmény.

A meglévő épület értékét hordozzák, és átörökíteni képesek:

6.a torony, a kémény és a fejépület tömege és karaktere

7.a tégla és beton architektúra, vagyis az anyaghasználat

8.a csarnok térélménye.

A feladat alapkonfliktusa, hogy az értékeket hordozó elemek közül a tömegelemek és a tér élménye a lényegesen jelentősebb új léptékű épületben miként élhetnek tovább.

A PROGRAM ÉS A BEÉPÍTÉS KONFLIKTUSAI

A jelenlegi szabályozás keretei nem támogatják a létesítmény – és különösen környezetének – a programban megfogalmazott kialakítását. A beépítés mértéke, megengedett magassága, a zöldfelületi előírás és a parkoló kapacitás optimuma az előírások betartásával nem teremthető meg. A szabályozást ezért véleményünk szerint a tervpályázati eredmények és tanulságok függvényében módosítani szükséges.

 

Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
 

 

A legfőbb problémát a parkoló-kapacitás jelenti, mely véleményünk szerint túlzott. A 250 férőhely az év nagy részében vélhetően kihasználatlan volna. A telken belül, a felszínen való kialakítása TESCO-szerű megoldást eredményezne. Az épület teljes alápincézettségét bár nem zárjuk ki, a napi átlagos használat ezt elidegenítő megoldásnak tartjuk. A környezet (Balaton-part, üdülőhely!) és az épület funkciójának tükrében a mélygarázs meglepően idegen használati formának tűnik. A mélygarázst azért sem javasoljuk, mert a létesítmény tervezett költségvetéséhez képest ez irreális ráfordítás volna.

Az autók adekvát elhelyezési módja volna (legalább részben) a közforgalom és a létesítmény (telek) határvonalán, megfelelő biztonsági zóna és forgalomcsillapítás kialakításával. A parkolófelület kialakítása így a legolcsóbb, és a környezeti megjelenésében is a legkedvezőbb. A telken a zöldfelület hasznosítása lényegében csak így lehetséges.

A KONCEPCIÓ

Az alapállás hármassága:     átörökítés – továbbépítés – terjedés.

Az eszközök hármassága:     keretrendszer – tető-lepel – téglafal.

A megtartás értéke és mértéke

A torony és a fejépület megtartását evidenciának tekintjük. A csarnok megtartásának mibenléte azonban elemzést és értelmezést kíván. A szerkezetet a jelen helyen megtartani nem tűnik ésszerűnek: a geometriáját módosítani célszerű, a terhelhetősége kétséges. A jelen állapotában a használat az épület sajátosságait tudomásul veszi, és a ház ily módon használható. Az új elvárásoknak azonban nem feleltethető meg, a megtartás értéke nincs arányban a lemondásokkal.Kérdés: mi jelenti a tér megtartását – a szerkezet megtartása, vagy a jelenlegi karakter megőrzése? A mi válaszunk: A tartószerkezet karaktere, és a térszervezés jellege őrzi azt az értéket, amelynek megjelenítése a folytonosság érzetét kelti.

Az építés

A meglévő teret nem zárvánnyá tesszük, hanem az épület alapelemének tekintjük. A vasbeton keretszerkezetet kiterjesztjük, és szétterítjük, az eredeti épület raszterét folytatva. Ebből jön létre az a tartószerkezeti rendszer, amely az egész épületet, és a beépítés módját meghatározza. A meglévő csarnok tetőidomát idézve, sokszorozva többször hajtott lepelként határozzuk meg az épület tetejét, melyet a vasbeton keretrendszer hord. E rendszerben a zárt felületeket, elválasztó falszerkezeteket külső oldalon tégla, belső felületein festett falszerkezetek adják. Az építés ilyen szerkesztése olvashatóan magában hordja az előzményt: az eredeti épület főhajóját.

A terek a fent leírt szerkezeti renden belül, a lehatárolás különböző eszközeivel jönnek létre. Az épület belső térrendszerében a szerkezet olvashatósága a koncepció és az épület megértését támogatja. A homlokzatok a szerkesztésből és az égtájak jelentette kihívásokból fakadóan alakulnak egy- vagy többrétegűvé, transzparensek, árnyékoltak, avagy zártak. A keleti és nyugati homlokzatok sajátossága, hogy a terek kifelé való megmutatkozása változatos képet produkál, annak függvényében, hogy a függőleges árnyékoló lamellák a napállást miképpen követik. A lamellák plasztikája, és az ebből adódó fénytörések képzőművészeti felületként a vízfelületet idézik meg, és ezzel teremtenek kötődést a Balatonhoz.

 

Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
Siófok tervpályázat.Vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
 

 

ÜTEMEZÉS

A koncepciónk eleve alkalmas arra, hogy a két ütem voltaképpen a továbbépítés mértéke szerint különbözzék csak, azaz az első ütemben a továbbépítés az egyik raszter mentén megáll, majd a második ütemben folytatódik. Az első ütemben a torony körüli udvar egyik oldala átjárható kulissza. A második ütemben a továbbépítés által ez az udvar átriummá válik. Az első ütem keleti homlokzatán alkalmazott árnyékoló-szerkezet a második ütem homlokzatán újra felhasználásra kerül. Kellően pontos kivitelezés esetén ez részben a homlokzati üvegszerkezetekre is igaz lehet.

Az első ütemben a későbbi bővítés helyén átmenetileg kertfelület épül, mely szabadtéri kiállítások befogadására is alkalmas. A telken belüli parkoló az első ütemben csupán felszíni, felette a parkolólemez csak a második ütemben épül meg. A parkoló építmény zöld befuttatása a zöldfelületi egyenleg miatt is csak a második ütemben válik szükségessé, mivel az első ütemben még a beépítés kisebb, a második ütemben épített épület helyén még kertfelület van.

ZÖLD

A zöldfelületi előírás csak többszintes növényállománnyal és egyes függőleges felületek befuttatásával teljesíthető. A fásítás többnyire az épület raszterét vetíti ki a kertbe, míg a talajtakaró növényfelületek, magas (színes) fűfélék táblákban, a traktusokat folytatják. A zöldfelület így átmenetet képez a tágabb környezet és az épület között – minőségében a környezet, alakításában az építés karakterjegyeit hordozza. A 2. ütemben megépülő parkolólemezt acél és vb. vázrendszer határolja, illetve részben zárja felülről, melyet növényzettel futtatunk be. Ily módon a kertbe épített transzparens elem (tárgy) kerti jelenségként, a ház kerti párjaként értelmezhető.

PARKOLÓ

A parkoló-kapacitás egy részét a telekhatár mentén, a közterületen, a közúthoz kapcsolva terveztük. Véleményünk szerint a beépítés jellege, volumene, a parkoló felületek várható kihasználtsága és a funkció jellege, továbbá az üdülőhely közlekedési rendszere is ezt a parkolási módot kívánja meg. A parkolóhelyek másik részét a telken belül alakítottuk ki – 1. ütemben felszíni parkolóként, második ütemben ezt bővítő, felette épített egyszintes parkolólemezen. 1. ütemben 93 db személygépkocsi és 2 db busz parkolóhely, 2. ütemben 148 db személygépkocsi és 2 db busz parkolóhely.

[…]

A FUNKCIÓ LEÍRÁSA – KIEMELÉSEK

A funkciók kialakítása során követtük a tervezési programban megadott szempontokat. A tervekből a funkciók megfelelően kiolvashatók. Jelen helyen csak az alábbiak láttatását tartjuk szükségesnek szövegesen, a tervek kiegészítéséül:

A kiállító tereket úgy alakítottuk, hogy közöttük a határvonalak – akár az ütemek közöttiek is – szabadon elmozdíthatóak legyenek, amennyiben azt alkalmi berendezések, installációk, vagy a későbbiek során a használat megkívánja. Alapvetően törekedtünk a minél többféle használat befogadására. A közönségforgalmi és a kiállítás-technológiai kapcsolat az épület átellenes homlokzatain helyezkednek el. Az épület a kiállítási időn túl is használható zónái a kiállítási területekről leválaszthatók – pl. igazgatás, kávézó, étterem, előadások, stb. Az apartmanok és a műtermek az épülettől függetlenül megközelíthetők, és külön használhatók. A közönségforgalommal kapcsolatos szerviz (wc, ruhatár) az ütemezésnek megfelelő kapacitással, illetve azonos ütemezéssel kerül kialakításra. A gasztronómiai feltöltés nyitvatartási időn kívül, a közönségforgalmi zónán át történik. A konyha feltöltése opcionálisan közvetlenül is kialakítható.


vezető tervezők: Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia
építész munkatársak: Gerse Dániel
szakági tervezők: Dr. Fülöp László - épületenergetika és épületgépészet

 

vélemény írásához jelentkezzen be »