A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság közös állásfoglalása

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság közös állásfoglalást adott ki a vízügyi szakigazgatási szervezet költségvetési támogatásának zárolásáról.

A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság állásfoglalása a vízügyi szakigazgatási szervezet költségvetési támogatásának zárolása tárgyában

Szolidárisak vagyunk a nehéz gazdasági helyzetben szükséges intézkedésekkel, természetes, hogy abból mindenki vegye ki a maga részét. Hivatásunkból fakadóan viszont mi ismerjük a Kárpát-medence vízrendszerét, működtetésének elengedhetetlen feladatait, a természeti körülményeink és a klímaváltozás miatt is folyamatosan romló ár- és belvízvédelmi helyzetünket, az aszálykárok enyhítésének teendőit, vizeink ökológiai és egyéb veszélyeztetettségét. Ezért kötelességünk hozzájárulni annak a mérlegeléséhez, hogy mit jelent az állam operatív vízgazdálkodási feladatait ellátó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok 2011. évi költségvetési támogatásainak tervezett, mintegy 40 – 45 %-os (!) csökkentése, szemben más ágazatok átlagosan 10 %-os zárolásával.

1. Elkerülhetetlenül a létszám megfelezésével jár. A gyakorlott, helyismerettel rendelkező szakszemélyzet akár egy részének az elvesztése is lenullázza a szervezet ár- és belvízvédelmi ütőképességét, ellehetetleníti a közmunka programot.
2. Az ország vízhálózatában döntő elem az állami kezelésű művek működőképessége. Nagy részben ezektől függ az ország negyedének árvízi biztonsága, termőföldjeink felének belvíz elleni védelme, a vízi élővilág egyre inkább felértékelődő állapota – és sorolhatnánk tovább. A fenntartásukra évtizedek óta a műszakilag szükséges erőforrásoknak csak töredéke jut, ezért a művek állapota folyamatosan romlik. A további csökkentés beláthatatlan degradálódáshoz, pusztuláshoz vezet.
3. A vizek jó kémiai és ökológiai állapotának biztosításához szükséges, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben rögzített teendőket nem tudjuk végrehajtani. Ezért súlyos pénzbüntetést kaphatunk az EU-tól. Az elmúlt években EU-s támogatással megvalósult nagy fejlesztések fenntartása és üzemeltetése válik kérdésessé, holott ezt az EU szigorúan ellenőrzi, és mulasztás esetén a támogatást visszafizetteti. Összegük nagyságrendileg meghaladhatja a zárolásokkal elérhető „megtakarításokat".
4. Az EU elnökségi időszakunk meghirdetett, kiemelt témája a víz. Kormányzatunk jelentős eredményt ért el az EU Duna Régió Stratégia kidolgozásának folyamatában, ennek révén a 2014-2020 időszakban ezermilliárdos nagyságrendű EU támogatások nyílhatnak meg. Ahhoz, hogy az ország élni tudjon a nagy lehetőséggel, az eddigieknél nagyobb pénzügyi és emberi erőforrásokra lenne szükség a vízügyi szakigazgatási szervezetben.
5. Ma is több mint 200 ezer hektár áll víz alatt, és ha a belvizeket levezető szivattyútelepek leállnak, a víz akár nyárig a földeken marad.

Ilyen körülmények között különösen érthetetlen számunkra, hogy éppen ezen a területen tervezik a költségvetési támogatások aránytalan és méltánytalan mértékű zárolását. Minden ésszerű megfontolás sokkal inkább a szervezet működőképességének a megerősítését indokolná semmint a gyengítését. Ezért elengedhetetlen a költségvetési támogatások és a csökkentésük hatásainak egybevetése, mérlegszerű elemzése, hogy elkerüljük az előbbi példák által jelzett, szakmai - mérnöki tisztességgel vállalhatatlan helyzetet. Ellenkező esetben a döntéshozók határozzák meg – vállalva az ezzel kapcsolatos felelősséget – hogy a jogszabályokban előírt, a társadalom, az élővilág és a gazdaság igényeinek kielégítéséhez szükséges feladatok közül mit ne kelljen végrehajtani.

Magyar Mérnöki Kamara
Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat

Magyar Hidrológiai Társaság

Duna Régió Stratégia / 1. — Gyökerek és kétségek

Duna Régió Stratégia / 2. — a „Dunaszaurusz"

Duna mellékágrendszerének felméréséről készült videó