Nézőpontok/Kritika
A kam(a)ra kincse
2008.02.26. 09:59
A kamarai tagdíjra való felszólításról, az új képzési rendszerről és tarifákról, a Pénzügyi és gazdálkodási szabályzat módosításáról...Bardóczi Sándor írása
Minden évben egyszer furcsán csönget a postás. Nem mindig kétszer, de valahogy egyre durvábban nyomja a csengőt. Ilyenkor már tudom, hogy nem szerelmes levelet vagy távoli üdvözletet rejt a boríték, hanem a kamarai tagdíjra való felszólítást + azt a számlát, amelynek ellenértékétől a pont egy évvel ezelőtti átutaláskor váltam meg.
Általában csendesen dohogva tűröm ezt a számlázási gyakorlatot és évről-évre nem hívom fel a könyvelőmet, hogy ugyan módosítsa már a bevallásomat, mert valami kis adókedvezményecske járna a kamarai tagdíj után, csak hát a bevallás időszakában még épp nem volt a kezemben a számla. Nem hívom fel a kamarát sem, mert én amúgy alapvetően egy béketűrő ember vagyok. Legyintek, és megy a számla ebek harmincadjára. Ugyan verhetném az asztalt, hogy miért nem képes egy március végi befizetés után a tőlem légvonalban úgy 5 km-re fekvő területi kamarám mondjuk úgy egy-két hónapon belül visszajuttatni hozzám a számlát (akár a Közlönybe is becsúsztathatná), de kezdem belátni, hogy az etológiában klasszikusnak számító csiga-kísérlet rám is igaz. Ha valaki veri a deszkalapot, amin a csiga mászna, a csiga reagál: behúzódik a házába. Ha sokszor veri, egy idő után a csiga már csak álmosan baktat tovább. Megszokás. Baktat akkor is, amikor 30 ezerről 33 ezerre, majd 33-ról 38 ezerre emelik az éves tagdíját.
Baktat a csiga, baktat, aztán egy kelleténél nagyobb ütés éri. Az idei tagdíj végösszege például. Hogyasszongya: „1/2008 (01.25.) sz. MÉK Elnökségi határozat. Az elnökség a 2003. év május 1-jén hatályba lépett Pénzügyi és gazdálkodási szabályzattal összhangban a szabályzat szerinti díjtáblázatot az alábbiak szerint teszi közzé, tekintettel arra, hogy a MÉK Küldöttgyűlése a 2008 évi tagdíjat 44.000.-Ft-ban állapította meg." ...Fizetés március 31-ig, egy összegben... blablabla. (No legalább valami nem változik). Nos lehet hogy elkerülte a figyelmemet valami (egy ideje nem kapcsolom be a tévét), de úgy tudtam, az infláció mértéke – akármennyire rosszul állunk – még nincs 15,8%-os. Merthogy 38 ezerről 44 ezerre emelni ennyit tesz. Arra gondoltam, hogy bizonyosan a kamarai szolgáltatások minőségének kellett akkor változni: csak ez lehet a magyarázata ennek az emelésnek.
Mondjuk én nem vettem ez utóbbit észre. Mert hát van ugyan az új képzési rendszer, de hát annak is megvannak a külön tarifái. (Talán ez az egy újdonság van a kamarai működésben, ami egyszerű halandó számára érzékelhető. Egyesek számára ez további morgásra ad okot, de én a szabadon választható, kredites rendszert jónak tartom. Végre valami kamaraszerű dolog, valami ami ösztönöz az élethosszig tartó tanulásra. Viszont a kötelező részét ennek a dolognak azért én is totális baklövésnek gondolom.) Aztán van az Építész Közlöny. Ez se lett vastagabb, vagy tartalmasabb, hacsak nem a hirdetési oldalak száma és a közlönybe csúsztatott direkt marketing levelek száma szaporodott fel. Tán kevesebb a névjegyzéket megvásároló reklámügynökség? Ezt se tapasztalom: tele a postaládám szakterületemhez egyáltalán nem tartozó nyílászáró-, tégla-, szigetelés-, és Isten tudja még miféle hirdetésekkel, amik csak akkor jönnek jól, ha éppen valamit a lakásban festek vagy fúrok-faragok, mert összeragasztva kiváló takaró fóliát adnak.
