Közélet, hírek

A kecskeméti Malom Center és a demokrácia

2004.12.19. 23:00

Jelentés egy gigantikus pénztárgép megszületéséről...

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálatot indított a kecskeméti városközpontban teljes gőzzel épülő Malom Center bevásárlóközpont építési engedélyének kiadásával kapcsolatban. Emlékezetes, hogy év tavaszán a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa, tehát az ICOMOS egy felhívásában ugyan azon a lapon (!) egyidejűleg tiltakozott a romániai Verespatakon tervezett aranybánya és a Kecskeméten tervezett Malom Center Bevásárló- és Szórakoztató Központ építésének megkezdése ellen.

"Az ICOMOS kategorikusan elutasítja a kecskeméti Malom Center bevásárlóközpont megépítését a műemlékvédelmi hatóság beleegyezése nélkül. A 20. század elején elsőrangú magyar építészek által tervezett szecessziós városközpont és a jellegzetes magyar alföldi település morfológiáját őrző Homokdomb között húzódó helyre szánt, nagyszabású befektetés felforgatja a város építészeti szerkezetét és a teljes védett terület építészeti együttesét, egyenesen a város karakterének elveszítésével fenyeget. Az ICOMOS a beruházás azonnali leállítását követeli."

A Budapesti Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottsága, az általa lefolytatott etikai-fegyelmi vizsgálat nyomán, a létesítmény tervezőjének kamarai tagsági viszonyát hat hónap időtartamra felfüggesztette. Noha a határozat még nem jogerős, annak indoklása azonban mégis számos tanulsággal szolgál:

"A Budapesti Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottságának fennállása óta nem fordult elő a jelen ügyben tapasztalt halmozott jogsértés. A szakmai, jogi, etikai szabályokat, szakmai bírálatokat, valamint a tervezést és az önkormányzat, építésügyi hatóság döntéseit elutasító civil szervezetek véleményét egyaránt mellőző tervezői magatartás következményeképp a közérdek érvényesülésének alapvető elve háttérbe szorult és helyrehozhatatlan károk keletkeztek." A Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara, a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete és Kecskeméti Fiatalok Egyesülete az építési engedélyezési eljárás alatt mindent megtettek azért, hogy megvédjék a közösség pótolhatatlan értékeit. Sajnos ezek az erőfeszítések jórészt eredménytelenek maradtak, alighanem azért, mert voltak olyan erők, amelyek ilyen-olyan eszközökkel blokkolni tudták az államigazgatás és a törvényességi felügyeletet ellátó intézmények rendeltetésszerű működését. A legjellemzőbb példája ennek maga a kiadott építési engedély, amelyben az építési hatóság megindokolja, hogy egyrészt miért nem kell az illetékes Dél-Alföldi Területi Tervtanács súlyosan elmarasztaló (!) szakmai véleményét figyelembe venni, másrészt miért kell az ügyben szakhatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyértelműen elutasító (!) szakhatósági állásfoglalását hozzájárulásként (!) értelmezni és végül, de nem utolsó sorban az építési törvény illeszkedési előírásának karikatúrájaként a határozat írója kifejti, hogy a létesítmény nagyszerűen illeszkedik a környezetébe...

A szakmai és civil szervezetek hasztalan fordultak segítségért az államigazgatás és a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség felsőbb szerveihez is. Jellemző állomása ennek a folyamatnak, hogy az építési engedélyezéssel kapcsolatban súlyos törvénysértéseket feltáró Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalt, a létesítmény megvalósításban nyilvánvalóan érdekelt (!) befektetők személyesen előterjesztett elfogultsági kifogására alapozva, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal vezetője soron kívüli döntésével kizárta a további eljárásból...

Az is figyelemre méltó, hogy ezt követően a hivatal vezetője (szakítva az eddigi gyakorlattal) a további közigazgatási eljárás folytatásával nem a Csongrád, hanem a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt bízta meg. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ez után egyrészt elutasította a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség óvásait, másrészt megtagadta a fellebbezést benyújtó civil szervezetek ügyféli jogállását, meghiúsítva ezzel a súlyos törvénysértések gyanúját megfogalmazó törvényességi felülvizsgálati kérelmek és fellebbezések érdemi kivizsgálását. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ügyészség ezt a példátlan közigazgatási döntést nem támadta meg a bíróságon, mert ennek eredményeként számolnunk kell mindazokkal a városunk életére hátrányos kereskedelmi, közlekedési és építészeti következményekkel, amelyeket a Malom Center megépítése okoz, és amelyekre a hivatkozott szakértői vélemények egybehangzóan rámutattak.

Meggyőződésünk, hogy azoknak, akik önös érdeküktől, politikai számításuktól, esetleg mindkettőtől vezérelve tetteikkel vagy mulasztásaikkal segítették ennek a Gólemnek a megszületését, azoknak egyszer majd szembe kell nézniük a saját lelkiismeretükkel és a kecskeméti választópolgárok ítéletével egyaránt. Ez nem városfejlesztés, hanem értékrombolás. Kecskemét azonban nem felejt és a számadás pillanata is eljön egyszer. Bizakodva várjuk éppen ezért az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának megállapításait, az ombudsman nyilvános jelentését és ajánlásait, hiszen a jelen körülmények között egyébként úgy tűnik, hogy a városunk egyedülálló építészeti arculatának megőrzéséért felelősséget érző Kecskeméti Polgárok kezében már semmi más eszköz nem maradt, minthogy alaposan megfontolják: vásárlóként átlépik-e valaha ennek a Gigantikus Pénztárgépnek a kapuját.

Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara

Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk