Közélet, hírek
A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye
2016.01.08. 20:29
A "300 négyzetméteres törvény" kapcsán ma délelőtt még úgy tűnt, hogy a Kamara vezetősége - teljesen egyetértve a kormány azon céljával, hogy csökkentse az építési engedélyezéssel kapcsolatos bürokráciát - nem akart elhamarkodottan nyilatkozni, nehogy az elmúlt hetekben az ezzel kapcsolatos egyeztetések jó irányát veszélybe sodorja: de úgy látszik, pár órán belül mégiscsak közzé kellett tenniük az alábbi, határozott hangú közleményt.
A Kormány 1032/2015 (I. 30.) számú határozatában döntött az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről. Az erre épülő 1567/2015 (IX.4.) Korm. határozatba foglalt intézkedési terv kiemelten kezeli a lakossági építkezések ügyintézésének egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét, a teljes építésügy átfogó felülvizsgálata mellett.
A Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján egy éve dolgozunk közösen a szakmánkat felügyelő helyettes államtitkársággal, ennek eredményeként koncepció szinten kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó komplex rendszer. Ez egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósíthatóságát és az épített környezet jó építészeti minőségét.
A 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.
A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított:
- az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
- az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga,
- a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
- az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,
- a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.
A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott:
- az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége,
- az építési folyamatban résztvevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége,
- az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő" kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre.
A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.
A fenti problémák kezelésére a Magyar Építész Kamara elnöksége javasolja:
- az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen,
- a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
- a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,
- a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,
- a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.
A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra is felajánlja, hogy szakmai segítséget nyújt a Miniszterelnökségnek a kitűzött célok elérése érdekében.
Budapest, 2016. január 8.
a MÉK elnöksége
08:14
"kivételes eljárásban elfogadott" - pont úgy, mint a Városligeti törvény. Körmendy Imre, a MUT elnöke írja*, hogy ez a törvényalkotási forma azért jött létre, hogy valami súlyos társadalmi igazságtalanságot, drámai helyzetet lehessen villámgyorsan orvosolni s nem arra, hogy ezzel kikerüljék az alapos szakmai és társadalmi előkészítést, egyeztetést.
* ld. "Kivéve a gyevi bírót" a Városliget, Város Vár c. kötet 23. old., 3. bek.
23:35
Nem tudom, hogy a MÉK miért a jegyző szón akadt ki, mert (az építéshatóságot már évek óta nem hívják sehogy sem):
1. § (1) A legfeljebb 300 m összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) az építtető azon – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként kijelölt – jegyzőhöz, főjegyzőhöz (a továbbiakban együtt: jegyző) nyújtja be, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.
4. § (1) A jegyző a bejelentésről tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.
Engem például ezeknél a mondatoknál nem ért meglepetésként a jegyző szó teljesen mert valójában a bejelentést az építésügyi hatóságnak kell megtenni, mert
§1 (1)2 A Kormány
….
az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.
Az hogy a jegyző - ugyan jogász, de kutyaütő a témában -, az semmit sem von le abból, hogy ő a hatóság. (De az is lehet, hogy pár nap ez az egész repül a kormányhivatalokba.)
Mert a MÉK által hivatkozott kormányhatározat más bombákat is rejt magában (ami ellen közel egy éve nem történt tiltakozás a kamara részéről), pl.:
1.1. Az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében az általános építésügyi hatósági hatáskört a jegyzőtől a járási hivatalba kell integrálni, hogy az engedélyezési eljárásokban a szakhatósági közreműködés az integráció következtében nagymértékben lecsökkenjen, aminek a szervezeti, személyi és forrásigényét, valamint hatásait vizsgálni kell. Valamennyi járásban legalább egy építésügyi hatóságot létre kell hozni.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
nemzetgazdasági miniszter
igazságügyi miniszter
Végrehajtás: jogalkotás, kormányrendelet módosítás
Határidő: 2016. december 31.
oszt jó napot.
Mert azok a jogvégzettek, akik ezt bejelentősdit kitalálták azok éppen a KET alapelveit hágják meg:
(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, ezért ilyen törvényt és rendeletet sem illene hozni.
Ryhe
Ui. hogy ez eddig nem történt meg, mint ahogy ugyanezen kormányhatározat más pontja is, gondolom azért van, mert a kormány ezeket az ügyeket levette a napirendjéről, hiszen az egész végrehajtásról majd csak 2017. október 31-ig kell beszámolni a kormánynak. És hol van az még?
Ha a jegyzőnek van vér a pucájában, akkor pedig kikéri az építési osztály, vagy a főépítész véleményét mielőtt mély hallgatásba burkolózna – már addig, amíg még megteheti.
12:40
@Hartmann György Sándor: Nem akadt ki a jegyzőn, de a járási jegyző ezen esetben építéshatóságként nem jár el, csak tudomásul veszi a bejelentést (pl 15 napos hallgatással), vagy megtiltja. Erre kap felhatalmazást. Szakmai vizsgálat nem, csak dokumentum darabszám vizsgálat van. A falu, település jegyzője nem is értesül a dologról. (kivétel: ha a járás egyben önkormányzati méret is, pl bp-i kerületek, nagyobb városok). Szakmai vizsgálatot és értékélést már csak az építésfelügyelet szakemberei végezhetnek, és nem a "papírházon" (=terv), hanem az épülő házon. A helyszínrajz és 2-3-4 utcai "nézetrajz" alapján, amit részben kitakar a kerítés, a növényzet és az ábrázoldadó térburkolat is. A kivitelező pedig erre adjon árat, a fel.műsz.vez. erre vállaljon felelősséget. A "tervező" pedig a jó néphagyomány szerint csak az "engedélyi pecsétig" kellett. Akkor pontosan milyen műszaki tartalmat is fogunk támogatni otthonteremtésként?
A gond az, ha a bürokrácia csökkentés a szakmaiság csökkentésével együtt jár. Az átalakításnak még biztos lesz jogszabályi folytatása, mert nem látom még a történetnek a keretes szerkezetű lezárását.
17:35
@zsolt.d: Ki ismeri Habony Árpádot,
http://444.hu/2016/01/14/egy-ibizai-partyhos-boltolta-le-a-budapest-orban-kiegyezest
hogy nekünk is elintézze, hogy komolyan vegye a kormányzat a szakmánkat?
Ryhe
Ui.
nem igaz az a tétel, hogy a bürokrácia csökkentés együtt jár a szakmaiatlansággal. Ez a rendelet egyáltalán nem csökkentette egyetlen az építésben résztvevő felelősségét. Sőt. Íme a tervezőkre vonatkozó jogszabály:Az Étv. szerint:
32/A. §210Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a szerződést írásban kell megkötni,
b)211a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és
c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.
33. §212(1) A tervező felelős:
a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
b)213
c)214a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
De úgy látszik, mint ahogy azt az MMK elnöke is nyilatkozatában kifejtette - , megijedtek a mérnökök ezektől a felelőségtől.Továbbá:Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények (Étv.)
31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:
a)191az építmény, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,
c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,
d)192a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget;
e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.
(2)193 Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket.
OTÉK 50. §-ának részei:
(2)161 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f)162építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
Ennyi az egész!
Azt pedig szintén a jogszabály szabályozza, hogy mikor és milyen tartalmú kiviteli terv szükséges, de a helyszűke miatt ezeket az előírásokat nem idézem. Csak egyre szeretném felhívni a tisztelt tervezők figyelmét, hogy nem azonos fogalom a bruttó szintterület és nettó hasznos alapterület!
Aki meg nem tud, a saját munkájáért felelősséget vállalni az ne legyen tervező, hanem menjen el benzinkutasnak, mint régen és ráadásul még többet is fog keresni.