A Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztéséről, 3. rész - a lokalizáció

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztéséről szóló sorozatunk harmadik részében elsőként Lóránt Károly közgazdász lokalizációról szóló előadásának beszámolója olvasható, amelyet Kévés György jegyzetei követnek Susan George Szabályozható-e a globális kapitalizmus? című, 2011. március 21-én elhangzott előadásáról. Az írások az Orczy Fórum XII. évf. 3. számában jelentek meg, 2011. március 22-én.

A lokalizáció és a (Régi)-Új Fővárosi Közmunkák Tanácsa

Lóránt Károly neves hazai közgazdász a (Régi)-Új Budapest Koncepció közgazdasági javaslatainak megalkotója, az Orczy Fórum című újság 2011. 02. 24-én megjelent számában a (Régi)-Új Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáélesztésével kapcsolatban már egy egész oldalas, "A magyar gazdaság fejlődését gátló tényezők. Külső adósság okozta korlátok megkerülésének eszköze lehet a LOKALIZÁCIÓ" című cikkében elemezte a Koncepció pénzügyi és gazdaságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatos összefüggéseket és ezek jövőbeli irányát.

Lóránt Károly fenti cikke nagy tetszést aratott az Orczy Fórum című újság olvasóinak táborában, ezért a 2011. 03. 09-én az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületének (ÉMKE) rendezésében a Kévés Stúdió Galériában tartott, A (Régi)-Új Fővárosi Közmunkák Tanácsának múltja és jövője című konferencia hallgatósága és meghívott szakértő vendégei nagy érdeklődéssel várták a neves közgazdásznak a témához szorosan kapcsolódó előadását, amelyről az alábbiakban adunk rövid írásos tájékoztatást.

Az előadó szokásához híven bevezetőjében tájékoztatást adott a világ, benne Európa és közelebbről Magyarország átfogó gazdasági és pénzügyi helyzetéről, a közös Európa régi és új tagállamainak közelmúltjáról, valamint várható jövőjéről. Mint mondta, a nyugati világ rendkívül nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetéből a jelenlegi szövetségi feltételek ismeretében Magyarország sem húzhatja ki magát. A világon elsőként az Egyesült Államokban kezdődő és azután gyorsan egész Európára átterjedő pénzügyi válság a teljes kontinensen megingatta az EU tagállamainak gazdaságait is - természetesen különböző mértékben.

Az európai pénzügyi válság már az euró megalapításakor kódolva volt, maga a Világbank volt elnöke, a később Nobel-díjat kapott amerikai közgazdász előre figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a politikai céllal létrehozott pénz nem egészséges és nem lehet hosszú életű, így mint ilyen, az euró is hosszú távlatban bukásra van ítélve. Ez így is történik, miután az az európai közös valuta, az euró kezdeti sikerei után ma a legsúlyosabb válságát éli. Valójában azért sem lehetett sikeres a közös pénz, mert a szegény országok (Görögország, Portugália stb.) ugyanazzal a fizetőeszközzel bonyolítják pénzügyeiket, mint a gazdag nyugat-európai országok (Franciaország, Németország). A franciák annak idején csak külpolitikai kompromisszummal engedték egyesíteni Németországot, ezért ment bele Kohl kancellár - a franciák követelésére - az egységes európai fizetőeszköz létrehozásába, amely a híres amerikai közgazdász jóslata szerint ingatag és mindenféle segítségre szorul.

Jelenleg azonban az Eurózónához még nem tartozó, de már EU-tagállamok saját valutái sem problémamentesek. Az euró ingadozása, a gazdasági élet pangása a magyar forintot is folyamatosan válságban tartja. Az európai pénzügyi világba gyorsan begyűrűző amerikai pénzügyi válság nyomán a politikai indítékokkal alapított új európai valuta is kritikus helyzetbe került és eddig képtelen volt megbirkózni a gazdasági szempontból óriási különbségekkel jellemezhető európai országok pénzügyi helyzetének kezelésével.

Az európai gazdasági válságot az a tény váltotta ki - és a mai napig terheli -, hogy a korábbi gazdag (német, angol, francia) EU-tagállamok - egyes hazai közgazdászaink szerint is - Kelet-Európában piacokat vásárolva klasszikus gyarmatosítási helyzetet hozták létre, miután az EU-ba belépő szegény, egykor a szovjet blokkhoz tartozó államoknak a még meglévő szerény iparát és gazdaságát is megszüntették, s így az egész területet - kiszorítva belőle a hazai termékeket - egyfajta felvevőpiacnak használják a saját hazai termékeik és gyártmányaik számára.

Lóránt Károly hazai példákon keresztül mutatta be, hogy ez a kialakult helyzet sújtja a magyar pénzügy és gazdaság helyzetét. A szegény kelet-európai államok a fokozatos, de egyre gyorsuló eladósodási spirálból képtelenek lesznek saját erőből kilépni és adósságaikat visszafizetni, miután a hitelek (tőke+kamat) évtizedek óta egyre gyorsuló ütemben, súlyosan terhelik ezen országok gazdaságát!

Éppen ezért a hazai közgazdászok egy csoportja, dr. Csath Magdolna, dr. Bogár László, Varga István, Lóránt Károly és társai egyértelműen állítják és bizonyítják, hogy a globalizáció útja járhatatlan és ezért Magyarországnak is a saját lábára kell fokozatosan állni és a globalizáció ellenében a lokalizációt választani! Az új konstrukciónál támogatni kell a helyi pénzek használatát, hogy a multik ne tudják a pénzt külföldre vinni (például a soproni Kékfrank stb.). Támogatni kell a helyi gazdasági élet helyreállítását, a termékek és gyártmányok hazai előállítását, ugyanakkor meg kell szervezni a hazai patrióta kereskedelmet. Jó példa erre a 19. század végén alapított hazai Hangya szövetkezeti hálózat. Meg kell újítani az egész mezőgazdasági termékstruktúránkat, vissza kell térni az intenzív hazai állattenyésztésre és ebből eredően létre kell hozni az új magyar élelmiszeripart. Lóránt Károly ezután részletesen beszélt Magyarország 2009 Mrd Euró külfölddel szembeni bruttó adósságállományról.

A tipikusan helyi gazdaságok vertikális fejlesztésének, vagyis a külső adottság okozta korlátok megkerülésének hatásos eszköze lehet a lokalizáció, amelyhez nagy segítséget jelent a (Régi)-Új Budapest Koncepció, valamint a (Régi)-Új Fővárosi Közmunkák Tanácsának újjáalakítása is. A külföldi tulajdon - főként Budapesten - öt fontos helyen van aránytalanul jelen a magyar gazdaságban, ezeket eltérő módon, de kezelni kell a hazai gazdaságpolitikának. Ezek az alábbiak: 1.) Bérmunkát végeztető iparvállalatok; 2.) Piacvásároló multinacionális cégek; 3.) A lakossági vásárlóerőre épülő cégek; 4.) Infrastrukturális ellátásban tevékenykedő cégek; 5.) Bankok, biztosítótársaságok. A további problémákat a piacvesztésből fakadó korlátok, a fejlesztési források elégtelenségéből fakadó források, a nagy tömegű képzetlen munkaerőből fakadó korlátok, valamint az unió gazdaságpolitikájából fakadó korlátok jelentik.

Lóránt Károly hangsúlyozta: a sokat emlegetett uniós támogatás az új belépőknek nem más, mint üveggyöngy, cserébe azért, hogy a régi tagállamok akadálytalanul hozzáférjenek az új tagállamok piacaihoz és szabadon kivihessék itt termelt profitjukat. Az előadó szerint a felsorolt problémák megoldása a következő években Magyarország legfontosabb feladatai közé tartozik, amelyek elodázása csak növeli a haza válságát, amelyet tovább súlyosbítanak a világ változó-alakuló pénzügyi gazdasági folyamatai (mint például az olajválság, az euró válsága, a világpolitika változó helyzete, a japán katasztrófa, Líbia válsága stb.).     

Susan George : „Szabályozható-e a globális kapitalizmus?"

Susan George világhírű közgazdász 2011. 03. 21-én este a budapesti Francia Intézetben Szabályozható-e a globális kapitalizmus? címmel megtartott nagy sikerű előadásában ismételten figyelmeztetett a világban eluralkodó pénz-diktatúrára. Előadása végén felhívta a figyelmet a sürgős cselekvésre, miután magát az Európai Uniót is a liberális pénzdiktatúra végrehajtójának tartja, amely a vagyoni koncentráció mellett rohamosan növeli az elszegényedő néprétegek számát. Az általa javasolt lépések közül néhányat Kévés György az alábbiakban rögzített.

• A bankokat szocializálni kell, mert az államtól, az adófizetőktől kapták a pénzüket, tehát hitelezési kötelezettségeinek eleget kell tenniük.
• A bankokat külön kell választani a takarékpénztáraktól. A bankok 1%-os kamatra kapták a pénzt és 8% kamatra adják tovább az államnak.
• Az adóparadicsomokat meg kell szüntetni, az egész rendszert átláthatóvá kell tenni.
• A bankok pénzügyi tranzakcióit meg kell adóztatni.

Kapcsolódó oldalak:

Hogyan épüljön Budapest? -Tanulmánykötet

Hogyan épüljön Budapest? - Déry Attila könyvkritikája

Amiről Ricardo nem így álmodott - Lóránt Károly írása a Magyar Hírlapban

Pintér Edina beszélget Kévés Györggyel a Régi-Új Budapest koncepcióról - 1. rész

Pintér Edina beszélget Kévés Györggyel a Régi-Új Budapest koncepcióról  - 2. rész

Susan George: A romlás gyökerei