építészet : környezet : innováció

A fenntartható építésről – másképpen

A Föld, a Naprendszer és a kozmosz gyermekei vagyunk. A történeti korokban erősen kötődtünk az ősanyagokhoz, a földhöz, az éghez-levegőhöz, a tűzhöz és a vízhez – ám időközben tudásunk tágult, s ezt a tapasztalatot, fejlődést próbáljuk alkalmazni mindennapjainkban, építészetünkben is. A témát részletesen A Fenntartható építés, az építőipar kitörésének lehetséges területe elnevezésű konferencián „A fenntarthatóság, a humánus építés a történeti korokban” címmel tartott előadásában fejtette ki dr. Komjáthy Attila.

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS, az építőipar kitörésének lehetséges területe címmel rendezett konferenciát 2012. április 20-án a Construmán az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), az esemény házigazdája Horváth Sándor, az ÉVOSZ Fenntartható Építés Munkabizottság elnöke volt. Az alábbiakban dr. Komjáthy Attila előadásának kivonata olvasható:

 

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS, az építőipar kitörésének lehetséges területe
 

 

A fenntarthatóság, a humánus építés a történeti korokban

A Föld, a Naprendszer és a kozmosz gyermekei vagyunk. Kötődünk mindezekhez, és ahogy a tudásunk egyre jobban tágult és ismertük meg a lapos föld teóriáján túl a nap körül keringő, gömb alakú Földet, úgy terjedt szét az ismeretünk a kozmoszra. Természetesen a történeti korokban erősen kötődtünk az ősanyagokhoz, a földhöz, az éghez-levegőhöz, a tűzhöz és a vízhez. Ezek tisztelete, sokszor spirituális tisztelete vezette életünket, de közben a világ megismerése folyt, folyik, és a mindennapi munkánkban, így a történeti építészetben is ezen ismereteket használtuk.

 

A fenntarthatóság, a humánus építés a történeti korokban
A fenntarthatóság, a humánus építés a történeti korokban
A fenntarthatóság, a humánus építés a történeti korokban
 

 

A józan paraszti eszünket kell mindenkor elővegyük. Ezt tanulhatjuk meg őseinktől. Ferenczy Károly építész kollégám hirdette mindig, hogy nem az a modern ember, aki naponta talál ki újat, hanem az, aki ötletével (felfedezésével) hatvan évvel megelőzi a korát. Ehhez a gondolathoz tartozik az is, amit László Gyula régészprofesszor úr egyik könyvében olvastam, hogy az emberi test kapavágása őrzi az elmúlt több tízezer év összes kapavágását. Tehát egy csodálatos képességű kutató az emberi testből képes lenne leírni az emberiség történetét.

Őrizzük meg a múltat, a múlt tanulságait.  A történeti építészetből vett példákkal szeretném elődeink építészeti-mérnöki teljesítményeit bemutatni:

- Az eszkimó kunyhó, az iglu hótéglákból készül, és tudjuk, hogy a hó kiváló hőszigetelő, hiszen kristályai levegőt ejtenek csapdába, valamint ez az építmény kirekeszti a környezetét, a változóan zord időt.

 

Az eszkimó kunyhó, az iglu hótéglákból készül, és tudjuk, hogy a hó kiváló hőszigetelő, hiszen kristályai levegőt ejtenek csapdába
 

 

- A marokkói berber palota építészeti eszközei, mind a vastag falak, mind a szűk ablakok a területre jellemző nagy hőterhelést próbálják kizárni.

 

A marokkói berber palota építészeti eszközei, mind a vastag falak, mind a szűk ablakok a területre jellemző nagy hőterhelést próbálják kizárni
 

 

- A perzsa széltornyok, a badgirok a forró sivatagi klímában a legkisebb szelet is képesek felfogni, melyet a légcsatornákon, esetleg a kis víztározókon keresztül a házba vezetik.  Azt is tudják, hogy a forró levegőt kivezetik a házból, állandó természetes hűtést biztosítva a tikkasztó nyári hőségben.

 

A perzsa széltornyok, a badgirok a forró sivatagi klímában a legkisebb szelet is képesek felfogni
 

 

- Gaudi- Casa Batló. A nappali ablaka a mediterrán klímához igazodó szellőzőnyílásokkal rendelkezik.    

 

Gaudi- Casa Batló. A nappali ablaka a mediterrán klímához igazodó szellőzőnyílásokkal rendelkezik
 

 

- A Himalája kő- és vályogházai esetében a terület magashegyi elhelyezkedése határozza meg az építészetet. A szűkös anyagkínálat miatt csak kőből és vályogból építettek, követve a természet adottságait.

 

A Himalája kő- és vályogházai esetében a terület magashegyi elhelyezkedése határozza meg az építészetet.
 

 

- Pápua Új-Guinea. A cölöpvázas emelt padlójú szerkezetek a lagúnák és tengerszegélyek építészetére jellemzőek, ahol a trópusi csapadékos éghajlat miatt magas tetőformát alkottak, és a lábakra állítás pedig nem csak a víz elleni védelmet, hanem az átszellőzést is biztosította.

 

Pápua Új-Guinea. A cölöpvázas emelt padlójú szerkezetek a lagúnák és tengerszegélyek építészetére jellemzőek
 

 

- Ókor-Róma. Hypocastrum fűtés, azaz az ismereteink szerinti első padlófűtés. Segoviai vízvezeték.

 

Ókor-Róma. Hypocastrum fűtés, azaz az ismereteink szerinti első padlófűtés. Segoviai vízvezeték.
Ókor-Róma. Hypocastrum fűtés, azaz az ismereteink szerinti első padlófűtés. Segoviai vízvezeték.
 

 

- Rituális tűz. A fennmaradás, az áldozat és önnön tiszteletünk okán.

 

Rituális tűz. A fennmaradás, az áldozat és önnön tiszteletünk okán.
 

 

- Stonehenge: szakrális tér a nyári napforduló számítására.

 

Stonehenge: szakrális tér a nyári napforduló számítására
 

 

Engedjék meg, hogy a fizika tárgyköréből vegyek néhány példát „akció-reakció” címmel. Itt azt is megjegyezhetjük, hogy várhatóan az elkövetkező koroknak inkább az árnyékolástechnikával, azaz az épületek hűtésével kell foglalkoznia, hiszen Földünk – jelenleg úgy tűnik – a felmelegedés stádiumában van.

- Beduin-sátor. Mobil, könnyen szállítható, árnyékol és átszellőztet.

 

Beduin-sátor. Mobil, könnyen szállítható, árnyékol és átszellőztet.
 

 

- Sevilla, Plaza Espana. Az átmeneti terek egyrészt kirekesztik a kedvező és kedvezőtlen időjárást, teret alkotnak a szabad tér és a ház között, valamint az épület földszinti nyílászárói árnyékolt pozícióba kerülnek.

 

Az átmeneti terek egyrészt kirekesztik a kedvező és kedvezőtlen időjárást, teret alkotnak a szabad tér és a ház között, valamint az épület földszinti nyílászárói árnyékolt pozícióba kerülnek.
 

 

- Marokkó, utcai árnyékolás lamellákkal.

 

Marokkó, utcai árnyékolás lamellákkal.
 

 

- Madrid, utcai árnyékolás kifeszített ponyvákkal.

 

Madrid, utcai árnyékolás kifeszített ponyvákkal.
 

 

- Köztéri művészet, az utcai árnyékolás példája Alicante-ből.

 

Köztéri művészet, az utcai árnyékolás példája Alicante-ből.
 

 

- Ablakok. Először relatív kicsi ablakok, eltömedékelve ronggyal, szalmával, majd hólyaggal bevont fakeret, de ezek nem szellőztek eleget. Itt szükségessé vált a leemelhető fatábla, vaslemezes fatábla, illetve a keretes nyílászárós ablak.

 

Ablakok.
 

 

- Valencia. Zöld árnyékolás.

 

Valencia. Zöld árnyékolás.
 

 

- Füstelvezetési módok (a képen alulról felfelé, balról haladva):

A A kunyhó tetején (sátor tetején).

B Füstlikon át.

C Füstcső

D Ajtó feletti füstlik

E Födémlyukon át, boltos terelővel, szikrafogóval

G Vakkémény, csillapítással

H Tapasztott sövény vagy deszka nyitott kéménnyel

I Falazott, nyitott kéménnyel

J Kéményfülkés zárt kémény

 

Jégverem
 

 

- Jégverem

 

Barcelona. Agbar torony. Mozgatható üveg lamellák, hártyaszerű megjelenés.
 

 

- Barcelona. Agbar torony. Mozgatható üveg lamellák, hártyaszerű megjelenés.

 

Berlin, Potsdamer Platz, Sony épület. Belső árnyékolás.
 

 

- Berlin, Potsdamer Platz, Sony épület. Belső árnyékolás.

 

Berlin, Potsdamer Platz, Sony épület. Belső árnyékolás.
 

 

Ahogy a vállalt előadásom készítésében előre haladtam, megtaláltam egy általunk nem ismert szerzőtől a „A zöld technológiás tervezés hét ősi csodája” c. értekezést.


1. Szélenergia felhasználására: ősi perzsa szélmalmok

Az első ismert szélmalom 3000 éves múltra tekint vissza az ősi Perzsiában, ahol magok/gabona őrlésére és víz pumpálására használták. A nádat nyalábokba kötötték, hogy függőleges lapátkereket alkossanak, amely a központi tengely körül forog. A gondosan elhelyezett külső falak biztosítják, hogy a szél a kétirányú rendszerben az óhajtott irányba áramoljon. Természetesen a hajózásban a szél energiájának használata időben megelőzi a szélmalmok feltalálását, de ezek az első ismert szerkezetek, amelyek automatizálják a mindennapi kézi feladatokat.

 

Szélenergia felhasználására: ősi perzsa szélmalmok
 

 

2. Szél felhasználása hűtésre és fűtésre: ősi perzsa széltornyok

Perzsia szintén őshazája az egyik legösszetettebb passzív szellőztetési és hűtési rendszernek - a 2000 éves mérnöki csoda egyszerű és hatékony tervezési elvével rivalizál az azonos értékű modern high-tech technológiával. A légnyomáskülönbségek, a szerkezeti elhelyezések és a víz hűtő-fűtő funkciója kombinálásával ezek a szélfogó szerkezetek segítenek a hőmérséklet szabályozásában még a legkeményebb sivatagi körülmények között is (hideg éjszakák és égetően forró nappalok).

 

Szél felhasználása hűtésre és fűtésre: ősi perzsa széltornyok
 

 

3. Ősi vízfelhasználás

- Vízenergia: ősi római gravitációs vízvezeték

A rómaiak a mérnöki- építészeti munkáikról híresek, de talán ezek közül a gravitációs elven működő vízvezetékek azok a szerkezetek, melyek még ma is használatban vannak. Ez a találmány több mint egy ősi vízvezeték rendszer. Egy csoda, melyet a települések vízellátásán túl egyéb ipari rendszerek működtetésére is használtak (bányászat, kohászat).

 

Ősi vízfelhasználás
 

 

- Víz újrahasznosítása: az ősi Jeruzsálem csatornarendszere

Az ősi Jeruzsálem egy magaslaton, a bőséges felszíni vízforrásoktól távol elhelyezkedő város, mely a felszín alatti és egyéb nehezen elérhető földalatti vízkészletekben bízhatott csak. Még mindig létezik olyan forráskútja, mely Kr. e. 12. századra datálható. Ahogy a város növekedett és fejlődött, úgy fejlesztette vízhasználati és újrahasznosító rendszerét. Az elfolyó (konyhai, mosdó) vizet medencékbe gyűjtötték és tisztították, mint a mai modern csatornarendszerek, valamint szűrés, ülepítés után a kertek öntözésére, trágyázására is használták.

 

- Víz újrahasznosítása: az ősi Jeruzsálem csatornarendszere
 

 

4. Ősi geotermikus energia hasznosítása

- Megújuló geotermikus fűtési energia: ősi római termálfürdők

Az ősi rómaiak a geotermikus energiát fürdőik és otthonaik fűtésére is használták, többek közt a szomorú történelmű Pompeii-ben is. Ezek a termálenergia projektek mindig függtek a természeti elemektől, mint például a Vezúv, ahol a forró magma közelebb helyezkedett el a felszínhez.Vízhűtőket (frigidarium) is építettek – árkokat mélyítettek, amibe vizet vezettek. Ezeket napközben lefedték, éjszaka pedig fokozatosan tovább tudtak hűlni.

 

Ősi geotermikus energia hasznosítása
 

 

5. Ősi napenergia hasznosítás

- Passzív tájolás fűtés céljából: ősi görög városok

Mivel az ősi görögök a tüzelőanyag hiányától szenvedtek, elkezdtek gondolkodni azon, hogyan tervezzenek olyan épületeket, ahol maximalizálni tudják a hőnyereséget, és azt vissza is tartják a téli hónapokban. Elkezdték úgy tájolni a városokat és az épületeket, hogy extra déli fekvést kapjanak, s hogy megragadják az év hideg évszakaira jellemző alacsony hajlásszögű napsugarakat. A rómaiak végül átvették ezeket, és egy további lépéssel fejlesztették, üveget helyeztek az ablakba azzal a céllal, hogy az összegyűjtött hőből több maradjon.

 

Ősi napenergia hasznosítás
 

 

- Passzív napvédelem hűtésre: ősi amerikai kősziklalakások

Az úgynevezett Cliff Palota a coloradói Mesa Verde Nemzeti Parkban található, Észak-Amerika legnagyobb kősziklába vájt lakóhelyeit rejtve. A valamikor itt élő emberek több szempontból is a nap köré szervezték az életüket. A passzív szoláris (és más időjárási) védelem a szikla túlnyúlása által biztosított. Kulcspozícióba építettek szerkezeteket, melyek szoláris mérőműszerekként funkcionáltak az év bizonyos szakaszaiban, beleértve például a dogmatikus és vallási céllal megfigyelt napfordulót.

 

Passzív napvédelem hűtésre: ősi amerikai kősziklalakások
 

 

Tisztelt olvasók, remélem a fenti példákkal sikerült igazolnom, hogy egy ősi folyamat szerves részei vagyunk. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Önök mint beruházók, megrendelők, kivitelezők ilyen szemlélettel, ilyen szellemben fogalmazzák meg megrendeléseiket, ezek alapján tekintsék át a megvalósításra szánt terveket, hiszen ezzel Földünk védendő értékeinek, energiáinak megtartására és hosszabb távú biztonságos használatára tudunk hatással, jó hatással lenni.

Minden új feladat egyben egy újjászületés. A szakmánk a szerelmünk. E szerelmet számomra érzékletesen testesíti meg Botticelli Vénusz születése c. képe. Vénusz jobbján – Zefirusz, a szelek istene. A gyengéd fuvallat, az Aura a partra fújja a szerelem istennőjét. Horae, az évszakok istennője Vénusz fogadására vár, és szétterít egy virágmintás köpenyt, hogy készen álljon az érkezésre. E kép tartalmazza az indító gondolatokat, azt, hogy a kozmosz gyermekei vagyunk, s hogy spirituális tisztelettel tekintünk a földre, a vízre, a tűzre, a levegőre, azaz az ősanyagokra.

 

Passzív napvédelem hűtésre: ősi amerikai kősziklalakások
 

 

2012.04.12.

Komjáthy Attila
építész

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »