A kompozíció bűvöletében – Kapás 21 társasház

A Kapás 21 társasházról ugyan már hírt adtunk, de a Víziváros egyik utolsó beépítetlen telkén felépült nagyberuházást Batár Zsolt fotóin és Kovács Péter írásán keresztül is érdemes közelebbről szemügyre venni.

Napjaink újépítésű lakóházai sok esetben kihívást jelentenek építészeti szempontból Budapesten: a négyzetméterhajhászás időről-időre felülírja az építészeti minőséget, illetve a koherens válaszokat a környezet adta kérdésekre. A bel-budai régióban nemrégiben átadott Kapás 21 projekt olyan területen helyezkedik el, amelyet sokkal inkább egy kisvárosi eklektika jellemez, hiszen a Kapás utcában egyaránt találunk a ’60-’70-es évekre jellemző teraszház-jellegű lakóházat, illetve posztmodern jegyekkel operáló irodaházat. Ebben a heterogén környezetben kellett olyan építészeti minőséget létrehozni, amely képes vízivárosi karaktert teremteni, ugyanakkor nem fokozza tovább városszövet eklektikus jellegét. 

A FBIS architects (Kiss Dávid, Reisz Ádám, Fernezelyi Gergely) és az S39 Hybrid Design együttműködéséből született társasház egyik legnagyobb pozitívuma az arányérzékben rejtezik. Olyan architektúra jött létre, amely a struktúrát és a koncepciót nem áldozta fel a mennyiség és az üzleti szemlélet oltárán, ezáltal pedig egy valóban minőségi ház születhetett meg. Ahogyan Fernezelyi Gergely fogalmazott, egy „feszes ház képe" alkotta az építészeti koncepciót, amely a homlokzati elemek szabályos ritmikájára, kompozíciójára épül, és pontosan kimért ütemben lüktet végig a struktúrán.

A kerületi szabályozás nyomán az utcafronti erkélyt franciaerkély és loggia váltja fel, amelyek belesimulnak a homlokzat síkjába, ezáltal méginkább hangsúlyozzák azt a feszességet, amely az achitektúrának egyébként is sajátja. A társasház utcafronti karakterének megformálásában fontos szerepe van annak az előkertnek, amely részint egyfajta köztességet teremt a járda és az épület között. Emellett a környező házak hasonló megoldásaival is párhuzamot mutat, folytatva a már meglévő helyi épített környezet gondolatvilágát. Az egymás fölött elhelyezkedő franciaerkélyek és loggiák lehetőséget adnak arra, hogy a homlokzat lendülete ne törjön meg, a lüktetés tehát folyamatos marad. Ezen kompozíciós sajátosság mellett minden bizonnyal a ház erénye a homlokzat sötétes tónusú téglaburkolata is, amely egyfajta északi építészeti karaktert is kölcsönöz az épületnek, és visszafogottságában nem válik hivalkodóvá. Az álló és fekvő téglasorok, valamint az áttört részek játéka precizitást és arányérzéket sugall. Épp ezek a finom gesztusok teremtik meg a ház kiemelkedő minőségét. A 6 szint plusz 2 tetőszintes társasházban a vásárlók is meglátták az értéket, mára csupán egyetlen lakás áll értékesítés alatt. 

Hogy mi teszi ezt az épületet maradandóvá? Részint az a homlokzati anyaghasználat, amely a Víziváros más épületeinél megtalálható, tehát nem idegen a városrész karakterétől. Részint pedig az a kiváló arányérzékű tömegkezelés és homlokzati struktúra, amely mentes a divathullámoktól. A Kapás 21 fegyelmezett ház, amely minden harsányságot és sallangot nélkülöz, egyúttal szinte építészeti hitvallás is, amely a megkapóan szerkesztett arányokat és finom ritmikát helyezi a középpontba. Ez az épület nem kiabál, hanem kimérten beszél, helyenként suttog. De oly módon, hogy a suttogás mégis hallhatóbb lesz, mint egy kiáltás.