Épülettervek

A Kálvin tér rendezési terve

1/7

a jelen

a Danubius-kút, egykor a Kálvin téren (ma az Erzsébet téren)

a múlt

?>
?>
?>
?>
?>
a jelen
?>
a Danubius-kút, egykor a Kálvin téren (ma az Erzsébet téren)
?>
a múlt
1/7

a jelen

a Danubius-kút, egykor a Kálvin téren (ma az Erzsébet téren)

a múlt

A Kálvin tér rendezési terve
Épülettervek

A Kálvin tér rendezési terve

2003.05.23. 12:59

Építész tervezők: Koszorú Lajos, Ásztai Bálint (Teampannon Kft), Vincze Attila (Pagony Kft.)

A tér kialakításának fő szempontjai

1/7

2/7


– Egységes térfelület kialakítása az eltérő karakterű és léptékű térfalak viszonzására, a különféle funkciójú burkolatok egy síkra hozása.
A gépjárműforgalmat emelt, csendes-aszfalt vezeti át a téren. A 10-15 cm-es emelt felületre a tér peremein elhelyezkedő, 10-15méter hosszú rámpákon lehet feljutni.

– A metró kijáratok elhelyezésénél elsődlegesen a felszíni (városépítészeti) szempontok dominálnak.
Csökken a kijáratok száma, a tér a kijáratok elé kerül, nem mögötte helyezkedik el, mint most, amikor kiválik a gyalogos forgalomból és "pangó" területté alakul.
A három összevont kijárat ("száj") kialakításánál lehetőség van arra, hogy a kijáratok építészetileg legyenek értékesebbek, elegánsabbak, sokkal magasabb minőségűek.

3/7

4/7



– XXI. századi "fény"-oszlopsor.
5-7 darab 20-22 méter magas egyedi "lámpa-szobor", vízzel, növényzettel, összekapcsolva speciális effektusokkal (pl. vízfelületre vetített diaképek), transzparens, 2-3-4 méteres, pengeszerű kialakítással. Az oszlopsor célja részben a figyelem elterelése az inhomogén térfalakról.

a jelen
5/7
a jelen




– A városkapu-motívum újraértelmezése.

– A templom és a műemlékcsoport előtti téren az átmenő gyalogos forgalom mérséklése.

– A tér fő karakterisztikus elemei a megmaradó nagy fa, a templom tengelyében és az áthelyezett Kálvin-szobor.

a Danubius-kút, egykor a Kálvin téren (ma az Erzsébet téren)
6/7
a Danubius-kút, egykor a Kálvin téren (ma az Erzsébet téren)



– Burkolatok kialakítása.
Modern (XXI. századi) technikával készülő képzőművészeti "mozaikok" alkalmazása (pl. vetítés, más fényeffektusok... stb.).

– Az aluljáró mennyezetének áttörése felülvilágítókkal (természetes fény alkalmazása az aluljáróban).
Kialakítása lehet esőtől, hótól... stb. védetten, illetve nagyobb felületen az aluljáró szintjén telepített növényzettel. (pl. ahogy a párizsi új metróban látható).

– Új fasorok kialakítása az Üllői úton, a tér Kecskeméti utca felőli oldalán, a metró aluljárók felett "dézsás" fákkal.
A Ráday utcához burkolaton futó bekötőút mentő, tűzoltók, illetve a 15-ös busz számára, pollerekkel és dézsás fákkal elválasztva a gyalogos területtől.

– A templom melletti árkádos épülettömb átépítése.

a múlt
7/7
a múlt



Építész tervezők
Koszorú Lajos, Ásztai Bálint (Teampannon Kft.)
Vincze Attila (Pagony Kft.)
Korábbi munkarész
Szenderffy Gábor (TAAT építész műterem)
Konzulensek, illetve a Kálvin térrel párhuzamosan készült Fővám-téri terv építészei
Erő Zoltán, Vadász Orsolya (Palatium Kft.)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.