A Gomba hasznosítása

Rangsorolás nélkül megosztott II. díjban részesülta 22. bírálati sorszámú pályamű szerzői: Vesztergom Ádám és Bujdosó Attila

Rangsorolás nélkül megosztott II. díjban részesült
a 22. bírálati sorszámú pályamű
szerzői: Vesztergom Ádám és Bujdosó Attila

 

 

---

Részletes bírálat

A pályamű javaslatai meghökkentőek, attraktívak, eredetiek, ezzel együtt bizonyos tekintetben – elsősorban a műemléki elvek szerint is hiteles elveknek megfelelő átalakítással kapcsolatos problémák miatt – egyben vitathatók is.

Építészeti koncepciójában a Gomba látványának megtartását ellehetetlenítő javaslattal áll elő. Kibontja a három tömegegységet és lebontja a tetőt is annak érdekében, hogy az általa elképzelt új látványelem, a tetőn nyáron vízfelület, télen pedig korcsolyapálya elhelyezhető legyen. A kibontott tömeg-egysége helyén, lényegében azokkal megegyező alapterületen, a műemlék épület kortárs újraértelmezésével transzparens térhatár megépítését javasolja. A tömegek külső határoló falai kettős falú üvegszerkezetek, amelyek között változó sűrűségű köd gomolyog.

A javaslat másik attraktív eleme a vízfüggöny által működtetett óraszerkezet megépítése. A födémlemez külső síkján lebocsátott vízfüggöny a nyári melegben temperálni képes a környezetét. Óraként a percet jelző vízfüggöny 1,6 m/perc haladási sebessége képes jelezni a múló időt is. A függöny az épület homlokzatán, az óra járásával megegyező irányban körbejár.

Az alkalmazott anyagok és szerkezetek jól illeszkednek a téren alkalmazottakhoz. Az igényes anyaghasználat és az attraktív építészeti minőség ellenére, az épület használhatósága kétséges. Mind a tetőteraszon elképzelt nyári funkció, mind a téli korcsolyapálya rentabilitása erősen kétséges.

Azzal, hogy lényegében teljesen lebontja az eredeti épületet és megváltoztatott szerkezeti méretekkel építi újjá, műemlékvédelmi szempontból a javaslat nem értékelhető pozitívan. A tetőn elhelyezett vízfelület által szükséges minimális szerkezeti magasság ugyanis az eredeti Schall József által elképzelt forma megtartását lehetetlenné teszi. A tömeg-egységeknek transzparens elemekkel történő helyettesítése önmagában támogatható javaslat.

A terv nem tesz javaslatot a tér közvetlen környezetének integrálására. Azzal, hogy a Gomba „átjárhatóságát biztosítja, a belső udvartér valóban a tér részévé válik és az épített tömegek transzparenciája is megteremti a külső térnek és a belsőnek a kapcsolatát.

A Gomba tereibe javasolt funkciók kulturális értéke nem kiemelkedő. Az információs egység önmagában túl nagy alapterületen valósul meg, míg a hírlap és ajándékbolt önfenntartása a rendelkezésre álló alapterületen nem tűnik megvalósítatónak. Ily módon Újbuda kulturális tengely lezáró pontjaként a Gomba nem tölti be hivatását a pályaműben megfogalmazottak szerint.

Hasznosítási programja érdekes elképzelés, kevés jövedelemtermelő lehetőséggel - vélhetően nem működne gazdaságosan: Ennek ellenkezőjét a szerző sem próbálja bizonyítani.