Persze befizetem a 44 ezer forintot, várom jövő évben a késve érkező számlát, de addig is felteszem a kérdést, hogy vajon ez a rejtélyes 2003. év május 1-jén hatályba lépett Pénzügyi és gazdálkodási szabályzat (amiből majd biztosan vizsgáznom kell 2010-ben, és akkorra ígérem, hogy betű szerint megtanulom, bár akkora sem értem majd meg valószínűleg, hogy minek) nem lenne esetleg felcserélhető egy 2008. évire? Például egy olyanra, ami kimondja, hogy a kamara ráébredt, kicsikét másak a jövedelmi viszonyai egy irodavezető építésznek, egy pályakezdő építésznek, egy tájépítésznek, egy belsőépítésznek, egy építőmérnöknek. Ezért a Kamara azt is kimondja, hogy differenciálunk. (Ismerős nem? Szociális érzékenység, méltányosság, differenciált közteherviselés, a gazdag fizesse a többet, a szegény a kevesebbet stb. Elég régi programpontok.) Még az is lehet, hogy egy 44 ezer forintnyi összeget gondot okoz kiköhögni egyik-másik tagtársunknak, de ez csak amolyan megalapozatlan sanda gyanú részemről, hiszen tudjuk, hogy a kamarai díjszabást gyakorlatilag általánosan bevett módon sikerül érvényesíteni a piacon. Ennek ellenére például én ezt a 2008. évi – egyelőre fiktív – szabályzatot Istenuccse’ még szívesen is forgatnám. Sőt: kiszögezem a falra, bekeretezve. Áll az alku?
Bardóczi Sándor
K1-01-5126/05; TR-2 01-5126/05
14:50
A kamara árkartellre kötelezte az építészeket
részlet az index.hu cikkéből:Árkartell létrehozásának minősítette a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Építész Kamara (MÉK) szabályzataiban található rendelkezéseket. A MÉK etikai-fegyelmi szabályzatának, díjszámítási szabályzatainak és versenyszabályzat tervezetének egyes rendelkezései alkalmasak a piaci verseny korlátozására – állapította meg a GVH. A jogsértés miatt a köztestületnek ötmillió forint bírságot kell fizetnie.
A MÉK az építészek köztestülete, építészeti tevékenység csak kamarai tagok, illetve regisztrációval rendelkezők által folytatható Magyarországon. A tagok kötelessége, hogy betartsák a kamra által alkotott szabályokat. A versenyhatóság 2005. végén indított eljárást a MÉK ellen, mert úgy ítélte meg, hogy belső szabályzatai több ponton is versenyellenesek.
Rögzített árakAz etikai-fegyelmi szabályzat szerint az építészeti szolgáltatás díját a kamara díjszámítási szabályzata alapján kell megállapítani. A GVH vizsgálata megállapította, hogy 2003. március 1-je és 2005. január 31-e között az építészeknek honoráriumuk megállapításánál kötelezően a díjszabályzatot kellett használniuk, az attól való eltérés nem volt lehetséges.
A kamara szerint a díjszámítástól való eltéréssel kialakított honorárium nem ad értékarányos fedezetet, nem megalapozott, méltányossága, ésszerűsége pedig kétségbe vonható. A díjszámítási szabályzattól való eltérés etikai-fegyelmi eljárást vonhat maga után. Mivel a szabályzat rendelkezései ellen a GVH egy korábbi eljárása során kifogást emelt, a MÉK új szabályzatot dolgozott ki. A kifogásolt rendelkezések azonban egy későbbi módosítás során visszakerültek a szabályzatba.
a teljes cikk itt
18:24
Szerintem a tagdíj emelése arra a plusz befektetett energiára kell, amivel a Kormányzati Negyed tervezőinek érdekeit képviselik, és intézik, hogy megoldódjon a kifizetésük. Akkó viszont tök rendbe' van.
14:31
@mB: ugye ezt nem mondod komolyan
12:05
Teljesen egyetértek a cikkel. Én is ledöbbentem az emelésen, és utánagondoltam, ugyan mire is fizetjük a tagdíjat. Ha pályázok (kivétel díja), ha meghosszabbítom a jogosultságomat (eljárási díj), he beadok egy tervet engedélyeztetésre és tervtanács elé kerül (illetékbélyeg), a továbbképzéseknek a díja, mind-mind a tagdíjon felül fizetendő összeg. Én más vonalon nem találkozom a Kamara tevékenységével. Az érdekképvislet meg ugye nem nagyon működik. Legalábbis a Kamarán kívüli "világ" felé nem...
Így működik a monopolhelyzet.
Nem lenne rossz, hogy ha területi Kamarák a kötelező feladatuk mellett érdekeltek lennének tagságuk növelésében, akár más területi Kamarák rovására. Több szolgáltatás, kisebb díj. A díjfizetést pedig úgy lehetne arányossá tenni, hogy lenne egy Kamarai alapdíj pl. a Névjegyzék vezetésére, és minden egyéb szolgáltatásért lenne egy szabott ár, amit részben amúgy is fizetünk a fent felsoroltaknál, de ki lenne terjesztve pl. a jogsegélyre, vagy akár a kamarai újságra is (feltéve ha pénzbe kerül és ténylegesen nem a sok hirdetés tartja el). Így ez valamennyire munka és bevétel arányossá válna, hiszen ha nincs munka, nincs szükség kamarai szolgáltatásra az alapdíjon felül.
Bollók Gáspár
É 01-3718/13
15:00
@beg: Megfontolandó ötlet. Vajon a Kamara vezetéséhez eljut ezen a csatornán? Tartok tőle, nem biztos. Érdemes lenne ebből egy beadványt készíteni: tapasztalatom szerint ugyanis a beadványt (azon túl hogy kötelező) komolyan megtárgyalják.
14:03
@beg: A tagság létszáma már ma is hatalmas... nem hiszem, hogy lehetne csak úgy tovább növelni. Egy fiatal épitész mesélte, hogy nem érdemes tagnak lenni, hiszen van éppen elég olyan tag, akik csak a nevüket adják a tervekhez... Nagyon rossz irány!
A Kamara működést kellene gyökeresen átszervezni.
Első ütemben a Kamara azt kell elérje a törvényhozással kötött megállapodásban, hogy az engedélyekhez kötött munkákban a tervezési dij nem a beruházó és a tervező közti megállapodás eredménye (eszméletlenül alacsony tervezési dijak, amelyeknek közük sincs a kamarai dijszabáshoz), hanem a terveket a kamarai zsűri árazza, vagyis a minőségtől függő tól-ig kategóriák alapján azt állapitja meg, hogy milyen minőséget képvisel a terv. Ehhez persze, az amerikai biróságokhoz hasonló "esküdtszéki testületre lenne" szükség, amelyben a társadalom széles keresztmetszete kell képviseltesse magát, ugynakkor a szakmai irányvonalat a kamara szakemberei képviselnék. A "tárgyalásra" egyébként bárki elmehetne, de csak az esküdtek szólhatnának bele a döntésbe.
Ezzel, egyszerre több csapást is mérhetnénk:
1. a tervezési dij elemelkedhetne a talajszintről,
2. a tervezési dij a társadalmi koncenzust és a szakmai szinvonalat is tükrözné - a szinvonalemelkedés tervezői érdek,
3. a beruházó, ha csikorgatná is a fogát, de legalább azzal az érzéssel fizetne, hogy minőséget fizet meg,
4. a prezentációt a tervező kellene tartsa, nincs mód a csak úgy aláirók közvetitésére,
5. az "esküdtszék" természetesen vissza is dobhat terveket, de a megálapitott tervezési dij x ezreléke a Kamara finanszirozására menne, igy tagdijat egyáltalán nem kell szedni, viszont konkrét szolgáltatásért, a jövedelem arányában fizetnének a tagok.
6. a beruházó a Kamarának kellene, hogy utalja a teljes összeget, a Kamara tartana egy tisztes könyvvizsgáló céget, a kamarai tagoknak erre nem lenne gondjuk, és a jogos tervezési dijat nettóban, és időben kapná, hiszen a beruházó az engedélyek függvényében lenne köteles fizetni.
7. a szakma, és persze a Kamara presztizse is emelkedne.
Ehhez kapcsolódna a Kamara ügyvitelének teljes áttekinthetősége. A zsűrik rotációs személycseréje, amely garantálja, hogy az uram-bátyám rendszer kizárva. A Kamara teljes pénzmozgása interneten követhető, a WC-papirra költött tételig részletezve.
A Kamara papiralapú információra való költekezés helyett, adjon támogatást arra, hogy minden tagja legyen otthon a netvilágban, hiszen abszurdum, hogy akik az elkövetkezendő századra terveznek, azok a mai kor technikáját sem ismerik.
A lényeg, persze az anyagi alap törvényességen keresztül való korrekt biztositása - a többi már megy magától.
14:34
@EMA: Erre biztos ráharapna a Kamara, persze olymódon, hogy a "benfentesek" egymásnak megszavazhasság a nagy pénzeket, esetleg mások tervét is visszadobva, hogy náluk több megbízás legyen. Vagy rosszindulatú vagyok?
15:35
@beg: Nem ez az első reflex, ami a kamarán belüli furcsaságokra utal.
A fent emlitett rendszer csak akkor működne, ha minden adat az asztalon (a neten) lenne. Abból kiderülhetne, hogy ki mennyi munkát kap, milyen megbizásai vannak, stb. Persze, a legátlátszóbb rendszert is megpróbálhatják manipulálni, de ez csak akkor lehetséges, ha a tagok hagyják. Mert azért a kamara nem rosszabb annál, amit a tagok eltűrnek - ez az alapprobléma. Nem véletlenül rágtam rá magam a kommunikációra, mert ott kezdődik a demokratikus gyakorlat. Ami persze, meló is, ne feledjük! Sokkal egyszerűbb legyinteni, hogy ezek mind korruptak, és nem csinálni semmit, mint része lenni egy értelmes összefogásnak, amely célja, hogy mindenkinek jobb legyen a helyzete, kivéve azokat, akik ma a zavarosban halászhatnak...
02:39
Némiképp kapcsolódik a fentiekhez...
A kamara működésének átszervezése előbb-utóbb elkerülhetetlen, hiszen a megszerzett hatalmat okosan fel kellene használni a tagok érdekképviseletében. A kamara nem annyira a tagok szóbeli tudását, hanem szakmai teljesitményét kellene, hogy értékelje, a konkrét munkákon keresztül, miközben a szakmai teljesitmény minősége alapján a kamarai zsúrinek kellene megállapitani a tervezési dijakat, egyben a kamarát illető bizonyos ezreléket. Igy, egyfelöl jövedelemarányos befizetés valósulna meg, ugyanakkor el lehetne kerülni azt az áldatlan állapotot, hogy egyes tervezők fillérekért dolgoznak. Meggyőződésem, hogy lassan ebbe az irányba kell vigye a tagság a kamarai működést.
09:06
Megérne egy misét a jogosultsági vizsga anyagi oldala is. 33.000 magyar forint egy kétszer két órás konzultációért, és a vizsgáért. Voltunk vagy harmincan. Az kb 1.000.000. forint. Enyhén kereskedelmi szagú a dolog (a vizsgaanyag egyébként jó volt).
Ha már ott voltam viszont, gondoltam megkérdezem mi indokolja a kamarai tagdíj 44.000 forintos -általam magasnak tartott- összegét. A válasz lényege az volt, hogy el se tudom képzelni, mennyi ajánlott levelet kell feladniuk a tagdíjhátralékkal rendelkezőknek! Úgyhogy tessék időben fizetni, hátha akkor csökken a tagdíj :)
Csóka Balázs É2 01-4952/13 (még nem fizettem be ugyan:)
09:36
@csoszka: Részemről a jogosultsági vizsga maga is megérne egy misét, mert mint írásomban taglaltam, teljesen elhibázottnak tartom a kötelező részt, amely nem szól másról, mint a kamarai szabályzatok és az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok biflázásáról. Ha szükségem van egy ilyen jogszabályra, akkor megnézem CD-n, honlapon, a piac úgyis kikényszeríti egyébként, hogy azokkal a jogszabályokkal, amelyek napi működésemet meghatározzák, naprakészen tisztába legyek. Tájépítészként viszont például baromira nem érdekel, hogy hogyan működik egy kéményseprőktől beszerzendő engedély menete.Érdekes és tanulságos ugyan, de azért mégsem annyira, hogy még fizessek is érte, hogy megtanulhatom. Ahogy az sem nagyon, hogy hogyan működik a kamara, ha jól működik. Ha bajom van vele, akkor úgyis utánnanézek.
(A szabadon választható, kreditgyűjtögetős rész viszon kiváló: a továbbképző központ honlapja már az indulásnál jó volt, a kollegák készségesek, rugalmasak és lenyűgöz a nem sok helyen tapasztalható szolgáltatás-szemlélet. Így, ilyen módon kell működnie egy XXI. sz-i szolgáltató intézménynek. Az általam eddig meglátogatott előadások mindegyike nagyon hasznosnak bizonyult saját szakmai fejlődésem szempontjából. Csak így tovább.)
Ugyanakkor a tagdíjhátralékkal rendelkezőkkel talán meg lehetne fizettetni az ajánlott levelek feladási költségét, ezt pótdíj fizetésnek nevezik más helyeken. Ha komolyan ez az érv van a 6000 Ft-os emelés mögött, azt kitolásnak érzem azokkal szemben, akik időre befizetik a tagdíjat, ráadásul ettől a gyakorlattól nem fog megváltozni a késedelmes fizetők aránya. Ha nincs retorzió, minek fizessek időre? - kérdezhetik.
10:45
@bardóczi: Sándor,
a tagdijhátralékot gyűjtögetők eddig is havi 3000 Ft-ot fizettek, ami azért bőven fedezi az ajánlott levél költségét....
11:18
@bardóczi: új infó - jó infó. Akkor viszont megint ott vagyunk, ahol a part szakad...
07:57
Szóról szóra.
Szabó Levente É1 01-4084/05