Épületek/Középület

A jövő fenntartható városa Marseille-ben

1/7

Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille

?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
?>
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
1/7

Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille

A jövő fenntartható városa Marseille-ben
Épületek/Középület

A jövő fenntartható városa Marseille-ben

2016.06.22. 12:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Franciaország, Marseille

Építészek, alkotók:
Eduardo Souto de Moura

Dosszié:

Többek között Eduardo Souto de Moura is annak a marseille-i urbanisztikai kísérletnek a megvalósításán dolgozik, amely mintaként szolgálna a fenntartható francia városok modellezéséhez. A Smartseille projekt lenne az első, ahol a jövő városait kísérleteznék ki Franciaországban. Bán Dávid írása.

Franciaország három városban, három urbanisztikai kísérlet során szeretné modellezni, milyen technológiai, innovatív megoldásokkal lehetne a jövő városait minél inkább energia hatékonnyá, zölddé és fenntarthatóvá tenni. A számos benyújtott pályázat és városfejlesztési koncepció közül Manuel Valls miniszterelnök nemrég nevezte meg az elsőt, amely a három mintaprojekt egyike lesz, ez pedig a Marseille belvárosától északra fekvő 15. kerületben épülő Smartseille.


Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
3/7
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille


Marseille-ben már történtek jelentős urbanisztikai próbálkozások, így például Le Corbusier is itt kísérletezte ki a több városban bevetett „lakótömbjét", az Unité d’habitationt. Ennek ellenére a város több évtizeden keresztül inkább a lecsúszásról, társadalmi és urbanisztikai széteséséről vált nevezetessé. Franciaország legősibb és ma egyik legjelentősebb városa mindig is a Földközi-tengeri térség gazdasági és kulturális kapuja volt. A gazdasági hanyatlás és társadalmi bizonytalanság évtizedeit az 1990-es években született Euroméditerranée gazdaságélénkítő projekt segítségével kezdték felszámolni. A várost számos – sok ellenállásba ütköző – infrastrukturális beruházással kívánták mobillá, jobban elérhetővé és átjárhatóbbá tenni: 3 óra alatt Párizsból ideérnek a TVG szerelvényei, metróval és villamossal próbálják az 1950-es években a rázúdított autóforgalomtól megszabadítani a belvárost. Marseille 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa volt, számos sikeres, az európai mediterrán kultúrát kidomborító projekttel, jelentős létesítményekkel.


Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
4/7
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille


Az északi, gazdaságilag erős francia városoktól korában leszakadt déli kikötő, Marseille egyre sikeresebben zárkózik fel társadalmilag, kulturálisan és építészeti téren is. Ambiciózus építészeti tervekkel menekül előre a városvezetés, így teljes mellszélességgel beálltak a tervezetten 2018-ra - főleg magántőkéből megvalósuló - Smartseille projekt mögé. A 2007-ben megfogalmazódott ötlet egy mintaterepet szeretne létrehozni Marseille északi külvárosában egy 2,7 hektáros területen, ahol egy élhető, modern, vonzó, egyben ökológiailag fenntartható városrészt építenének, amely  a technika összes lehetőségét bevonva intelligens városként is működne.


Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille
5/7
Smartseille fenntarthatósági mintaprojekt, Marseille


A tervezési koncepcióban kiemelten szerepel, hogy a városrész szorosan kötődjön a mediterrán térség hagyományaihoz, ugyanakkor minél nagyobb mértékben használja ki az itt lévő környezeti adottságokat, ezért nagyon tudatosan foglalkoztak a napfénnyel, annak erejének felhasználásával, a tenger közelségével, így az abból és a szélből nyerhető természetes hűtés lehetőségével. A Smartseille  tervezői tudatosan fordultak az északi országokban található fenntartható városmodellekhez mint előképekhez, ugyanakkor tudták, hogy a földrajzi adottságok miatt lényeges helyi változtatásokat kell tenniük. A modell tehát jól adaptálná a már kifejlesztett lehetőségeket és a helyi viszonyok között dolgoznák ki, hogy ezekből miként teremthető passzív városrész a mediterrán térségben.

A területen 2,4 hektáros ingatlanfejlesztés történik, emellett pedig egy új park is létrejön. A lakásoknak, a magán és állami irodáknak, kereskedelemnek és közintézményeknek helyt adó îlot  Allar városrész megépítésére helyi és ismert nemzetközi építészeket bíztak meg, így sokat dolgozott a projekten a Pritzker díjas Eduardo Souto de Moura is.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk