A KÖZTI harmadik helyezést elért terve a debreceni reptér pályázatán

2021 őszén írtak ki pályázatot a Debreceni Nemzetközi Reptér fejlesztésére, melynek része egy új futópálya és gurulóút-rendszer, egy új utasforgalmi terminál és annak környezete, valamint egy kisgépes zóna is. A KÖZTI harmadik díjat nyert pályaművét a tervezők mutatják be. 

A Debreceni Nemzetközi Repülőtér Magyarország második legforgalmasabb repülőtere a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után. Elhelyezkedése a városon belül és nemzetközi tekintetben is kedvező. A város központjához, vasútállomásához és az ipari területeihez is közel helyezkedik el. A szomszédos országok környező területeinek légiforgalmi infrastruktúrájában fontos szerepet vállal.

A tervpályázat célja az évi 3 millió fő utaskapacitású Nemzetközi, Schengeni kritériumoknak is megfelelő, szintben szétválasztott, bővíthető, az IATA referenciakiadvány előírásainak megfelelő utasforgalmi terminálépület és a hozzá kapcsolódó reptéri infrastruktúra megtervezése volt, amely megfogalmazásában regionális jelentőségét hangsúlyozza.

Terminálépület elhelyezése és környezete

Az új terminálépületet a tervezési programban meghatározott futópálya, ideiglenes futópálya, gurulóút rendszer és repülőgép állások méretezése alapján a szükséges védőtávolságok betartásával helyeztük el, a kiírás elvárásának megfelelően, olyan módon, hogy a terminálépület a későbbiekben további mólók építésével bővíthető legyen.

Az épület előtt a földi-oldalon külső fogadó közteret helyeztünk el, mely méltó előteret képez az érkező és induló utasok számára az épületbe lépés előtt. Az előtérhez észak-keleti oldalról buszmegállók, taxi- és bérautó állomások, északi oldalról a kiss&fly és általános reptéri parkolók, észak-nyugati oldalról a reptéri üzemeltetés gazdasági udvara és bejárata kapcsolódik. Az 1500 férőhelyes parkoló és a közlekedő útvonalak két körforgalmú csomóponttal csatlakoznak a közúthálózathoz.

Térhasználati koncepció

A terminálépület tervezése során a megadott 750 utas/óra kapacitás kielégítését, ezzel együtt a hatékony térhasználatot, illetve későbbi bővíthetőséget tartottuk szem előtt a megfelelő lépték megtartása mellett.

A terminál utasforgalmi funkcióit és csomópontjait oly módon helyeztük el, hogy azok a további mólókkal való bővítést követően is alkalmasak legyenek az utasok kiszolgálására, jelentős átalakítás nélkül. Az utasforgalmi áteresztő pontokat és funkciós tereket az IATA referencia kiadvány alapján méreteztük és alakítottuk ki. Számításaink szerint ahhoz, hogy a B és C közötti „Level of Service" szint az épület első ütemében és a későbbi bővítését követően is teljesíthető legyen, a kiírásban megfogalmazott szintterületnél nagyobb területre van szükség.

A terminálépület a különválasztott emeleti-induló és földszinti-érkező szintekre bontott. A tervezési programban meghatározottak és a repülőtér léptéke lehetővé tette a közös bejárati szint kialakítását. A földi-oldali érkezési és indulási várók a földszinten közelíthetők meg, különválasztott indulási és érkezési bejáratokon keresztül.

A pályázat mellékletét képező előzetes helyszínrajz alapján az általános indulási és érkezési terminál egy nagyobb fejépületben kapott helyet, melyhez oldalról csatlakoznak az első és a későbbi ütemekben megépülő pier-jellegű utas terminálok.

Megtartva a kiírás követelményeit a bővíthető pier jellegű induló utasterminált, a szintben elválasztott induló és érkező utasforgalmi szinteket és az előzetes koncepció főbb elemeit, és a móló egy részét a fejépület elé helyeztük a hatékonyabb térhasználat, a rövidebb utasforgalmi útvonalak, a könnyebb bővíthetőség és a jobb funkcionális kapcsolatok érdekében. Ezáltal nagyvonalú légi-oldali váró alakulhatott ki közvetlen vizuális kapcsolattal az apronnal, valamint a le- és felszálló gépek látványával. A kialakítás további előnye, hogy a móló alatt, az apronnal közvetlen kapcsolattal helyeztük el az érkezési és tranzit előtereket, valamint a csomagosztályozási zónát, melynek köszönhetően a tervezett bővítés átépítés és folyamatos üzem mellett történhet.

Funkciós rendszer és utasforgalmi útvonalak az induló és érkező terminál esetében

A földi indulási előcsarnokban kaptak helyett a check-in és poggyász leadás funkciói. Az induló utasok ezeket követően juthatnak fel az emeleti-induló szintre, ahol a biztonsági ellenőrzésen keresztül haladva az általános belső terminálba jutnak. A check-in a későbbi bővíthetőséget figyelembe véve helyezkedik el. A csomagok poggyász mozgató szalagon keresztül az álmennyezetben haladva jutnak a légi oldali poggyász osztályozó rendszerbe.

A hatékonyabb térszervezés érdekében az általános induló terminál a móló Schengen-belső váróival egyesítetten került kialakításra. Itt kaptak helyet az utaskiszolgálás kereskedelmi-, vendéglátási- és pihenési szolgáltatásai, továbbá innen érhetők el a business várók, a co-working iroda és a gyerek sarok. A Schengen-belső váróból útlevél és határellenőrzést követően jutnak el az utasok a Schengen-külső váróba, ahol lehetőségük van további vendéglátási- és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételére. Az utasok a gép indulását megelőzően a belépő kapuknál elhelyezett várótérben gyülekezhetnek.

A programnak megfelelően mobil utashíd nem létsült, helyette fix utashíd van a szintben elválasztott induló és érkező útvonalak magas színvonalú kiszolgálásához, mely indokolt egy éves szinten 3 millió utas forgalmát kiszolgáló repülőtér esetében. Reptéri állóhelytől függően az induló utasok az alábbi módon juthatnak el a repülőkig, illetve érkezés esetén a repülőktől a terminál épületig:

• kontakt, utashíddal rendelkező állóhelyről induló gép esetén az utasok az utashídon keresztül közvetlenül szállnak be a repülőgépekbe (6 állóhely)
• kontakt, utashíd nélküli állóhely esetén az utasok az lépcsőházon lejutva a földszinten, az apronon jutnak el a repülőgépig (2 állóhely)
• távoli állóhely esetén az utasok a lépcsőházon keresztül a földszinten elhelyezett buszöblöknél szállhatnak fel a buszokra, melyek a távoli álláshoz viszik az utazóközönséget a repülőgépig (3 állóhely)

A légi oldalról érkező utasok az utashídon keresztül a móló alatti érkező folyosóra, a távoli állásról busszal érkezők pedig a móló alatti buszos érkező előtérbe jutnak. A Schengen-belső területről az utasok az érkező térből beléptető kapun keresztül a poggyász felvétel területére jutnak, míg a Schengen-külső területről érkező utasok útlevél és határátlépés után vehetik fel csomagjaikat. Az utasok a csomagfelvétel teréből a vámkezelésen keresztül juthatnak át az érkező földi-oldali csarnokba, ahol információs pont, vendéglátó és autó kölcsönző szolgáltatások találhatók.

KÖZTI

Szerk.: Paár Eszter Szilvia