Épületek/Középület

A józanság története - római katolikus templom Újrónafőn

1/17

Újrónafő, terv, forrás: Czigány Tamás

Újrónafő, terv, forrás: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, terv, forrás: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
1/17

Újrónafő, terv, forrás: Czigány Tamás

A józanság története - római katolikus templom Újrónafőn
Épületek/Középület

A józanság története - római katolikus templom Újrónafőn

2014.08.04. 13:11

Projektinfó

Szerzők:
Wesselényi-Garay Andor

Építészek, alkotók:
Nagy András, Cseh András

Földrajzi hely:
Magyarország, Újrónafő

Vélemények:
2

Római katolikus templom, Újrónafő

URL:
CZITA Építész Iroda Kft.

Építés éve:
2014

Stáblista

tartószerkezet: Serfőző István  – LMS-Terv Mérnöki Iroda Kft.
épületgépészet: Kokas László – KalTer Kft.
villamos tervező: Sleiner György – OHM-PLAN Bt.
közmű tervező: Kovacsics Zoltán – Viadukt Kft.
kivitelező: Magdács Építőipari és Kereskedelmi Kft.

Letölthető dokumentumok:

Újrónafő. Történelmi heterotópia a Hanság szélén, Mosonszolnok pereméből tagosított falu, betelepített hajdúságiakkal. 1940 óta urbanisztikai sűrűsödések nélküli települési táj, pár utcából szervezett karteziánus rács a hasonlóképp levegős birtoktestek között. Álmos ritmussal sorjáznak a családiházas telkek, a horizontot nem bökik tornyok és templomok, a háttérben szélkerekek árulkodnak egy fejlettebb ipari környezetről, a nyugati határszélről. Wesselényi-Garay Andor írása.

A kilencszáz fős falu első lakói hajdúböszörményi reformátusok voltak, akik az ötvenes évek végétől imádkozhattak előbb a magtárban, majd a lelkészlakban. A katolikusok csak az ezredfordulóra duzzadtak háromszáznyolcvan főre, így közösségüknek nem volt saját temploma. A kilencvenes évek közepén, a hívőkben fogalmazódott meg az építés gondolata és csaknem tíz év előkészítés után, 2006-ban rakták le az ökumenikus templom alapkövét, amelyet Petrovicz Attila tervezett. Az akkori plébános, Butsy Lajos katolikus bálokat szervezett, és ezeken a közösség tagjai téglajegyek vásárlásával segíthették a templom ügyét. Azt a házat kétszázötven fő befogadására tervezték, befejezését pedig 2009-re várták, ám pénz csak az alaptestek kiöntésére volt. A munkák többéves szünete után a püspökség egy józan, ötven-hatvan főt befogadó kistemplom tervezésére kérte fel Czigány Tamást, aki rendezte a szerzői jogi kérdéseket Petrovicz Attilával és elkészítette az eredeti dokumentumokon alapuló módosított építési engedélyezési terveket.

Újrónafő, terv, forrás: Czigány Tamás
1/17
Újrónafő, terv, forrás: Czigány Tamás

Ez a templom oly elementáris megkérdőjelezhetetlenséggel, a méretét meghazudtoló monumentalitással áll helyén, hogy vélhetnők, már az első skicc hordozta azt az önlényegűséget, amely olyannyira jellemző erre a házra. Ezzel a szerethető feltételezéssel ellentétben öt, modellekkel kidolgozott terv előzte meg a végső változatot. A vázlatok lánccá fűződve a belátás és a józanság történetét mesélik, amelynek középpontjában az elengedés áll. Czigány Tamás és a vele együtt dolgozó Cseh András első ötlete egy olyan tömeg volt, amely sikerrel olvaszthatja önmagába a sekrestye és a kiszolgáló helyiségek blokkját. Ez az igény vezetett előbb egy kéthajós, majd egy belső udvaros elrendezéshez, mindegyikben kiemelkedő szerephez juttatva a peremként körítő falat. Hol az egyik oldalon, hol a másikon kereste helyét az a zóna, amely tervezési mankóként segíthette volna az egységes tömeg ideáját. Elengedni ezt az elvet és elfogadni, hogy a sekrestye tömege majdhogynem toldalékként kapcsolódjon a teremtemplomhoz: ez lett a tervezés története. Mely történet végén olyan megoldás született, amelyet mindahányan szeretünk a román-kori templomokon, bájosnak vélünk saját tervünkön és előszeretettel bírálunk a másikén.

Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
4/17
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás

Czigány Tamás építészetének van egy már-már motívummá emelhető antiművészeti aspektusa. [1] Míg mondjuk Janáky Istvánnál drámává, de minimum szoborrá válik a vízgyűjtő üst, itt azok – a többi bádogosszerkezethez hasonlóan – radikális normalitással maradnak eredeti szemantikájuknál, az épületszerkezettannál. Ezekből a részletekből – azon túl, hogy több mint korrektek – hiányzik az a kéjelgő öntetszelgés, amely a jelentések egyébként szerethető másodrétegeként olvasatja magát oly sok kortárs példán. A túlakarástól, a túlcsinálás igényétől megszabadult döntések – nem tudok jobb szót: derűje sugárzik a szegletekből, miközben az egész jóval több, mint egy korrekt kismester ízléssel gurított darabja. Czigány a konceptualista építész pozíciójával sem kacérkodik, mégis, például a szentélyt bevilágító üveg falközépre helyezésével fogalmi különbséget von ablak és nyílás; tér és funkció; tömeg és fal között. Az ötvenegy centis ikersejt téglafalazat nem pusztán körít és határol, hanem önálló tömegességével, plasztikus mélységével súlyozza tovább az épületet. Térey Jánossal szólva: a „nehézkedés örökbecsű emlékműve” [2] , a falasság önmagába rogyasztott lényegessége a gravitálja egyetlen tétellé a házat.

Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás
7/17
Újrónafő, római katolikus templom, fotó: Czigány Tamás

Marosi Ernő a magyar falusi templomokról értekezvén[3] a XIX. század közepére helyezi a műfaj végét. Mint írja „ettől kezdve, ha falun templom épül, rendszerint nem belőle, nem közösségének akaratából nő ki, hanem bele épül, bele települ. Ez a folyamat nem valamely külső kényszer eredménye. A fejlődés során alakul ki a falusi közösségnek az az állapota, amelyben már nem képes létrehozni templomában a maga sajátos szellemi központját – központját nem is itt keresi. A XIX. század folyamán a falu a templomát kapja vagy veszi: ez az építészet iparággá, a városi vállalkozók területévé válik s eközben sajátos művészi arculatát is elveszíti. Vagyis: mint építészeti műfaj megszűnik.” Meglehet anakronizmus másképp vélekedni, de mintha Czigány Tamás temploma visszaidézne valamit ebből a műfajból; mintha ez a párszáz lelkes közösség spirituális igénye teremtett volna újra centrumot ezen középpont nélküli, hansági vidéken.

Wesselényi-Garay Andor

A cikk megjelent a Metszet folyóirat 2014. évi 4. számában


Jegyzetek

[1] Ennek legjellegzetesebb példája pannonhalmi borászat présházán az ereszcsatorna. Amennyiben a monolitikus, tárgyszerű házak irányából közelítünk a megoldáshoz, akkor a héjalás és a falburkolat kőlapjai közé fogott kampókon lógó csatorna szentségtörés. Amennyiben a hazai építési-, építészeti- és környezetkultúra irányából, akkor megkérdőjelezhetetlen realitás.

[2] Térey János: Drezda februárban. Palatinus, 2000.

[3] Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Építészeti hagyományok. Corvina, 1975, p. 70. Hasonló mérete és szituációja okán ide kívánkozik még Gereben Gábor és Péter szászbereki, illetve eltérő formai részletekkel Rácz Zoltán temploma is.

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2014.08.05.
05:29

Értem én, hogy amit látunk, a közösség keletkezésétől kezdve a megvalósulásig a dolgokat konokul kísérő kicsinység heroikus ábrázolása. Ám a sekrestye akkor is kiábrándító, igénytelenül odabiggyesztett, ablaktalan gazdasági melléképületnek tűnik. És ez elkerülhető lett volna. Apropó, ablakok: vannak árnyékolók a főépület ablakain? Nyithatóak azok az ablakok? Mert az ilyen, tornaterem-szerűen kiképzett helyiségek rákfenéje a direkt napfény és a levegőtlenség. A probléma - és elkerülésének módja - megfigyelhető a budapesti, Torockó téri református templom jóval nagyobb, de hasonló nagytermén.

Huszti István
2014.08.04.
19:58

Rég láttam itt ilyen tiszta, szép épületet. Ha van egyáltalán értrelme egy építészeti alkotásra azt mondani, hogy organikus, akkor ez az, az is, klasszikus építészet.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk