| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

"A Kormányzati Negyed nem csupán budapesti, ha jól csináljuk közép-európai, európai jelentőségű projekt"

1/1

Bálint Imre DLA építész, forrás: ÉF

Hirdetés
?>
Bálint Imre DLA építész, forrás: ÉF
1/1

Bálint Imre DLA építész, forrás: ÉF

Emberek/Interjú

"A Kormányzati Negyed nem csupán budapesti, ha jól csináljuk közép-európai, európai jelentőségű projekt"

2007.03.05. 13:37

Cikkinfó

Szerzők:
Abonyi Anita

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bálint Imre

Dosszié:

Bálint Imre DLA, Ybl-díjas építész, s a BÉK elnöke szerint az építészet fontos ügy, ekként is kezelendő. Amikor a Kormányzati Negyeddel kapcsolatban felkerestem, elsősorban az érdekelt, miért mond le valaki az elegáns bíráló bizottsági helyéről egy ekkora volumenű pályázatnál, s miért lát európai szintű fejlesztési lehetőséget a témában?

Bálint Imre DLA, Ybl-díjas építész, s a BÉK elnöke szerint az építészet fontos ügy, ekként is kezelendő. Amikor a Kormányzati Negyeddel kapcsolatban felkerestem, elsősorban az érdekelt, miért mond le valaki az elegáns bíráló bizottsági helyéről egy ekkora volumenű pályázatnál, s miért lát európai szintű fejlesztési lehetőséget a témában?

Bálint Imre: Jómagam régóta gyakorlom ezt a szakmát, és én magam pályázatot közel negyven darabot írtam ki és szerveztem régi szakmai múltamban, s több mint hetvenen vettem részt, mint pályázó, s emellett elég nagy nemzetközi kitekintésem is van. Egy pályázat rangját alapvetően két dolog adhatja meg, egyrészt a témája, másrészt azok az emberek, akik elvállalják annak a bírálatát.
A téma nem budapesti és nem országos, ha jól csináljuk közép-európai, európai jelentőségű projektről beszélünk, tehát igen nagy léptékű maga a feladat, és ez igen nagy léptékű gondolkodást kívánna.

Abonyi Anita: Ön benne lett volna a Bíráló Bizottságban, de egy nemzetközi szaktekintélynek átadta a helyét. Álnaív kérdés, de adja magát, miért?

B.I.: A Bíráló Bizottság akkor jó – a témáján kívül -, ha olyan emberek vannak benne, akik miatt a pályázatot kiveszik. Amikor egy külföldi egy pályázatot a kezébe vesz, vegyük például Berlin városközpontja, vagy Barcelona esetét, az ember kinyitja és végigolvassa a bíráló bizottság névsorát és eláll benne a szusz, mert látja, hogy öt olyan „veretes" tag van benne, akik fontosnak tartották azt, hogy a bizottságban benne legyenek. Vagyis ennek a területnek a jelentősége az ő jelenlétüket kívánja, s ők ezt felismerik.

Nos nálunk nem teljesen ez történt. Amikor a Budapesti Építész Kamara engem jelölt, ez alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt, mert magam városrendező is vagyok és építész is és mind a kettőben vezető tervező. Annak idején a Világkiállítás pályázatot mi nyertük például, és harminc valahány éve az egyetemen urbanisztikát is tanítok. Azt gondolták a jelölésnél, hogy ugyanakkor képviselem a BÉK-et és a budapesti építészeket is. De amikor előrehaladottabbá vált a helyzet, úgy éreztem, hogy sokkal jobb lenne, ha a BÉK úgy adná meg a rangját ennek a pályázatnak, hogy egy nemzetközileg elismert építészt javasol, s így ezt tettük.

A.A.: Nézzük akkor a konkrét feladatot, miért is olyan jelentős városszervezési kérdés ez Budapestnek?

B.I.: Számomra ez messze túlmutat egy irodaépület megtervezésén. Ha arra gondolok, hogy Budapest hogyan, miként fejlődött, és hogyan jelent meg a vasút a városban, tudjuk, hogy abban a korban ezek a szálak bejöttek északról, nyugatról és keletről, melyek sugár irányban a belvárosig nyúltak Pesten és Budán is, hogy behozzák az embereket a megfelelő helyre. Megépült a körvasút sor, ami elosztotta ezeket. Megépültek az összekötő hidak (északi és déli). Nagyon fontos stratégiai vonal volt ez a város életében, aztán körbe nőtte a város. Ezek a vasúti „sebek" jelenleg is ott vannak.

A.A.: Beszéljünk az adott Nyugati pályaudvar területéről.

B.I.: A Nyugati környékéről beszélünk, ahol a befutó pályák egy délnyugat-északkelet irányú városszerkezeti „összegyógyulást" gátolnak. Ezen kívül van egy Nyugati pályaudvar a maga Eiffel által tervezett gyönyörű csarnok szerkezetével, a maga történeti hangulatával, ami semmi más, mint egy vasúti várócsarnok, pedig már sokkal többre lenne hivatva. Ugyanakkor van egy Kormányzati Negyed terv, amit nagyon helyesen erre a területre képzelünk el. A pályaudvar, ha kiemeljük ebből a funkciójából, akkor egy „hellyé" válhat Budapesten, amelyre szüksége van ennek a fővárosnak. Ha a madridi Atocha pályaudvarra gondolunk, vagy a párizsiakra, akkor tulajdonképpen a vasúti forgalomtól megfosztott csarnokra gondolunk. Ebbe aztán betelepülhet a városi közélet maga; itt lehet hangverseny, koncert, belső kert, találka pont, étterem, kávézó stb. A Nyugati tér a belváros újabb központja lehetne. Ha a vasutat meg tudjuk állítani kicsit északabbra, például a Rákosrendező vonalában, e pályaudvar átalakulhatna. Még akkor is, ha mondjuk térszín alatt érkezik meg a csökkentett vágányszámú vasúti összeköttetés, melynek a távlata már nem is olyan messzi, vagy a repülőtéri gyorsvasút.

Ha további városszerkezeti elemeket keresek, nem kell messze menni.
Az Andrássy út a századforduló óta meghatározó főútvonala Budapestnek. Ennek a kulturális, szellemi, társadalmi kisugárzása nagyon gyorsan leblokkolódott a külső környezet nem megfelelő fejlődése miatt. Milyen jó lenne ha ez az Andrássy út, önmagának az újjáélesztése végett is nyugati irányban megnyílhatna, megtalálná a kapcsolódási pontokat a Lehel úttal, Váci úttal, a Duna parttal. Ha csak a Kodály körönd kelet-nyugati tengelyéből nyugat fele a Szinyei Merse Pál útvonalát "meghúzom", ez belefut a Lehel térbe, kis szögeltéréssel a templom tornyát találva el. Ez egy olyan promenád, sétány lehetne vegyes forgalommal, ami ezt a „kisugárzást" szépen tovább tudná vinni. És még két-három olyan kelet-nyugat irányú kapcsolat van, ami a Ferdinánd híd és a Dózsa György út között akár csak gyalogosan is, de fontos összeköttetést jelentenének a mostani elszakított két városdarab között.
Mindennek az az ára, hogy a vasút területe másként legyen hasznosítva. Még ha ott is marad egy darabig, de az utakat megemelik, átteszik, ez a kapcsolat létrejöhet, miközben a lefedett vasút fölött létrejöhet egy új funkció, egy iroda negyed. S ennek egy része lehet nyugodtan a Kormányzati Negyed is, a további része válhatna vegyes funkcióval egy fontos városi lineáris szerkezeti elemmé. Ez egyszer csak eléri a Dózsa György utat, ott egy szűkületbe kerül, (az Állatkertet remélhetőleg hosszú távon senki sem akarja kirakni onnan, vele szemben van a Szabolcs utcai Kórház).
Majd következik a Hungária krt. nyomvonala, s azt követi a Rákosrendező, ahol pillanatnyilag 48 sínpár van, amiből mintegy 8 működik. Az itteni 150-170 hektár területnek is a közeljövőben jelentősége lehet egy városszerkezeti fejlesztésnél, aminek a kiindulása mondjuk a Nyugati pályaudvar.
A Szabolcs utca mentén a Dózsa György út és a Ferdinánd híd között jelentős fejlesztés indult el a volt Volán telephely területén. Lakás, közintézmény, iroda építéssel, ami „elburjánzana" a Ferdinánd híd északi részéig, ahol „eltalálja" a Demján-féle területet, amit nem szabad összekeverni a kormányzati negyeddel. Az a rész amit Demjánék lebontottak már, szintén egy hatalmas vasúti rendező pályaudvar volt, ott most parkolók vannak. A Demján-féle fejlesztés jó teret adhat újabb szállodának, kereskedelemnek, irodaháznak, folytatandó a már meglévő Westend City Center I-et, s emellett a keleti oldalon haladna a vasút lefedésével az irodaközpont fejlesztése, melynek első üteme maga a Kormányzati Negyed lesz.

A.A.: Ön szerint miért van szükségünk egy efféle Kormányzati Negyedre?

B.I.: Budapest belvárosi részében nagyon sok állami főhivatal van, mintha söréttel belelőnénk a falba, mindenfelé szétszórva, és alapvetően régi épületekben. Ezzel több probléma is akad, pontosan úgy, mint a régi egészségügyi intézményeknél, ahol nem lehet beletenni 150 éve épült kórházépületbe azt a technikát, amire szükség lenne. Ilyen a helyzet az irodaépületekkel is. (Hozzáteszem, a parkolási kérdés alapvetően megoldatlan.) A belső műszaki infrastruktúrájuk megoldatlan, egymással nehezen kommunikálnak, mert szerte szét vannak egymástól. Akkor, amikor egy működő kormányon belül mondjuk súlypontáthelyezések történnek különböző tárcák, ágazatok között, a meglévő állapottal képtelenség követni azokat. A megépülő Kormánynegyed a felmerülő kérdéseket megoldhatja. Az épületeket úgy kell megtervezni, hogy átjárható módon fogadni tudják a pulzáló gazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai változásokat. Fontos része a tervezésnek, hogy az üzemeltetés, fűtés, hűtés, a technikai háttérrendszer gyakorlatilag egy kézben van, ahogy a karbantartás is, s ha ez egy energiatudatos építészet, akkor gazdaságosan működtethető egységgé válik.
A jelenlegi épületállomány, igen értékes, de nem erre a célra. Ha ezek az épületek piaci áron értékesíthetők, ezekből kiváló minőségű szállodák, luxuslakások, reprezentatív irodaházak jöhetnek létre. Egy ilyen átalakult szállodának remek példája a Four Seasons Hotel.

Tekintve, hogy a Nyugati pályaudvar és térsége egy állami terület, az egészet apportként bele lehet vinni a projektbe, s majd elő lehet állítani azt a PPP-modellt, mely alapján a megfelelően kiválasztott fejlesztők megvalósítják a tervet, amit aztán vissza lehet majd bérelni. Tehát az eladásból befolyt összeg bevételként jelentkezik, az apportként bevitt telekhányad értékként jelentkezik, s a visszabérlés évente jelentős költség, de nem egyszerre jelentkezik.

Budapest ezzel a koncepcióval nagyon nagy léptékű fejlesztésbe kezdhet, ami nem egy kormányzati negyedet, hanem egy új strukturális elemet jelent, amitől jobban érezzük majd magunkat ebben a városban. Olyan helyek jöhetnek létre, amikre nem is gondoltunk volna, felfejlesztve a város környékét, kihatva az elkövetkező évtizedekre.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.