Nézőpontok/Vélemény

Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma

1/6

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

?>
Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
?>
1/6

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma
Nézőpontok/Vélemény

Már a jövőnk sem a régi – Paradigmaváltás előtt az építész szakma

2011.03.16. 09:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szekér László, Zobor Bence, Sebastian El Khouli

Vélemények:
2

Dosszié:

Beszámoló a IV. ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferenciáról.

Minden évben nagy érdeklődés övezi a Zero CO2 Fenntartható Építészet konferenciát, hiszen négy éve az első ilyen rendezvény az egyik legfontosabb mérföldkő volt a “zöld" építészet magyarországi történetében. Az idei szakmai összejövetelt március 4-én, a Tavaszi Építészeti Fesztivál programsorozatába illeszkedve rendezték meg.

Négy évvel ezelőtt a konferencia létrehozása még idealista kezdeményezésnek tűnt, mára viszont eljutottunk odáig, hogy a környezettudatos építés kezd gyakorlattá válni. Egyre több az olyan megvalósult példa, amely inspirációul szolgálhat a továbbiak számára, az idei konferencia célja ezek bemutatása volt. A rendezvényen részt vett Lisa Siola, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) II. régiójának elnöke is.  

 

Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
1/6
Szekér László. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
2/6
LisaSiola. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

Paradigmaváltás előtt áll az egész világ, nemcsak az építész szakma – hívta fel a figyelmet előadása  felütéseként Szekér László, az UIA “Építészet a fenntartható jövőért" II. régiós programigazgatója. Három területen is változtatnunk kell: növelni kell a hatékonyságot, a lineáris folyamatok helyett körfolyamatokat – mint például az újrahasznosítás, a visszaforgatás – kell létrehozni, a fosszilis energiahordozók helyett pedig megújulókat kell igénybe venni.

Az Európai Unió 2050-re 85-90 %-kal kívánja csökkenteni a szendioxid-kibocsátást a kiotói egyezmény aláírásának idejéhez képest. Ehhez kapcsolódóan az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) is kidolgozta a Sustainable by Design stratégiát.

Egyre több a fenntarthatóságot a középpontba helyező minősítő rendszer és építészeti verseny. A Prima Property Award-ot a fenntartható ingatlanfejlesztések legjobbjai nyerhetik el. A pályázaton indult projektek közül néhány mintaértékű épületet Szekér László részletesebben is bemutatott, így például az Unilever irodaépületét (Hamburg, Hafen City); a megújuló energiákkal – többek között elektromos autók fejlesztésével - foglalkozó német Juwi Holding wörstadti zéró CO2 kibocsátású irodaházát; Linz új landmark értékű magasházát, a Power Tower-t, amelynek szintén nulla a széndioxid-emissziója és az SMA AG gyárcsarnokát, amely száz százalékban megújuló energiákat használ fel.

Az utóbbi épületet tervező iroda, a kasseli HHS Architekten vezetője készítette fel a darmstadti műszaki egyetem csapatát, amely legutóbb már másodízben nyerte meg a Solar Decathlon elnevezésű, egyetemek között megrendezett nemzetközi versenyt. Ezen legközelebb már a Budapesti Műszaki Egyetem csapata is részt fog venni.

Míg az autóiparban gőzerővel dolgoznak a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az építőipar lassan mozdul, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. A fűtésszámlát tulajdonképpen tekinthetjük egy olyan büntetésnek, amit a múltban elkövetett építési hibákért fizetünk. Vannak persze pozitív fejlemények is, már Magyarországon is elkészült körülbelül húsz passzívház, a legújabbak Dunaújvárosban, Budaörsön, Pátyon és Budapesten.

Már a jövőnk sem a régi – hangsúlyozta Szekér László összefoglalásul. Egy új világ alakult ki körülöttünk, amelyet a globalizáció, az ivóvíz- és a földhasználat kérdése, valamint a népességrobbanás határoz meg. Ezeket a változásokat lehetetlen nem észrevenni, az építtetők kezdik is igényelni az új megoldásokat, a szakma azonban még nem teljesen felkészült. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fenntartható várostervezésnek is, hiszen a városi hőszigetek, valamint a közlekedés, a parkolás problémái mind égetőbbekké válnak. Az építész és a mérnöki kamarák is szerepet vállalnak ebben a folyamatban, folyik a munka az autonóm ház és település témakörében és a nemzetközi fenntarthatósági minősítő rendszerek adaptációjával kapcsolatban is megkezdődtek az egyeztetések.

A Passzívházépítők Országos Szövetsége pedig a jövő hónapban útjára indítja azt a képzést, amelyen akkreditált passzívháztervező minősítést lehet majd szerezni. Szekér László előadásának lezárásául - meghívott vendégként - Zobor Bence, a HHS Planer + Architekten AG munkatársa mutatta be a világ legnagyobb inverter gyártócsarnokát, amely a klímadesign tervezési módszereinek köszönhetően CO2 semleges épületként működik.

 

Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
3/6
Zobor Bence. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

Új “zöld" irodaház épül Budapesten

A XIII. kerületben, a Kassák Lajos és a Lőportár utca sarkán hamarosan megkezdődik  a Green Home irodaház kivitelezése, amely már megkapta a LEED platina előminősítést – tudhattuk meg Pados Gábortól, a Skanska projektmenedzserétől. A hétemeletes, három mélygarázsszinttel rendelkező épület várhatóan a jövő év végére készül majd el. Az irodákon kívül helyet kapnak itt majd üzletek is az utcáról nyílóan. A belső kertben kültéri tárgyalókat alakítanak ki.

 

Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
4/6
Pados Gábor. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

A résfalas alapozást geotermikus csövezéssel fogják ellátni. A vízfelhasználás 67 százalékos csökkentését a csapadékvíz felhasználásával és a mosdók úgynevezett szürke szennyvízének wc-öblítésre való visszaforgatásával érik el. A teherhordó szerkezet előregyártott vasbetonból fog készülni, ez kevesebb helyszíni élőmunkát és szennyezést, pontosabb kivitelezést jelent. Az épület a főváros észak-déli fő kerékpár-közlekedési tengelye mentén helyezkedik el, ezért nagy gondot fordítanakak a kerékpártárolók, öltözők, zuhanyzók kialakítására.

A Skanska Property Hungary Kft. az egyik legrégebbi magyarországi ingatlanfejlesztő cég, amely vezető pozícióra törekszik a környezettudatos fejlesztés és kivitelezés terén, figyelembe véve azt a tényt, hogy a széndioxid-kibocsátás negyven százaléka az épületállományhoz kötődik. (Ha ebbe beleszámítanánk az építőanyaggyártásnak olyan nagy emissziójú részeit is, mint az acél-, a cement-, az alumínuim- és az üveggyártás, a részarány 50 százalékra emelkedne.) Nagyon fontosnak találják az életciklus-elemzést, illetve a tervezést, hiszen az utóbbi egy viszonylag rövid szakasz az épület teljes időtartamát tekintve, de itt dől el, hogy milyen kibocsátású lesz a ház.

A LEED minősítő rendszer hat szempont szerint értékeli az épületeket, ezek: az épület és környezete fenntarthatósága, a vízfelhasználás, a klímaváltozásra gyakorolt hatás, az építőanyagok és energiaforrások, a beltéri minőség és az innováció. A Skanska számára azért is fontos volt egy ilyen minősítés, mert ezáltal a nemzetközi portfóliójában is lehetőség nyílik az egyes épületek összehasonlítására.

Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák

Sebastian El Khouli, az UIA „Építészet a Fenntartható Jövőért" I. régiós programigazgatója az Abu Dhabiban épülő, a nemzetközi szaksajtóból is ismert Masdar City egyik részének terveit mutatta be a hallgatóságnak. A cél Masdar megvalósításánál a zéró széndioxid-kibocsátás, fosszilis energia felhasználás és hulladékképződés. Mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy a régi arab hagyományokat is kövessék, újraértelmezve azokat.

 

Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu
5/6
Sebastian El Khouli. Fotók: Bajomi Bálint, greenfo.hu

 

 

Ezen a vidéken a nappali hőmérséklet eléri a 60-70 °C-ot is, hőszigeteknél meg is haladhatja a 70 °C fokot. Árnyékolással, párologtatással a hőmérsékletet le lehet vinni 45 °C közelébe, ami a számunkra még mindig elviselhetetlen forróságot jelent. A hőséget városban természetes ventillációval igyekeznek enyhíteni, szélcsatornák megnyitásával.

A várost 1,5 x 1,5 km-es részekre osztották, helyi városközpontokat és közösségi tereket alakítanak ki, hogy ne egy élhetetlen nagyváros alakuljon ki. A magánautó-forgalom helyett a tömegközlekedésre építik a közlekedési rendszert, ehhez 150 m-ként alakítanak ki megállókat. Masdar kezdeti koncepciójához képest néhány dolgon változtattak, például az egyedi éghajlati viszonyok miatt lemondtak arról, hogy a város prototípusként működjön.

A Swiss Village Sprinter Building Plot most koncepcionális fázisban van, itt kap majd helyet a svájci nagykövetség és a hozzá tartozó rezidencia, ezenkívül irodák, lakóházak, összesen 25 ezer négyzetméteren. Először passzívházas technológiát akartak alkalmazni, de kiderült, hogy az itt – ahol az éjszakák sem hidegek, hanem 30 °C körüliek – több problémát vet fel, mint amennyit megold.

Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák – ezek a koncepció alapelemei. Az épületszövetet illetően a tradicionális arab építési struktúrát alkalmazták. Ennél a házakba nem az utcáról közvetlenül lehet belépni, hanem a mi szolgalmi útjainkhoz hasonló kis sikátorokból. Az élet itt a belső udvarokban zajlik. A homlokzatok arabos, áttört felületek, védenek a nap ellen és a belátástól, de belülről kifelé biztosítják a vizuális kapcsolatot. A benapozási-árnyékolási vizsgálatokat a zürichi ETH-val közösen dolgozták ki. Az épületek fenntarthatósági minősítéséhez az abu dhabi Estidama értékelési rendszert használják.

Green Press Hírügynökség
 

Vélemények (2)
HI
2011.03.16.
21:21

"Paradigma váltás"? Én ezt nevezném cinizmusnak. Ha arra gondolok, hogy hazánkban már az 1980-as években készültek tanulmányok épületszerkezetek energiatartamáról, hogy volt műszaki irányelv a gazdaságos hőszigetelés tervezésére, hogy azóta kiadtak olyan szabályozásokat, amiknek fő szempontja a forgalomban lévő anyagok eladhatóságának biztosítása és nem a társadalmi gazdasági érdek, hogy vagy 50 éve elfelejtettük, hogy miről szól a mérnöki tevékenység - mondjuk a társadalmi igények optimális műszaki kielégítése és ezen keresztül a társadalmi igények kritikája is, ha az egyetemről úgy kerülnek ki diplomások, hogy egy "k" (bocsánat "U") érték kiszámolása bonyolult feladat, és 30-50 éves szerkezeti megoldásokról újdonságként beszélünk és folytathatnám........ Szóval nem paradigma váltásról kellene beszélni, hanem nagyon szégyenkezni kellene, hogy hagytuk. Huszti István

Pákozdi Imre
2011.03.16.
15:33

A Skanska leendő zöld irodaházának leírását olvasva felfigyeltem a biciklitárolók gondos betervezésére. Nos, mint városlakó, továbbá két, szenvedélyesen bicikli-párti felnőtt "gyermek" apja, de mint egyetemi oktató is szóvá teszem, hogy a budapesti egyetemek igen mostohán bánnak ezzel a járművel. Pedig diákok ezrei használnák nap mint nap, ha lehetséges volna az egyetemi épületek előtt hagyni azokat... Például a Corvinus Fővám téri épülete előtt (és környékén) a legutóbbi időkig tilos volt tárolni a kerékpárokat: csak mostanában építettek kb. 10 biciklinek elegendő tárolót. Vannak érvek és ellenérvek, de szerintem ez az a téma, amelynek a tárgyalása egyféleképpen végződhet: mihamarabb, összefogással (iskola + kerület + főváros) valamennyi főiskola és középiskola mellé, alá, fölé, bele, etc. létesíteni kellene bicikli-leláncolási lehetőségeket, méghozzá úgy, hogy az adott iskola biztonsági szolgálata (ha nincs, valamelyik tanára) - még ha felelősség nélkül is - óránként ránézzen.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk