építészet : környezet : innováció

A lényeg nem változik

A mesterek és mesteriskolások nem az igazságot keresik, hanem a szépet. Ha a szépet nem találják, inkább hallgatnak - a Mesteriskola népszerűsége talán pont abban rejlik, hogy ideológiáktól mentesen, a szakma érdekében formálódott közösség. A csapat működése pedig három területen meghatározó: a pályázat, a beszélgetés és az utazás.

A lényeg nem változik

Az ÉME Mesteriskolán a lényeg nem változik.

A XX. ciklus csapatai sikeresen szerepeltek a „győri Agóra PÓLUS interaktív kiállítási központ” tervpályázaton. Ugyanez a mondat ma így hangzik:

A XXIV. ciklus csapatai sikeresen szerepeltek a „Veszprémi vár akadálymentesítése” tervpályázaton.
(Egy felszakadt tömb begyógyítása, Képzelt riport egy pályázat építészével,  A legrövidebb út elve, Akadálymentesítés mint infrastrukturális kérdés)

Most a 16 ifjú építész a fináléra készül, a nagy utazásra: Svédországba.

„Kicsit szomorkás a hangulatom máma” – dúdolgatjuk a közelgő búcsú miatt.
Pedig nincs vége semminek, a lényeg megmarad, a lényeg változatlan.

A XVI. ciklushoz, 2002-ben már írtam szöveget, mely óta semmi sem változott. Ki lehetne cserélni benne a neveket, dátumokat, eseményeket, de a lényeg nem változott.

Getto Tamás
2018. 04.17.

 

 

"Haszontalan" mesteriskolások

A mesteriskola fennmaradásának többek között az a záloga, hogy megalakulásától kezdve töretlen az érdeklődés iránta. A fiatal építészek szeretnének tagjai lenni a zártkörű klubnak, amit csak belülről lehet megismerni.

Nagyra becsülöm azokat, akik haszonelvű környezetben nagy energiákat mozgósítanak egy egzisztenciális értelemben "haszontalan" cél érdekében. Ennyi energiával szerezhetnének másoddiplomát a jogi vagy közgazdasági egyetemen is. Portfoliójukban jobban mutatna, hogy Dr. X mint az, hogy mesteriskolás volt 2010-2018-ig.

A XVI. ciklus felvételi pályázatának kiértékelése izgalmas volt. A mesterek sűrűn szövött rostáján eleinte valahogy nem akart áthullani egy terv sem. Aztán nagy nehezen megváltak a manírosoktól, az utánzóktól. Bent maradtak a bátor újítók, a magukat vállalók, a tétován de őszintén keresgélők.

A mesteriskolának három oszlopja van: a pályázat, a beszélgetés és az utazás.

A pályázat

Van a tétfoci és van az örömfoci. A mesteriskolán kívüli pályázat tétjáték, a mesteriskolás pályázat örömjáték. A reálisnak tűnő tervpályázatok végeredménye sokszor lidércesen irreális (Nemzeti Színház). Az irreálisnak tűnő mesteriskolás pályázatok végeredménye gyakran hús-vér, életszerű (mindszentgodisai tornaterem).

A mesteriskolások pályázataikban visszaszorítják barlangjába a "hasznosság" fenevadját, hogy átadhassák magukat a haszontalanság mákonyának, a játéknak.

Előfordul, hogy felrúgják a játékszabályokat, hamisnak tartják azokat és csak lustán bemutatnak egy konceptuális szappanbuborékot (Műemlékes pályázat). A mesteriskola XVI. ciklusával az is előfordult, hogy az örömjátékosokat tétjátékba vonták be, profik közé és mit ad isten, nyertek (Spenótház pályázat).

A beszélgetés

Ide tartoznak az előadásokat, a pályázatokat követő beszélgetések, valamint a mesteriskolások által szervezett házibuli – beszélgetések és kirándulások éjszakái – szállodai, kocsmai vagy különbféle kastélyok tükörtermeiben folyó beszélgetések.

A mesteriskolán kiapadni látszik a beszélgetés patakja. Néha vékony erecske csak, amely el-el akadozva csörgedez, tétován körbefoly egy-egy zsombékot, egyes oldalágai felszívódnak a homokon, mások újra kettéválnak, stb... Az ideológiáktól való irtózás okai ismertek. A beszélgetés résztvevői óvatosan körüljárják – szaglásszák a témát, mint a farkas, aminek ösztöneibe bevésődött az élmény, hogy egyszer már mérgezett dögöt evett.

A résztvevők mintha félnének, hogy kiadják magukat. Az előadókon kívül szinte csak a beszélgetés moderátora (Kapitány) veszi a fáradtságot és bátorságot, hogy a résztvevők szociális mosolygásától kisérve gondolatokat fogalmazzon meg.

Aztán csöndek jönnek, amit csak a székek recsegése tör meg. Mi lehet az oka a nagy csöndnek? Talán valami mafla mimózaság, amely fél a kinyílástól, nehogy meglássák titkos belsejét? Vagy érdektelenség, amely az unalmat úgy leplezi, Hogy arcát tenyerébe temeti? Nem hiszem.

Nem baj a csönd. A csöndben is hallani, hogy forognak a mesteriskolások agykerekei. Ha egyszer csöndnek kell lenni, legyen csönd. Lehet, hogy a mesteriskolások mestereiktől tanításra, szentenciára várnak, de tudják, hogy nem kaphatják meg azt. Nem kaphatják meg a felemelt ujjal hirdetett igazságot. Az igazság kimondása kockázatos, mert nincsen igazság. A mesterek és mesteriskolások nem az igazságot keresik, hanem a szépet. Ha a szépet nem találják, inkább hallgatnak.

A költő fohásza:

"Minden vágyam az, hogy nagy célomat, mely az életet akarta megragadni, sohase tévesszem össze a nagy szavakkal, s alázatos, szerény tudjak maradni mindvégig, érzékletes és szemléletes, mint a fű és a virág, melynek mondanivalója csak az, hogy él, egyéb mondanivalója nincs is. Mentsetek meg attól a fönnhéjázástól, hogy magyarázzam önmagamat és a világot, tanácsokat osztogassak másoknak. Hadd gyönyörködjem ezután is az emberek és dolgok külső megjelenésében, a héj, a fölhám és fölszín mély csillogásában. Jaj, annak, aki nem boldog és nem elégedett a forma dallamos börtönében, melyben Mozart és Bach oly jól érezte magát, és kifelé vágyakozik onnan, mert ezen túl csak az elméletek vannak, a meddő gondolatok, az értelem és a megsemmisülés."
(Kosztolányi Dezső: ákombákom – Pesti Hírlap, 1935. január 1.)

 

 

Az utazás

"A polgármester elfordítja a nehéz kulcsot a templom kapujában. Belülről bezárja a homályban álldogáló mesteriskolásokat. A kóruson megszólal az orgona. A mesteriskolások énekelnek, a polgármester sír."
(Naplórészlet, Mesteriskolás kirándulás Szlovákia)

"Elől megy a nagy autóbusz, hátul a kis autó. A nagy autóbuszban a kis mesteriskolás, a kis autóban a nagy Janáky."
(Naplórészlet, Mesteriskolás kirándulás Tokaj)

Az utazás a mesteriskola élményforrása. A pályázatok is meg a beszélgetések is fárasztó dolgok. Az utazás kinyitja a mesteriskola pályázatoktól és beszélgetésektől befülledő termeit. A mesteriskolások zöld füvön hemperegnek, jókat esznek, finom bort isznak, vázlatfüzetbe festenek, napba hunyorognak, táncolnak és jókat alszanak.

Minden ciklusnak megvan a maga nagy utazása, amit mindenki vár és amiről majd évekig beszél. A XVI. ciklus nemsokára Finnországba utazik. Gondolom mindenki nagyon várja már. Sok örömet hozzá kis felhőharapó, holdnyalogató mesteriskolások!

"Én vagyok az aki nem jó,
Fellegajtó nyitogató,
Nyitogatom a felleget, a felleget,
Sírok alatta eleget, hateha..."
(Magyar népdal)

 

Getto Tamás
Demonstrátor
2002

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »