Közélet, hírek

A fenntartható építés – közhely vagy valóság? Breeam és Leed

1/3

1/3

A fenntartható építés – közhely vagy valóság? Breeam és Leed
Közélet, hírek

A fenntartható építés – közhely vagy valóság? Breeam és Leed

2011.02.23. 13:29

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Beleznay Éva

A fenntartható fejlődés az elmúlt évtizedekben szinte közhellyé vált, de mögötte a világban történő nagymértékű növekedés lokális és globális következményeit nagy erőfeszítésekkel próbálják kontroll alatt tartani. Beleznay Éva írásában erről a folyamatról olvashatunk áttekintést.

A fenntartható fejlődés az elmúlt évtizedekben szinte közhellyé vált, de mögötte a világban történő nagymértékű növekedés lokális és globális következményeit nagy erőfeszítésekkel próbálják kontroll alatt tartani.

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) a 2003-as, a fenntartható épületekről szóló kutatásában három fő kérdést emelt ki az épített környezet tekintetében: az energiafogyasztást, az anyaghasználatot és a kapcsolódó hulladéktermelést, valamint az épületek egészségügyi hatásait.

A vizsgálat szerint az OECD országokban az épületek teszik ki az energiafogyasztás 25-40%-át (Európában ez 40%), továbbá a környezetszennyezésben is jelentős szerepet játszanak. Magyarországon a lakások és épületek a teljes káros üvegházhatású gázok kibocsátásának közel harmadáért felelősek. Az Európai Unió energiahatékonysági cselekvési terve kiemelt szerepet szán az épületeknek: “a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőség a lakóépületek (háztartások) és kereskedelmi épületek (szolgáltatás) ágazatában rejlik, ahol a teljes megtakarítási lehetőség az energiafelhasználás 27%-a, illetve 30%-a a jelenlegi becslések szerint”. Az Európai Unió éghajlatváltozási stratégiája az ún. 20/20/20 célt tűzte ki: egyrészt az energiafogyasztás 20%-os csökkentését célozza meg, emellett a megújuló energiaforrások arányának 20%-os növelését az energiatermelésben, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését 2020-ig 1990-hez viszonyítva.

Az építőipar adja a teljes anyag- és árufelhasználás felét - harmadát, így a hulladéktermelés egyik legnagyobb ágazata is az építőipar (a bányászat mellett). Továbbá az emberek az idejük 90%-át valamilyen épületben töltik, így az épületek, a beltéri minőség kritikus szerepet játszanak a betegségek megelőzésében, de kutatások mutatják ki az épített környezet más pozitív egészségügyi és munkaügyi hatásait is.

Egyértelmű gazdasági érdek az épületek és az építésügy szerepét a mainál jóval komolyabban venni, hiszen Magyarországon az eddigi fenntarthatóság felé mutató intézkedések e szektort még kevésbé érintették, így mindhárom témakörben jelentős pazarlások – és ezáltal tartalékok – vannak.

Az OECD tanulmány megállapítja, hogy a piac önmaga nem képes a fenntarthatóságot biztosítani, az állami szabályozás kritikus az eredmények elérésében. Világegyezmények, Európai Uniós irányelvek, cselekvési programok és azok nemzeti jogszabályokban rögzített kötelezései jelentik a fenntarthatóság elsődleges biztosítását.

 

 

 

Társadalmi és piaci igények, a környezeti minősítő rendszerek kialakulása

A környezettudatos építés mozgalom a nyolcvanas évektől vált erőssé. Látva az ingatlanfejlesztők által diktált egyoldalú gazdasági és mennyiségi szemléletet, számos környezetvédő világ- és helyi szervezet (pl. Greenpeace) fellépett a minőségi és fenntartható építés érdekében. “Zöld építést” népszerűsítő társadalmi szervezetek jöttek létre, majd 1998-tól a legjelentősebb szervezetek nemzetközi összefogást kezdeményeztek. 2002-ben megalapították a Világ Környezettudatos Építés Egyesületét (WGBC, World Green Building Council), amely az ernyőszervezete a világszerte működő és kibontakozó közel 60 tagszervezetnek. A helyi Környezettudatos Építés Egyesületei (GBC-k) elsősorban az építés terén a környezeti tudatosságot növelik, javaslatokat adnak a nemzeti jogalkotásban a megfelelő fenntarthatósági szabályok bevezetésére és a jogszabályi előkészítésben vesznek részt, de sok esetben a nemzeti minősítési rendszert is fejlesztik és működtetik. A GBC-k általában társadalmi szervezetként működnek, közösségi érdeket képviselnek, és a működésüket a tagdíjakból, támogatásokból, és minősítő rendszer esetén a minősítési díjak bevételeiből fedezik.

1/3

 

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületét (HuGBC) 2009-ben alapították meg, amely olyan „a környezet iránt elkötelezett építészekből, belsőépítészekből, mérnökökből, kutatókból, gazdasági szakemberekből, az építésgazdaság különböző területein működő cégekből és szervezetekből egyesületi formában alakult non-profit, országos szakmai, társadalmi együttműködés, mely célként tűzte ki maga elé azt, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájáruljon a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.”

A széleskörű szakmai közösséget befogadó társadalmi mozgalommal  párhuzamosan a fejlesztők hosszútávú haszonra törekvő, minőségi projekteket létrehozó csoportja is érdekeltté vált (működési költségek csökkentése, a vagyon jövőbeli értékének állandósága, CSR/vállalati társadalmi felelősségvállalás). Az 1990-es években ezáltal a minőség „mércéjének” kialakítására fogalmazódott meg igény.

Számos országban fejlesztettek ki az elmúlt húsz évben a környezettudatosságot ösztönző minősítő rendszereket. A környezeti minősítő rendszerek célja, hogy a tervezők, az építtetők és a működtetők számára átlátható, a fenntartható építés fő kritériumait felsorakoztató rendszerben útmutatót és összehasonlítási alapot hozzanak létre, és ezáltal az ingatlanfejlesztésekben a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget ösztönözzék.

A két legelterjedtebb nemzetközi rendszer az angol BREEAM (1 milliót meghaladó regisztrált  épületre 200.000 minősítés, főleg lakóépületek kategóriájában) és az amerikai LEED (29101 regisztráció, 7368 minősítés). Emellett jelentős Ausztrália és Új-Zéland területén a Green Star (408 regisztrált, 307 minősített projekt), Japánban a CASBEE (Comprehensive Assessment System for Built Environment Efficiency, 2000 regisztráció, 80 minősítés), Indiában a IGBC-Green SEZ rendszer. Európában a legtöbb országban a két nagy nemzetközi minősítés terjedt el, azonban Németországban a DGNB, Franciaországban a HQE (490 minősítés), Svájcban a MINERGIE, Törökországban a CEDBIK, Lettországban a Zalaj Majas minősítő rendszerek léteznek helyi szinten.

A BREEAM nemzetközi elismertsége és kutatási háttérbázisa miatt több európai ország a helyi szabályokat a BREEAM rendszerrel összedolgozva nemzeti BREEAM minősítést dolgoz ki (Hollandiában, Spanyolországban, Bulgáriában már működik, és Belgium, Norvégia, Lengyelország, Oroszország esetében kidolgozás és bevezetés alatt van).

A rendszerek közös vonása, hogy a funkciók szerint a minősítés az ingatlanpiaci termékek szerint az új lakó, iroda, ipari és kereskedelmi használatra kerültek kidolgozásra. A rendszerek kibővültek más épülettípusokkal (iskola, egészségügyi létesítmények, stb.), és az új épületek mellett a meglévő épületek felújításával is. A projekthelyszín jelentősége is jelentősebb lett a fenntartható térszerkezet előtérbe kerülése miatt, ez sok rendszerben a kritériumok közé építve - azonban a DGNB rendszerben különállóan - jelenik meg.  Az épületminősítésen túl az épületegyüttes, szomszédság egységre is alrendszerek jelentek meg. A minősítő rendszereket folyamatosan fejlesztik, válaszolva a fenntarthatóság fő célkitűzéseire és az új technológiákra.

A minősítő rendszer alapja a fenntartható építés fő kategóriáiba rendezett, számos kritériumnak megfelelő pontszám maximalizálása. A pontszám vagy önmagában adja a végső értéket (LEED), vagy a fő témakörök súlyozásával  (BREEAM). A minősítés menete is hasonló: a projektet regisztrálni kell, majd a tervezési fázisban lehetőség van előminősítésre, azonban a tényleges tanúsítvány a megvalósult projektre kerül kiadásra. Általában a minősítést az anyaszervezet által képzett és jogosított szakértő végzi, amelyet a szervezet hitelesít és a tanúsítványt kiadja.

2/3


 

Az angol BREEAM (BRE Environmental Assessment Method – BRE Környezeti Minősítő Rendszer) fenntarthatósági minősítése 1990-ben elsőként jelent meg a világban. A BRE-csoport 90 éves épülettechnológiai kutatási múltra tekint vissza. Az állami alapítású laboratórium (BRS - Building Research Station) eredeti célja az első világháborút követő lakásépítési hullám új építőanyagainak (feszített vasbeton, téglafejlesztések) kutatása volt, és az építőanyagokra vonatkozó szabványok kidolgozása. Emellett több kutatóegység került megalapításra, amely kutatóközpontokat 1972-ben egyesítették a mai BRE (Building Research Establishment – Épületkutatási Intézet) név alatt. Az 1990-es években a felelős minisztérium végrehajtó ügynökségeként működött az 1997-es privatizációt megelőzően.

A BRE intézményi függetlenségének megőrzése és az államilag finanszírozott időszakban fejlesztett know-how megtartása érdekében - mintegy tulajdonosi jogkörben - létrehozták az Épített Környezetért Alapítványt (FBE – Foundation for the Built Environment). 2005-ben a névhasonlóság (a wales-i herceg oktatási alapítványa) elkerülése érdekében újra nevet változtatott. A BRE Global Limited ma Egyesült Királyságú székhellyel működik és fő területe az angol piac, de a komoly cégstratégia eredményeképpen 2008-ra kifejlesztették a nemzetközi piacra is működő független tanúsító szolgáltatásaikat, és tovább terjeszkednek a nemzeti rendszerek kifejlesztésével.

Az európai nemzetközi alaprendszer (BREEAM International) az új építésű iroda-, kereskedelmi- és ipari épületek típusaira került kidolgozásra. Más használatra – például szálloda, lakó- vagy iskolaépületre vagy épületcsoportra a BRE minősítő a központ által elfogadott, a projektre kifejlesztett, ún. BREEAM International Bespoke, valamint a meglévő épületek minősítése a BREEAM Europe In Use rendszerben történik.

A minősítés fő témakörei a menedzsment (Management), egészség és közérzet (Health and Wellbeing), energia (Energy), közlekedés (Transport), vízhasználat (Water), anyaghasználat (Material), hulladék (Waste), területhasználat és ökológia (Landuse and Ecology), és szennyezés (Pollution). A témakörökön belül pontok (kreditek) szerezhetők a meghatározott feltételek teljesítésével. Több témakörben minimum követelmények teljesítése szükséges, és innovációs kredit lehetőségek is vannak. A végső eredmény a témakörönkénti pontszámok súlyozott átlagával alakul ki. A legnagyobb súlyt az energia (új építés esetén 19%-kal, felújítás esetén 21%-kal), az egészséges beltéri környezet (15%, 17%) és az anyagfelhasználás (12,5%, 14%) kérdéskörök kapják.  

A minősítésnek átment (Pass, 30%), jó (Good, 45%), nagyon jó (Very Good, 55%), kiváló (Excellent, 70%) és kiemelkedő (Outstanding, 85%) fokozatai vannak. A minősítés két - tervezési és megvalósulási - fázisban történik. A 2008 előtti regisztrált projektek még csak tervezési minősítést kapnak, az újonnan regisztráltaknál a tervezési fázis minősítés már csak közbensőnek tekinthető. (Az SCD Officium irodaház 2008 előtti bejegyzésű.)

Az értékelést a BRE tanúsított szakértői, minősítői végzik, akik bevonása – hiszen ők ismerik a rendszer buktatóit – a folyamat elejétől ajánlott. Egyedüliként a nemzetközi minősítések között a BREEAM International folyamatosan figyeli a nemzeti jogszabályváltozásokat, és a minősítő szakemberek bejelentései alapján azokat akkreditálva beépíti a rendszerbe.

3/3

 

LEED certificate
A U.S. Green Building Councilt (USGBC) 1993-ban alapították. Az egyesület tagjai egy éven belül a “zöld” építés feltételrendszerének kidolgozásáról döntöttek, és ennek érdekében széles szakmai kört – építészek, ingatlanfejlesztők, épülettulajdonosok, jogászok, környezetvédők, kivitelezők – átfogó munkabizottságot hoztak létre. Az első kísérleti projektet 1998-ban indították, majd annak tanulságait a rendszerbe építve 2000-ban jelent meg az első piaci LEED Környezetbarát Épület Minősítő Rendszer (Leadership in Energy and Environmental Design Green Building Rating System). A LEED mára az ingatlanpiaci ágazatban a legnagyobb és legelismertebb rendszerré nőtt. A gyors terjedés oka a nagy hazai piac, és hogy a minősítés a világ bármely országában helyi akkreditáció nélkül működik.

Tekintettel arra, hogy ugyanaz az alaprendszer működik világszerte, a hagyományos ingatlanpiaci kategóriákon – lakó, kereskedelem, iroda – kívül külön rendszer létezik iskolákra, egészségügyi épületekre, és az új építésű ingatlanok között foglalkozik a bérlő nélküli, szerkezetkész épülettel (core & shell). Külön rendszer biztosítja, hogy a már meglévő épület tulajdonosa vagy bérlője tudja minősíttetni az épületet. Új alrendszer a lakókörnyezeti egység kialakítására (neighbourhood development) vonatkozó csomag.

A minősítést bárki végezheti, nem feltétel, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember). Azonban a szakértők rendszerismerete a rendkívül részletes információkra alapozott minősítési folyamatban hasznos.

Az összesen 110 pontos rendszerben négy minősítést lehet szerezni - "minősített” (Certified), ezüst (Silver), arany (Gold) vagy platina (Platinum) - az elért 40-50-60-80 pontszám alapján. Az alapkövetelmények teljesítésével válik a projekt minősíthetővé. A kategóriákon belül 100 pont szerezhető a minőségi kritériumoknak megfelelően, valamint további 10 pont az innováció (6 pont) és a területi prioritás (4 pont) szerint. A rendszer öt fő fenntarthatósági kategóriái a fenntartható területhasználat (Sustainable Sites, 21 pont), vízhasználat (Water Efficiency, 11 pont), energiafelhasználás és légkör (Energy & Atmosphere, 37 pont), nyers- és építőanyag használat (Materials & Resources, 14 pont), és a beltéri környezeti minőség (Indoor Environmental Quality, 17 pont). (A lakóterületi és a lakókörnyezeti alrendszerekben további témakörök is megjelennek.) Az elérhető pontszámok egyben jelzik a témakörök fontosságát: az energia e rendszerben is a legfontosabb kérdés, amelyet a fenntartható területhasználat és egészséges környezet követ. A súlyok sem projektenként, sem régiónként nem változtathatók, csak a rendszer továbbfejlesztésekor módosulhatnak.

A minősítési folyamatra való regisztrációt követően a megfelelést igazoló dokumentumokat online rendszerben kell feltölteni, amelyben a minősítés feltételrendszerének teljesítése is követhető. A végső minősítés ugyan a kivitelezést követően történik, a rendszer folyamatának követése – és marketing szempontok miatt – lehetővé teszi az előminősítést mind a tervezési, mind a kivitelezési fázisban. (A Skanska Green House irodaház Platina előminősítést kapott az építési engedélyezés fázisában.) A minősítést az amerikai Green Building Certification Institute a helyszín ismerete nélkül, a dokumentációk alapján végzi (kivételt képez a családi ház kategória).

A minősítő rendszerek minősége
A minősítéseket sokszor az a kritika éri, hogy nem a zöld építést, hanem a megtévesztő zöld marketinget támogatják („zöldre mosás” - „greenwashing”) A minősítő rendszerek a környezeti, a gazdasági és a szociális (egészségi) kérdések komplex rendszerére építenek. A környezeti kérdésekben az energia, klíma, a területhasználat és a kapcsolódó vegetáció, a vízhasználat és a hulladék, a szociális kérdésekben a munkahely és lakóterületek komfortja (pl. természetes levegő és fény), míg a gazdasági kérdésekben az épület teljes élettartamára (life-cycle costing) vetített költség – a gyakorlatban az egyszeri megtérülési számítással szemben épület és alkotóelemeinek teljes élettartamának bemutatása és dokumentálása szükséges –  jelentik a leghangsúlyosabb feltételeket.

A minősítő rendszerek érdeme, hogy széleskörű kutatás eredményeképpen a környezettudatosan működő épület elemeit listázza, amelyből a minősítés elérése érdekében több szempontot érvényesítenek a fejlesztők, a tervező építészirodák és a kivitelezők, mint ahogy esetleg történt volna, így nem kérdőjelezhető meg, hogy az épületek a minősítési folyamat során a környezeti fenntarthatóságban jobb eredményt érnek el. A rendszerek precíz (és rendkívül bürokratikus) dokumentációs igénye miatt az ad-hoc döntések miatti minőségromlást is csökkenti.

Az átláthatóság és az összehasonlítási lehetőség az épületek hosszú távú minőségét jellemzik, így az ingatlanpiaci szándékokat e tekintetben a fenntarthatóság irányába mozdítják. A nemzetközi rendszerek tapasztalatában összeállított, nyilvános szempontrendszer megismerésével növeli a fenntarthatóság iránti tudatosságot.
További érdeme, hogy a jó minősítéshez a tervezés-kivitelezés folyamatának tudatos alakítása szükséges, az építtetőnek a tervezés kezdetétől a tervezőkkel és a kivitelezővel együtt kell dolgoznia. A döntések a teljes projekt komplex szempontrendszerének figyelembevételével, nem pedig hirtelen, az egyedül pénzügyi szempontok alapján történnek.

Hátránya azonban, hogy a pontszám, és az arra alapozott minősítési cél dominálja a projekttervezést. Lehetőség van jó minősítés megszerzésére akkor is, hogy ha az alapkövetelményt teljesítő pontokon túl egy kategórián belüli – vagy akár a rendszerben egyáltalán nem is szereplő –  további szempontokat az épület nem teljesít. Hátránya továbbá, hogy általában a minősítés alsó fokozatai már a jogi szabályozás kötelezései miatt elérhetők (természetesen a dokumentálást és a minősítési díj befizetését követően), így valójában a megtévesztő lehet egy PR vagy marketing akció.

Beleznay Éva

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk