építészet : környezet : innováció

3D - az emlékezés jövője

Lehetséges-e emlékezni a jövőre? A 3D nyomtatás mintha ezt a kérdést is feltenné számunkra. A 3DPrinting Days 2015 eseményen első pillantásra gyermekkori emlékeink ragadhatnak el minket, pedig a kiállítók a közeli jövőt tárják elénk. A látványos promóciós tárgyak mögötti folyamatról, és hogy hol tart ez a technológia napjainkban, Mányai Rolandot a Leopoly, és Simó Györgyöt a FreeDee alapítóját kérdezte Szabó Eszter Ágnes.

Nehéznek tűnik komolyra fordítani a szót, hiszen minden standon hívogató szuperhősök, dinoszaurusz koponya és színesebbnél színesebb ékszerek, apró tárgyak és alkatrészek, valamint – technika funoknak – gyönyörű, sci-fi filmekből ismerősnek tűnő szerkezetek, a makerbotok bűvölik el a közönséget, amik szép lassan egy- egy újabb színes tárgy struktúráját építik fel a szemünk láttára. Az Erzsébet téri Aquárium hangulata rá is erősít erre a sci-fi hangulatra, hiszen az üveg tetőn át beszűrődő fény a víz folyamatos vibrálásával, a víz alatti techno környezetek érzetét kelti. Gyerekcsoportok nézelődnek a kiállításon, óvodás korosztálytól a gimnazistákig, de közben komoly szakemberek várják a standjaikra az üzletfeleket. 

 

  • Hal?
  • Azt hiszem, ez mesterséges, nézd! Kiváló minőség, első osztályú darab. Itt a gyártási szám: 9906947xb71. Érdekes! Nem hal, hanem kígyó pikkely!


Ez a párbeszéd Ridley Scott 1982-ben készült, Blade Runner című filmjében hangzik el, amikor a fejvadász, nyomozás közben egy pikkelyre bukkan és elviszi az utcai szakértőhöz, aki egy speciális mikroszkóp alatt leolvassa a szabad szemmel nem látható gyártási számot és beazonosítja a gyártót. Az android állatok minden mesterséges porcikájának, tollának, pikkelyének, szemének, stb. gyártási száma van, ami megfelelő háttéripart feltételez. A film egy olyan korban játszódik (2019-ben!) amikor már természetes az androidok, a replikánsok jelenléte, amiket/akiket speciális munkákra fejlesztettek ki. Kis műhelyekben állítják elő a valóságosnak tűnő, ám mesterséges testrészeket. Biomechanikus mérnökök dolgoznak az emberhez, állatfajokhoz legjobban hasonlító lények egyes alkatrészei, érzékszervei működésének előállításán. Ezek olyannyira valóságosak, hogy funkcionális képességeiken túl, csak a beléjük kódolt élettartam szab gátat a létezésüknek.

3D Printing Days - fotó:Szabó Eszter Ágnes




A ’80-as években szinte hihető volt ez a XXI. századról alkotott kép, ezért is lett a Blade Runner az utópikus város-, és társadalomábrázolások egyik archetipusa. Tudjuk, hogy Jules Verne, az Utazás a Holdra című regényében csak 200 km-t tévedett, az űrből a Földre visszatérő űrhajó valós landolási helyét illetően, így van okunk a SCI-FI irodalom, illetve filmtörténet meghatározó darabjait összevetni a valósággal. Ma már rémisztően közel vagyunk 2019-hez, a Blade Runner történetének idejéhez. Lehet, hogy itt az ideje a környezetünkben megjelenő technológiai fejlesztésekre ebből az aspektusból is vetni egy pillantást.

Szabó Eszter Ágnes: Már csak négy év van hátra 2019-ig, amikor a Blade Runner című filmben már nem lehet megkülönböztetni az androidokat, mesterséges intelligenciákat az élőlényektől. Elképzelhető-e, hogy addig megvalósul az a technológia amivel ez lehetségessé válik, hiszen kígyópikkelyeket már mi is tudnánk nyomtatni? Hogyan látják a 3D helyét ebben az összefüggésben?

Mányai Roland: Napjainkban egyszerre zajlik a dinamikus fejlődés, a biotechnológia, robotika, nanotechnológia, a mesterséges intelligenciák terén, aminek csak egy szelete a 3D/tárgynyomtatás, de még nagyon az elején tartunk. A 2019 elég nagyvonalú célnak tűnik ekkora fejlődéshez… A saját tárgyak igénye azonban mindenhol megjelenik. Sokkal inkább a gyártás testre szabása felé haladunk. A saját készítésű ruhák, cipők, ételek, de akár a rádiózás terén is, mindenki szerkesztheti a saját rádióadását, stb.
Szabó Eszter Ágnes: Igen, erős trend a DIY de van a 3D nyomatásra, az így készíthető műanyag tárgyakra társadalmi igény?

3D Printing Days - fotó:Szabó Eszter Ágnes




MR: A társadalmi igény mindig furcsa kérdés, amire egy példával tudok válaszolni: Henry Ford annak idején közvéleményt kutatott, hogy kell-e autó az embereknek. Azt a választ kapta, hogy inkább több és erősebb lóra van szükség, de ez nem tántorította el, hanem elkezdte az autógyártást és 30 év múlva Amerikában szinte minden háztartásban volt egy autó. A Leopolyt megkereste az amerikai Orchard (a Praktiker amerikai megfelelője), hogy személyre szabható belsőépítészeti tárgyakat fejlesszünk számukra, például kilincset. Nem értettük, hogy miért pont kilincset, de amikor elkezdtünk vele foglalkozni, rájöttünk, hogy mennyi lehetőség van benne: személyre szabható, akár a neveket, vagy a funkciókat is bele lehet írni (pl.: gyerekszoba), emellett a jól megválasztott anyagot és formát használni valóban jobb érzés. Amikor kinyomtattuk az első kilincset akkor jöttünk rá, hogy a legtöbb készen kapható kilincs egyszerűen kényelmetlen. Meg lehet teremteni a lehetőséget, hogy mindenki saját igényeinek megfelelő formájú, színű, feliratú tárgyat tervezzen magának, amit a boltban nyomtatnak ki és ott lehet átvenni, vagy házhoz szállítják.

SZEA: A leghétköznapibb tárgyak nyomtatása azt jelentheti, hogy ha a nyomtató elterjed, akkor hamarosan mindenkinek lesz otthon belőle, mint egy mosógép, vagy tűzhely és amire szükségünk van azt letöltjük a netről, személyre szabjuk és kinyomtathatjuk?

MR: Ennek még megvannak a korlátai, amik technikaiak - mert még lassú a nyomtatás - és anyagi természetűek is, de évről évre fejlődik. Még nem lehet megjósolni, hogy milyen irányba tart. A HP új piaci szereplőként hamarosan kijön egy új nyomtatóval, ami tízszer olyan gyors lesz, mint az eddigiek és többféle anyaggal is tud dolgozni. Hogy ez milyen hatással lesz, az a következő években fog kiderülni. Körülbelül 2017-re lesz olyan nyomtató, ami 10 perc alatt tudja kinyomtatni azt a kilincset, amiért most vissza kell menni a boltba. Amit lehet tudni az például az, hogy az Apple és a Ford is visszatelepített gyárakat Mexikóból Amerikába, mert a nyomtatott alkatrészek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a gyártást. Azt nem tudjuk, hogy milyen arányban használnak nyomtatást, de az biztos, hogy gazdaságosabb, mert helyben tudják előállítani az egyes alkatrészeket. De jelenleg mégsem a sorozatgyártásban, hanem a prototípus elkészítésében van a 3D nyomtatás legnagyobb szerepe.

3D Printing Days - fotó:Szabó Eszter Ágnes




SZEA: Hogy viszonyul a 3D nyomtatás a környezettudatossághoz? Ha elterjed pl.: a 3D selfie, mint az egyik népszerű új tárgytípus, és a sok nyomtatott műanyag „kütyü”, az nem biztos, hogy a tudatosabb tárgyhasználat felé mutat…

Simó György: Ez egy félreértés, hogy a 3D nyomtatás ilyen direkten kapcsolódna a környezettudatossághoz, hiszen valóban műanyag „kütyüket” is nyomtatunk. A 3D nyomtatás egy ernyőfogalom, ami alá sok minden besorolható. Az elmúlt években túlhypeolt téma volt, nagy elvárásokkal, de ez mégsem forradalmian új gyártástechnológiát jelent, viszont mindenki beleláthatta a saját reményeit, pl.: a környezettudatosságot is. Forradalmisága mégis abban áll, hogy lebontja a gyártás monopóliumát. A műanyag előállításához való jog változik meg. Emellett a 3D olyan fejlett gyártási technológia, ami felépíti a tárgyat az anyagból és nem kivágja valamiből, amiből hulladék is keletkezik, így a nyomtatás 30-40%-os megtakarítást eredményez. Ebből a szempontból mégis tudatosabban bánik az alapanyaggal és energiával. Ennek elterjedése olyan folyamat, ami lokális és globális változásokat fog előidézni a „mindset” (gondolkodásmód) és a „customizálás” (függetlenítés, testreszabás) területén, amelyek egyre látványosabb trendként jelentkeznek. Vegyük csak a „smart” technológiákat, amik szintén a testre szabás, egyéni igényekhez igazítás, saját időzítés, stb. ígéretét hozzák. De itt vissza kapcsolódhatunk a prototípushoz, ami az egyediséget jelenti, és nagy szabadságot ad a tervezésben, pl.: az ajándék és ékszerkínálatban, ami ezáltal lehet személyesebb. A „home dekor” műfajban is van még mit fejleszteni, hiszen a sorozatgyártott, kisszériás termékek igény szerint válogathatók össze, ez is a customizálás trendet erősíti. A 3D ugyanolyan dinamikusan fejlődik, mint az internet és úgy gondoljuk, hogy ha a hozzáférés tömegessé válik - ami körülbelül 3-5 év múlva lesz esedékes, és Magyarországon egymillió embert jelent - akkor fog megugrani igazán a kereslet és akkor beszélhetünk arról, hogy elterjedt a technológia.

3D Printing Days - fotó:Szabó Eszter Ágnes




MR.: Valószínűleg eleinte Copy General típusú nyomtató helyek lesznek. De, hogy lesz-e minden háztartásban azt nem tudjuk. Sok nyitott kérdés van és bizonytalanság, mindenki kísérletezik, mert nem lehet tudni, hogy hol lesz a helye a hétköznapokban, mik lesznek a legkeresettebb tárgytípusok. Még a technológiai fejlődés nagy része van előttünk.

SGY: Az otthoni papírra nyomtatásnak is volt egy felfutása, amikor mindenki vett otthonra nyomtatót és le is áldozott, mert a mindenhol jelenlévő képernyő kiváltotta a festéket. Egyszer kifogyott az otthoni nyomtatóból a festék és nem vettünk bele… és ezzel sokan vagyunk így.

SZEA: A 3D nyomtatás talán praktikusabb a szövegek és képek kinyomatásánál, mert konkrét használati tárgyak készíthetők, amikre tényleg szükség van pl.: kisebb falvakban elérhetővé tesz majd olyan használati tárgyakat, alkatrészeket, amikért egyébként utazni kéne, vagy anyagilag elérhetetlenek lennének.


3D Printing Days - fotó:Szabó Eszter Ágnes



SGY: 2-3 éve a londoni Print Show-n mutattak be egy nyomtatott csónakot, amit Indiai környezetre fejlesztettek ki. Egy falu műanyag hulladéka hasznosítható újra és olyan tárgyat tervezhetnek belőle, ami szükséges a mindennapi élethez. Arra még azonban várni kell, hogy a technológia olyan sokoldalú legyen, hogy egy nyomtató mindent tudjon: egyszer kalapácsnyél, aztán csónak... A nyomtatók mérete most még nem változtatható ilyen könnyen.

SZEA: Elképzelhető, hogy Indiában előbb lesz akár közösségi nyomtató ott, ahol szükség van rá, mint Magyarországon?

SGY: Igen, sok minden előbb jelenik meg akár Indiában is, mert ők nagy hangsúlyt fektetnek a technológiai fejlődésre, hiszen tudják, hogy a jövőjük múlik ezen. A már említett „mindset” / gondolkodásmód alakításával tudnak lépést tartani a globális versenyben, ahol a technológiai forradalom zajlik. A legmagasabb szintű tudás és a technológiai háttér alapozza meg a következő 50 évet és ezért nem mindegy, hogy mire figyelünk most. Ettől függ, hogy ki tud versenyképes maradni a jövőben. Magyarországon egyelőre egy kis szigetet alkotnak azok, akik az új technológiákkal foglalkoznak minket is beleértve, de a magyar-, és nemzetközi piacra kell dolgozni, nemzetközi kapcsolatokat kell építeni, és Budapest nagyon jó hely erre!

3D Printing Days - fotó:Szabó Eszter Ágnes





Szabó Eszter Ágnes




vélemény írásához jelentkezzen be »