építészet : környezet : innováció

A MALOM - a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat győztes terve

A tervezők, Getto Tamás és dr. Hutter Ákos célul tűzték ki, hogy a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjának szimbolikus üzenetét épületükkel lehetőleg közvetlenül kifejezésre juttassák. Bemutatjuk a győztes pályázatot.

A magyar pavilon és a szimbólumok

A malom:
„A Kr. e. I. e. közepe táján elterjedő, körmozgású malom az örök visszatérés, a sors, ugyanakkor a bőség szimbóluma. Asztrális megfigyelések alapján az állócsillagok északi sarkpont körüli állandó forgását számos kultúrában kozmikus malomként értelmezték. A buddhizmusban a létezés körforgása, a szanszára kifejezője (→kerék). A tibeti hagyomány szerint az imamalom mozgása kapcsolatot teremt az imádkozó és az univerzumot irányító istenek között. A germán mitológia csodamalma, a Grotti (’őrlő’) Fródi király számára őrli a
gazdagságot, békét. A Kalevalában szereplő csodálatos malom, a szampó szintén a bőség forrása, amelyet Ilmarinen kovácsolt „hattyúpihéből, orsó darabkájából, tehéntejből, árpaszemből” (10. ének).

„Ez lészen magja mindennek,
örökké tartó örömnek,
ez lesz szántásunk, vetésünk,
ebből támad jó termésünk
(43. ének)

A magyar pavilon látványa a főutcáról - látványterv: The Greypixel Workshop

"Hasonló szerepben jelenik meg a malom a Mindent járó malmocska c.
népmesében. A keresztény szimbolikában a tengerbe vetett malomkő süllyedése Babilon/Róma pusztulásának víziója (Jel 18,21) (→apokalipszis). Az ún. misztikus malom az oltáriszentség témakörébe tartozó ikonográfiai
motívum (→szőlőprés). Az ábrázolásokon a négy evangélista gabonát önt a
malom torkába, alul pedig ostyák hullanak egy kehelybe, amelyet az
egyházatyák tartanak."

A búza:
"A gabona a természet körforgását fejezi ki: a földből a Nap és a víz ereje által
kibontakozó életerőt, és a földbe hullást, a megsemmisülést. Mint alapvető táplálék, létfeltétel, számos kultúrában az élet, a bőség, Isten jelenlétének kifejeződése. A magyar néphagyomány archaikus termékenység-varázslásai közé tartozik a Luca-napi (december 13.) búzacsíráztatás, az ún. lucabúza, amely a téli napforduló idejére hajt ki. A magyarság számára különösen fontos gabona a búza; a Tiszántúl középső részein „élet”-nek nevezték."

Napszivattíú, háttérben a konyhával - látványterv: The Greypixel Workshop

A kenyér:
"Az élet, az egység jelképe, mivel sok gabonaszemből ered (→gabona/búza).
Egyes földművelő kultúrákban alapvető élelem, ezért a hozzá kapcsolódó
munkafolyamatokkal együtt a szakrális életben is kiemelt jelentőséget kapott
(→aratás, →eke, →kovász). Egy ómezopotámiai mítosz szerint az égi isten, Anu birtokában van a halhatatlan élet kenyere és az élet vize. A Mithrasz-kultuszban a búzakalász és a kenyér az átváltozás és az új élet szimbólumai voltak. A kereszténységben az eucharisztiában nyeri el legmagasabb szimbolikus
jelentését. A tipológiai szimbolizmus Melkizedek bor és kenyér áldozatát az
eucharisztia előképének tekinti (Ter 14,18). A →bor (Krisztus vére) és a kenyér
(Krisztus teste) elfogyasztása a Krisztussal való egyesülést jelképezi."

A fenti idézetek Pál József, Újvári Edit: Szimbólumtár című könyvéből valók (Balassi Kiadó).

A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop

A magyar pavilon azonban a fentiekben részletezett ősi szimbólum értelmezésen túl, - malom – búza – kenyér – ezeknek a mai ember mindennapjaiban is érzékelhető modern értelmezésének is megfelel. A malom egyben a „Kék Gazdaság” szimbólumául is szolgál, amelynek „kiindulásaként a Római Klub 2009-ben elfogadott, Gunter Pauli által készített legújabb jelentésében megfogalmazott 100 innováció szolgál. Az innovációk alapja a tápanyagok és az energia olyan elven történő alkalmazása, amely - az ökoszisztémához hasonlóan – a természet erejét használja ki, úgy mint a vízesés, amely nem igényel külön energiát, a gravitáció ereje mozgatja. Az ökoszisztéma szállítja a tápanyagokat a biológiai birodalmak között: a lekötött ásványok táplálják a mikroorganizmusokat, a mikroorganizmusok táplálják a növényeket, a növények táplálják az állatokat, az egyik birodalom hulladéka táplálék a másik számára. Az energia- és táplálékfolyam fenntarthatóságot eredményez: csökkenti, vagy kiküszöböli az olyan inputokat, mint pl. az energia, és kiküszöböli a hulladékot és annak költségét, nem csak a szennyezést, de a nem hatékony anyaghasználatot is.

A Malom és a búzamező - látványterv: The Greypixel Workshop

A Kék Gazdaság célja a természet által inspirált tudományos elképzeléseknek,
innovációknak a gyakorlati megvalósítása. Ezek az innovációk megváltoztatják a jelenlegi, törzs-kompetenciákon alapuló menedzsment-modelleket. A többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnak, az összes alapvető szükségletre megoldást hoznak a helyben található eszközök, környezeti feltételek segítségével. Ezek az alapszükségletek: iható víz, élelem, munka és egészséges menedék. Munkahelyeket teremtenek, és a társadalmi tőkét növelik. A Kék Gazdaság, mint egy új gazdasági működési elv vállalkozók tömegét inspirálhatja majd arra, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, és amikor majd az emberek ezrei, milliói térnek át az új játékszabályokra, akkor válhat ez az új alapokon álló gazdasági rendszer a jövő meghatározó gazdasági modelljévé. A Kék Gazdaság a vállalkozóknak a gazdaság összes ágazatában az innovációk százait ajánlja, amelyek megváltoztatják a piacok játékszabályait, a tápanyagok és energia teljes hasznosulását ígérik, és kiszűrik a fenntarthatatlan termékeket és folyamatokat.”

A fenti idézet: dr. Kiss Tibor: A Kék Gazdaság – Egy valóban fenntartható gazdasági modell című művéből származik.

A magyar pavilon részlete - látványterv: The Greypixel Workshop

Magyarországon a malom, (legtöbbször vízimalom) a lokális gazdaság, a helyi erőforrások kifejezője: majd minden falunak volt saját malma, ahol a község (közösség) gabonáját őrölték, a lisztből pedig tápláló alapélemet, kenyeret sütöttek. Az épület: malom. Teteje esővízgyűjtő. A tetőről lefolyó víz energiája malomkereket hajt meg, a forgó kerék látványa a víz energiáját teszi érzékelhetővé, megélhetővé, élményszerűvé a látogatók számára. A víz a „malomárokban” jut el a napszivattyúhoz. A napszivattyút napelemek működtetik és arra hivatott, hogy visszaemelje a vizet a tetőre, ezzel a körforgás biztosított. A ház, tehát működő malom, ebben a malomban azonban nem az őrlés a lényeg, hanem a körforgást biztosító és megújuló energia élményszerű megjelenítése.

Getto Tamás, dr. Hutter Ákos

 

vélemény írásához jelentkezzen be »