A jó, a szép és a zöld

Zöld-épület díjas ház az Egyesült Államokban - Rinker Hall, Gainsville.

Ha úgy vesszük, az építészet pofonegyszerű dolog. Már Vitruvius leírta azt a három alapkövetelményt, melynek minden épület meg kell feleljen. Semmi okot nem látok, amiért ezeken változtatni kellene. Az utilitas? Mint hallgatónak annakidején azt próbálta a fejembe verni a korrektorom és barátom - nyilván az akkor már kirúgott Kotsis professzort idézve -, hogy az építészet mindenek előtt szakma. Amit bármely átlagos képességű háziasszony is megtanulhat. A pluszt, a művészetet meg tanítani nem lehet. És nem is kell. Ha az épület tervezett belső szervezete makkegészséges, végül fölcsillan a forma magától is. Ez a tanítás is alighanem az akkor már kiátkozott Bauhaus visszfénye lehetett.

Persze a "hasznosság" tartalma változik. Felgyorsult időnkben, úgy tűnik, egyre gyorsabban. És persze változik vele az a forma is, aminek felcsillanását - mi, óhitűek - várjuk. Amerikában napjainkban például egyre gyakrabban jelenik meg követelményként a fenntartható építés szempontja. Ezért egyre több előrelátó építész végzi el a LEED (Leadership in Energy Efficient Design) tanfolyamot abban a reményben, hogy ez a "zöld" bizonyítvány növelheti iránta a leendő építtetők bizalmát. Amerika már csak ilyen. Egyrészt hivatalosan elzárkózik - vélhetően a szén és főként az autóipari lobby nyomására -, hogy csökkentse a melegházhatást növelő gázok kibocsátását, másrészt egyre több építtető hajlik környezetkímélő házak építtetésére. Nem utolsósorban a környezetkímélő technológiában hatalmas üzletet látó ipari lobby nyomására.

Az U.S. Green Building Council (USGBC) az Architect Week Editors híradása szerint az idén is kiosztotta az elmúlt években épült és az elismerésre benevezett épületekre fenntartott díjait. Aranyérmet nyert a New Yorki Croxton Építész munkaközösség és Tampai (Florida) Gould Evans cég munkája a Rinker Hall nevű gainsville-i szakiskolája azért, mert a bíráló bizottság szerint a legszélesebb körben valósítja meg a fenntartható építés szempontjait.

Hogy miként? Először is azért, mert a hagyományos épületekhez képest mutatkozó építési többlet-költséget a beruházó szerint ez a ház hat éven belül le fogja dolgozni. Az építészek az iskolát úgy tervezték, hogy eközben nem csak azt tartották szem előtt, hogy a diákoknak mire lesz szükségük, hanem be is vonták őket a tervezésbe. Egy három napos beszélgetés-sorozat indította el a tervezési munkát, és ez is segített a program kidolgozásában. A diákok például alkotóműhelyekbe összeállva vettek részt az építési anyagok kiválasztásának folyamatában és a beszerzési helyek felkutatásában. A döntés annál ésszerűbb volt, mivel az iskola egyébként is építészettel és építőiparral foglalkozó szakembereket fog képezni.

A LEED hat alapkövetelménye természetesen nem csak olyan nyilvánvaló külső elvárásokat tartalmaz, mint a telek kiválasztása vagy annak alkalmas megközelíthetősége, de természetesen olyan belsőket is, mint az energiahatékonyság. A hangsúly pedig sokkal inkább az átfogó tervezésen van, mint egyetlen kiemelt követelmény teljesítésén. Az értékelés szerint az iskola különösen figyelemreméltó, kiváló megoldásokat hozott a víz, az energia és a természetes fény belső hasznosítása, valamint a hulladékcsökkentés terén.

Először is a Rinker Hall számára kiválasztott telek korábban csupán parkolási célokat szolgált, azaz alulhasznosított volt, másrészt közel fekszik a tömegközlekedési hálózathoz. Közlekedési, telekalakítási szempont továbbá, hogy nem csak a kerékpárok tárolásához biztosítottak elegendő helyet, de a kerékpárt használók számára épült öltöző és zuhanyozó is.

A tervezők alaposan végiggondolták, hogy a használhatatlan építési anyagokat miként tüntetik el, és az új anyagokat miként veszik igénybe. Az építkezés megkezdése előtt a floridai Centex-Rooney Construction Co. alvállalkozói számára továbbképzéseket szervezett abból a célból, hogy ők is elsajátítsák a zöld építéssel kapcsolatos eljárásokat. A bontást végző vállalkozó például megtanulta, hogy miként lehet újrahasznosítani a megszüntetendő parkoló aszfaltburkolatát és mészkő alapját. A szerelt válaszfal építés hulladékát az alvállalkozó visszaszállította a gyártó cégnek azért, hogy az más építkezéseken tudja hasznosítani. A kivitelező szerint így az építési hulladék több mint 50%-át újrahasznosították, vagy valamilyen hulladék feldolgozó telep hasznosította.

Azzal, hogy a felhasznált anyagok nagy részét 500-800 mérföld távolságon belülről sikerült beszerezni, csökkentek az üzemanyagköltségek és ez a figyelem egyúttal segített a helyi gazdaság támogatásában is. Igyekeztek továbbá olyan újrahasznosított anyagokat tartalmazó szerkezeteket használni, mint az alumínium panelek, az üvegezés, a korlátok, az álmennyezet stb. A faanyagot az önfenntartó módon kezelt erdőkből szerezték be. Mindezeken túl olyan újrahasznosított anyagokat tartalmazó szerkezeteket alkalmaztak, mint a szalmalemez és a linóleum. Az alkalmazott szerkezeti acél, a fém falpanelek és mennyezetek pedig az épület lebontása után mind újrahasznosíthatók lesznek.

A tervezők különös törődéssel gazdálkodtak a vízzel. A kertet teljesen a visszanyert víz öntözi. Ugyancsak ezzel működnek a kiöntők, vizeldék és a vécék is. Ilyen módon az épület vízszükségletét 30%-al sikerült a konvencionális épületek vízfelhasználása alá csökkenteni.

A Rinker Hall's teljes mértékig kihasználja az épület belsejében a természetes fényt. Ilyen módon lényegesen csökkenteni lehetett az épület hűtéséhez szükséges elektromos energiaszükségletet. Az épület gerince felett felülvilágító sor fut végig, amelyen keresztül mind a közlekedési, mind a tantermek is bőséges másodlagos fényt kapnak. Este kis fogyasztású fluoreszcens lámpatestek világítják meg a belső tereket, és mozgásérzékelők valamint napfényérzékelők csökkentik a lehető legkisebbre az elektromos energia felhasználását.

Az erős floridai napfény hőhatása és a vakítás ellen árnyékoló fényvetőkkel védekeztek. Az alkalmazott árnyékolók és a ferde mennyezetek továbbá a fényvisszaverő falak segítségével érték el, hogy a napfény megtörve esik be az épületbe. A megfelelő tájolás és a természetes fény ügyes felhasználása 17%-kal csökkenti az épület energiaszükségletét.

Az épület belső komfortját a hatékony fűtés-szellőzés-klíma rendszer biztosítja, amely entalpia-kerék segítségével hasznosítja a már hűtött vagy felmelegített levegőt. Nyáron a kerék feltételezi, hogy a belépő levegő hőmérséklete, nedvességtartalma már csökkentett. Az előkezelt levegőt ezután légkezelőbe vezetik, ahol a hűtő csövek tovább hűtik. Nyáron a folyamat fordított.

További energiamegtakarítást sikerült elérni a mechanikusan rögzített Energy-Star-osztályú thermoplastic polyolefin (TPO) tető-membránnal. Ez a tetőfedő anyag kevesebb káros kémiai anyagot bocsát ki, mint más kis lejtésű tetőfedő anyagok. Visszaveri a napfényt és csökkenti a szerkezet hőabszorbcióját. Így összesen 47%-kal csökkent az energiafelhasználás.

A Rinker Hall zöld-jellemzői meghaladják a jelenlegi USGBC követelményeket. Az építészek minimalizálták az anyaghasználatot, és ugyanakkor maximalizálták a jövőbeli flexibilitást, jóllehet mindez önmagában még nem eredményezett pontokat a LEED rendszerben. Viszont értékes pontokat hozott, hogy nem használtak olyan karcinogén és veszélyes anyagokat, mint a PVC, ami jellegzetesen előfordul energiahatékony ablakokban és bútorokban, valamint azt a formaldehydet, ami gyakori a belsőkben használt plywood, középsűrűségű rostlemezekben.

Amíg a Rinker Hall példaként áll, mint zöld épület, ennél sokkal fontosabb az, hogy bemutatja azt, hogy milyen fontos a széleskörű együttműködés, a szoros kapcsolat és az eltérő szakmák közti információcsere. Mindazonáltal figyelemre méltó az, amit a díj átvételekor a tervezők mondtak. Az tudniillik, hogy önmagában az a tény, hogy egy épület mintaszerűen teljesíti a zöld építés követelményeit, még nem jelenti azt, hogy a ház építészeti szempontból is kimagasló érték. A két értékrend sajnos nem esik automatikusan egybe - jegyezték meg. Azok összecsúsztatására szerintük csakis a tervező lehet alkalmas képességével és tehetségével. (Meg talán segít az a mintegy 6%-os tervezési díj is, ami ebben az esetben a tervezőket megillette.)

Hát igen. Ez az, amit - óhitűként - én is gyakran mondogatok. Hogy nem minden tervezési feladat műalkotás, de bármelyikből az lehet, ha a művelt és nyitott építtető által a feladat és az alkalmas építész egymásra találnak. (NB alkalmasint talán Richard Strauss mondta egyszer az újságírónak, aki a komponálás és az ihlet viszonyáról faggatta, hogy az előbbihez nem ihlet, hanem inkább jól fizető megrendelő szükséges.) Akik igazán a magas minőséget tekintik a magyar továbbélés kulcskérdésének a kultúrában is, azon kellene gondolkozzanak és dolgozzanak, hogy ezt miként lehetne elérni az építészetben is. Például a közbeszerzési kutyakomédia helyett a tisztességes tervpályázatok számának növelésével, hogy csak egyetlen lehetőséget említsek.

Ja igen, még mielőtt elfelejteném. A csatolt képek tanulsága szerint a Rinker Hall építészeti szempontból is szépen és elegánsan megoldott ház. Bárki megnézheti.