Közélet, hírek

A MÉK a kecskeméti Malom Centerrel kapcsolatos ombudsmani vizsgálat eredményéről

2005.07.05. 08:15

A Magyar Építész Kamara meggyőződése, hogy a kecskeméti Malom Centerrel kapcsolatos állampolgári biztosi állásfoglalás és az abban szereplő ajánlások következetes végrehajtása - elejét veszi a fejlesztés álcája mögé bújt további értékromboló építkezéseknek. A Magyar Építész Kamara sajtóközleménye

2004. februárjában, a Magyar Építész Kamara, Területi Elnökök Testülete áttekintette a kecskeméti Malom Center tervezésével és engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat és támogatásáról biztosította a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara szakszerűséget, jogszerűséget és teljes körű nyilvánosságot követelő törekvését.

A Magyar Építész Kamara elnöksége nagyra értékeli és üdvözli Lenkovics Barnabás országgyűlési biztosnak, a kecskeméti Malom Center építkezésével kapcsolatos vizsgálatát, jelentését és körültekintő állásfoglalását - különösen annak európai szellemiségű látásmódját.

Az ombudsman jelentése megállapítja:

"Sajnálatosan nem csak ezen ügy kapcsán, hanem széles körben megállapítható, hogy a közpénzből finanszírozott - jeles szakmai személyiségek és szervezetek részvételével működő - tervtanácsok nem töltik be szerepüket. ...Az elöljáróban kifejtettek szerint az épített környezet (kiemelten a védett örökség), mint az emberek mindennapi életének kereteit biztosító tér minősége közvetlen kihatással van az emberi életkörülmények minőségére, ezzel a 'Magyar Köztársaság területén élőknek' testi és lelki egészségére. Ez a minőség nem nélkülözhetné e szakmai testületek véleményének sokkal nagyobb súllyal való figyelembevételét. ... Amint a konkrét ügyből is látható, az ország építészeti arculatáért mindenki és senki nem felel. Sajnálatosan az országgyűlési biztoshoz érkező panaszokból megítélhetően ebben a tekintetben nem egyedi a kecskeméti ügy. Sok felelős között nem megoszlik, hanem eltűnik a felelősség."

"Magyarország csatlakozott az Európa Tanács "Granadai Egyezményéhez az európai építészeti örökség védelméről" ... Ha az építészeti örökség minden európai közös kincse, annak kell lennie az ország és egy-egy város, település lakossága számára is. Az, hogy sem szakmai, sem civil szervezetek, sem jeles szaktekintélyek vagy egyszerű polgárok, akik a közvetlen környezetben élnek nem szólhatnak bele a körülöttük, az épített környezetben zajló folyamatokba, nem felel meg az Egyezmény szellemének és betűjének sem. Az, hogy az "építészeti minőség" nem kellően hangsúlyos szempontja sem a jogalkotásnak, sem a jogalkalmazásnak, hogy a megítélést segítő szervek, tervtanácsok, kamara véleményét egyáltalán nem kell figyelembe venni, szintén nem felel meg sem az Egyezménynek, sem az Alkotmány által biztosított, a lelki egészséghez való állampolgári jog érvényesíthetőségének."

Ennek alapján a Magyar Építész Kamara:

(1) kezdeményezi, a szakmai testületek véleményének sokkal nagyobb súllyal való figyelembevételét, ezért indítványozzuk, hogy a Tervtanácsok véleménye, szakhatósági engedély módjára, mindig legyen kötelező érvénnyel betartandó;

(2) kezdeményezi, hogy jogszabály rögzítse az építési engedélyezési eljárás folyamatában a közérdekből nyilvános adatok körét, és biztosítsa az ezekhez bárki által történő betekintést;

(3) kezdeményezi, hogy az építéshatósági eljárások lefolytatása a települési jegyzők hatásköréből kerüljön át a megalakítandó új, önálló és független területi építési hivatalokhoz;

(4) kezdeményezi, az államigazgatási törvény, az építési törvény, az ahhoz kapcsolódó építési jogszabályok, valamit az ügyészségi törvény, továbbá a büntető törvénykönyv egyes előírásainak átfogó és komplex szemléletű felülvizsgálatát, hogy a hasonló esetek soha többé ne ismétlődhessenek meg.

Kérjük a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, hogy a témával kapcsolatosan a felelős szakminisztériumok munkájának intézményes koordinációja céljából mielőbb állítson fel egy tárcaközi bizottságot, melybe a kamaránk delegáltjai is kapjanak meghívást. Indítványozzuk továbbá parlamenti vizsgálóbizottság felállítását annak kivizsgálására, hogy a kecskeméti védett városközpontba hogyan kerülhetett egy ilyen nagyságú építmény. A bizottság vizsgálja meg a teljes folyamatot, beleértve az ombudsmani jelentés kiadását követően történteket is. Ez a tényfeltárás hitünk szerint erősítheti a jogállamot és elősegítheti a jövőbeni hasonló esetek elkerülését.

A Magyar Építész Kamara meggyőződése, hogy a kecskeméti Malom Centerrel kapcsolatos állampolgári biztosi állásfoglalás és az abban szereplő ajánlások következetes végrehajtása - elejét veszi a fejlesztés álcája mögé bújt további értékromboló építkezéseknek.

Budapest, 2005. július 1.
MÉK elnöksége

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk