Épületek/Középület

A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése

1/17

Máriapócs

Máriapócs
Máriapócsi Bazilika
Máriapócsi Bazilika
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, oltár alaprajz
Máriapócs, oltár homlokzat
Máriapócs, szabadtéri oltár
Máriapócs, szabadtéri oltár
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs
Máriapócsi Bazilika
Máriapócsi Bazilika
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, esővédő tető
Máriapócs, oltár alaprajz
Máriapócs, oltár homlokzat
Máriapócs, szabadtéri oltár
Máriapócs, szabadtéri oltár
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
Máriapócs, zarándok WC
1/17

Máriapócs

A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése
Épületek/Középület

A máriapócsi kegytemplom udvarának és környezetének rendezése

2009.01.14. 13:03

Máriapócs város és a püspökség meghívásos tervpályázat követően adott megbízást a főtér és a kegytemplom udvarának, közvetlen környezetének rendezésére. A tervekből megvalósult a kegytemplom belső udvarának részleges felújítása: az új szabadtéri oltár és esővédő tetők.építész: Török Ferenc, Fejérdy Péter, Bartók István és Benárd Aurél

Máriapócs az ország egyik leglátogatottabb, Európa-szerte ismert görög-katolikus búcsújáró helye. A görög- és római katolikus hívek számára talán az egyik legismertebb Mária kegyhely. A kis nyírségi település Nyíregyházától mintegy 35 km-re keletre, az egykori megyeszékhely Nagykálló és Nyírbátor között fekszik. Az egész országot legkeletibb szegletében, a görögkatolikusság szempontjából az egyházmegye egyik központi helyén. Igaz ez az idelátogatókra is: vonzáskörzete nem annyira az ország egészében, inkább a görögkatolikus hívek által lakott területeken (Kárpátalja, Észak-Erdély, Kelet-Szlovákia) jelentős.

Máriapócs
1/17
Máriapócs

Máriapócsi Bazilika
2/17
Máriapócsi Bazilika

Máriapócsi Bazilika
3/17
Máriapócsi Bazilika

 

A búcsújárás hagyománya mintegy 300 éves Máriapócson. 1675-ben, a mai bazilika helyén álló fatemplom ikonosztázához (képállvány) készült a Boldogságos Istenanya képe. A kép elsőként 1696-ban könnyezett, aminek hírére I. Lipót császár felesége kérésére Bécsbe vitette. A második könnyezést követően (1715) nyilvánították a települést Mária-kegyhellyé. Ezután 1731 és 1756 között felépül a barokk kegytemplom, 1753-ra pedig – a búcsúsok lelki gondozását is ellátó – bazilita rend rendháza. A templom és a monostor alkotta épületegyüttes a település meghatározó elemévé vált – fizikai és lelki értelemben egyaránt.

1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa látogatása a múlt évszázad nagy eseménye Máriapócson. Az ezt megelőző infrastrukturális fejlesztések (útépítés, új vízmű, telefonhálózat, bazilika és középületek felújítása) tették lehetővé, hogy 1993-ban Pócs újra várossá váljon.

A pápalátogatás lelki értelemben is felértékelte, újra előtérbe állította a kegyhelyet. Azóta egyre több zarándok érkezik Máriapócsra. Fogadásukra, ellátásukra épült 1996-99-ben a főtér nyugati oldalán a Görög Katolikus Lelkigyakorlatos és Zarándokház Török Ferenc és Bartók István építészek tervei alapján.

1999 tavaszán a város és a püspökség közösen meghívásos tervpályázatot írt ki a főtérnek és a kegytemplom udvarának, közvetlen környezetének rendezésére. Ez az a terület, ahol a búcsúk – legalábbis azok lényegi része – helyet kapnak. Ekkor az amúgy 2300-as lélekszámú települést és elsősorban a főteret egy-egy napra 50-70 ezer ember lepi el. Erre, az évente néhány tucat napot kitevő, mégis a város életét alapvetően meghatározó alkalomra, az ekkor itt megforduló embertömeg rendezett, kulturált fogadására kell alkalmassá tenni a területet.

 

Máriapócs, esővédő tető
4/17
Máriapócs, esővédő tető

Máriapócs, esővédő tető
5/17
Máriapócs, esővédő tető

Máriapócs, esővédő tető
6/17
Máriapócs, esővédő tető

Máriapócs, esővédő tető
7/17
Máriapócs, esővédő tető

 

A pályázat eredményeképpen kaptunk megbízást a templomudvaron új térburkolat és – a búcsúhoz közvetlenül kapcsolódó – kisebb építmények (új belső szabadtéri oltár, oratórium, kegytárgybolt, gyóntató folyosók, WC-csoport) megtervezésére, a falakon kívül az egész főtér – a búcsúk liturgiáját is lényegileg érintő – újragondolására (új szabadtéri oltár, térburkolatok, fásítás, hangosítás, világítás). Az építési engedélyezési tervek 1999 őszén, a kiviteli tervek 2000 tavaszán készültek.

A tervekből megvalósult a templomudvar közvetlen környezetében az új zarándok WC-csoport (2003) és a kegytemplom belső udvarának részleges felújítása: az új szabadtéri oltár és esővédő tetők megépítése (2005).

Esővédő tetők
Alacsony hajlásszögű félnyereg tetők épültek az északi és keleti kerítésfal mentén.
Anyagok, szerkezetek: fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, dunabogdányi andezit szabálytalan alakú kőlap burkolat, fűrészelt felülettel.

Máriapócs, oltár alaprajz
8/17
Máriapócs, oltár alaprajz

Máriapócs, oltár homlokzat
9/17
Máriapócs, oltár homlokzat

Máriapócs, szabadtéri oltár
10/17
Máriapócs, szabadtéri oltár

Máriapócs, szabadtéri oltár
11/17
Máriapócs, szabadtéri oltár


 

Új szabadtéri oltár
A meglévő hátfal és pillérek részbeni megtartásával átépítésre került a tetőszerkezet, melynek során megnagyobbodtak a liturgikus felületek. Az oltár 5,70 x 9,00 m-es tere jó körülállási lehetőséget biztosít egy koncelebrációs szertartás esetén is. A felemelt és megnagyobbított tetőfelülettel és a csatlakozó esőbeálló tetők befutásával nagy esőtől védett terület jön létre.

Anyagok, szerkezetek: 51/51cm téglapillérek, rétegelt ragasztott fatartók, fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, dunabogdányi andezit szabálytalan alakú kőlap burkolat, fűrészelt felülettel.

 

Máriapócs, zarándok WC
12/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
13/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
14/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
15/17
Máriapócs, zarándok WC

Máriapócs, zarándok WC
16/17
Máriapócs, zarándok WC

 

WC-csoport
A monostorkert északkeleti sarkában, az újonnan kialakítandó gazdasági bejárat mellett terveztük az új WC-csoportot. A WC-csoport a meglévő vályogba rakott kőfal vonalához csatlakozik, egy fedett-nyitott közlekedőből és a WC-k zárt teréből áll. A WC 2x12 fős női és férfi részt, egy mozgássérült WC-t és egy kis takarítószer-tárolót foglal magába. Hasznos alapterülete 95 m2.

Anyagok, szerkezetek: ikersejttégla falazat, anyagában színezett nemesvakolat, kapart felülettel, pallókból szerkesztett látszó fedélszék, fűrészelt, gyalult fenyő, kettős állókorcos titáncink lemezfedés, belül vakolt, 2,10 m-ig csempézett falak, kőporcelán padlóburkolat, homokágyba rakott szürke betonkő a fedett-nyitott folyosónál.

Bartók István DLA
építész


Helyszín: Máriapócs, Kossuth Lajos tér 11.

Építtető: Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspökség
4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5.
Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök

építészet:
Török Ferenc DLA - Török és Balázs Építészeti Kft.
Fejérdy Péter DLA, Bartók István DLA, Benárd Aurél DLA - Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.
tartószerkezet:

ép. eng. terv: Baskó Ottó
kiviteli terv: Dr. Dulácska Endre, Martos Tamás - Sámson Építész-Statikai Kft.
épületgépészet:
ép. eng. terv: Molnár István
kiviteli terv: Nagylucskay László - Optimal + Kft.
épületvillamosság:
ép. eng. terv: Pálvölgyi Sándor
kiviteli terv: Tímár István - Opti –Team Bt.
külső közmű: Bartha Miklós - Bartherv Bt.
kivitelező
wc-csoport: Zsuga Miklós
oltár és árkád: Nyírép, Tordai Károly és Zsuga Miklós

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk