Közélet, hírek
A MüPa mellett épülne fel az új kongresszusi központ
2015.05.27. 07:54
Már készülnek az új budapesti konferencia-központ engedélyes tervei a Finta Stúdióban. A munkára kiírt építészpályázaton márciusban győzedelmeskedett iroda várhatóan az év végére fejezi be a munkát. Nem keveset vállaltak. A győztesnek kell elvégeznie a szükséges talajvizsgálatokat, majd koncepciótervet, engedélyezési tervet és építési kiviteli tervet is.
Az eredeti elképzelés szerint az épület lényegét a 4-5 ezer fős nagyterem adja, de mellette kialakítanak még két 1200-1500 fős szekciótermet is. De lesz több kisebb, 50-200 fős tárgyaló is. A kiállítóteret 6-8 ezer négyzetméteresre alakítják, a mélygarázsban pedig 450 autó fér majd el.
A tervezést is magában foglaló előkészítő munkára a jövő évi költségvetési terv értelmében 1,8 milliárd forintot szán a kormány. A kivitelezői tendert a jogerős engedélyek birtokában, illetve a szükséges források biztosítása után hirdetik meg – tájékoztatta a Népszabadságot Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos.
A 2013-ban készült megvalósíthatósági tanulmányban 20-25 milliárdra becsülték a bekerülési költséget, amely 8-10 év alatt térülhet meg. A kormány tavaly még úgy vélte, hogy akár uniós támogatás nélkül is megvalósítsa a turisztikai szakma által régóta várt elképzelést. Különös tekintettel arra, hogy a KPMG igazolta a kormány korábbi feltevését, miszerint nemzetgazdasági szinten megtérülne egy új 4-5 ezer fő befogadására alkalmas konferencia-központ építése.
A múzeumi negyed esetében szintén erre jutott a cég. Az érvek is hasonlóak: az állam az üzemeltetési bevételek mellett más nyereséggel is számolhat. Így például a foglalkoztatás bővülése, a kis- és középvállalkozók bevételnövekedése, a turizmus és vendéglátás forgalomnövekedése, az országimázs, városimázs erősödése, illetve a növekedő turisztikai bevételek után befizetett adók. Az új létesítmény harmadik helyre emelheti Budapestet Európa konferenciahelyszín-ranglistáján.
Budapest Európa közepén „jó helyen" van, könnyen megközelíthető, a városnak jó a klímája, megfelelő infrastruktúrával, elegendő szállodai kapacitással, jó közbiztonsággal, közlekedéssel és pezsgő programokkal bír. Így a konferenciaturizmus térképére való felkerüléshez már csak egy modern, nagyméretű konferencia-központra lenne szükség. Ilyen ugyanis jelenleg nincs Budapesten. Így érthető, hogy a honi turisztikai szakmai szervezetek örömmel üdvözölték Orbán Viktor kormányfő 2014-es bejelentését a beruházásról.
A kormányhatározat értelmében az állam maga építené fel a konferencia-központot, és a létesítmény tulajdonjoga is az államé lesz. A lehetséges helyszínek közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium választotta ki a Művészetek Palotája tőszomszédságában lévő területet, amely jelenleg parkolóként működik. A magyar állam 2014 elején vásárolta meg a Trigránit cégcsoporttól a közel 13 ezer négyzetméteres területet.
A projektet egyébként a turisztikai szektor aktív részvételével kívánják megvalósítani. Így már a tervezés fázisa előtt megkezdték a szervezetekkel az egyeztetést a leghatékonyabb megvalósítás és üzemeltetés érdekében.
A beruházást várhatóan kiemelt projektté nyilvánítják, hogy ezzel gyorsítsák az engedélyezési eljárást. A kormánybiztos tavaly még úgy számolt, hogy egy kormányzati ciklus alatt megvalósítható a beruházás.
forrás: nol.hu, Szalai Anna
06:27
A tervezési munka odaítélésének menetrendszerű kérdőjelein túl, a kongresszusi központ ottani felépítése nagyonis üdvözlendő kezdeményezés. Az a városszeglet félbemaradt. A Müpa és a Nemzeti Színház párban is szoliter építés volt, tehát jóformán semmiféle szabadidős infrastruktúra, vendéglő, presszó, találkahely, melegedő, galéria, üzlet, uszoda, bevásárlóközpont vagy szálloda nem települt oda. Ez az egyik „ősbűn”, tehát alaphiba. A Milleniumi Városközpont másik fontos hátránya a felszínen felejtett HÉV-vonal, amelynek föld alá süllyesztését a városvezetés hajdan kilátásba helyezte - aztán mégis maradt a néhány percenként a parkon zajosan végigcsattogó elővárosi vasút. Ilyen szarvashibák után könnyű időről időre elrontottnak nyilvánítani egy amúgy sikerre született barnamező-átalakítást, a város egyik legértékesebb, Duna-menti, jó közlekedésű területén végrehajtott, összességében százmilliárdos projektet. Pedig a gondok helyrehozhatók, a terület továbbra is ragyogó adottságokkal rendelkezik, az épületek – a Nemzeti Színház kivételével – színvonalasak. Az új kongresszusi központ, amennyiben kellő mértékben nyitottan működik, sokat segíthet a negyed bajain. Ha viszont egy elvonuló, gőgösen bezárt, előkelő intézményt alkotunk, amely nem képes fogadni a Nemzetiből és a Müpából este kiáramló, leülni és beszélgetni, netán vacsorázni vágyó embereket, akkor újabb pofont adunk magunknak. És eljövendő várostervezőink továbbra is azt mantrázzák majd, hogy „lám, ez is kudarc”, ahogy ma is hivatkoznak a Milleneumi Városközpontra, más barnamezős beruházások meghiúsítása érdekében.
10:22
@Pákozdi Imre: "Pedig a gondok helyrehozhatók, a terület továbbra is ragyogó adottságokkal rendelkezik, az épületek – a Nemzeti Színház kivételével – színvonalasak. "
Szerintem nem kéne ennyire politikavezérelten ítélkezni nem politikai témákban.
Őőő, a Müpa színvonalas? Egy eszméletlenül ronda betontömb. Ráadásul ahogy hallom a egyes részeken a kivitelezés sem valami fényes. Az, hogy mint intézmény színonalasan működik, egy más dolog.
A Nemzeti meg legalább kivilágítva jól néz ki (különösen előtte az csónakorr meg a kis tószerűség ill. a szobrok), bár tény, hogy ha historizálni akart a tervező, akkor rendesen, legalább külső megjelenést tekintve korhűen kellett volna megtennie.
11:35
@Tarzi: A Nemzetiről késői és felesleges utánlövés lenne vitát nyitni. Ez a vita rég lezajlott és világos, hogy az első Orbán-kormány legnagyobb kultúrpolitikai baklövése a Nemzeti épülete volt. Amúgy visszautasítom, hogy a hozzászólásom politika-vezérelt lenne. Ellentétben a mai magyar építészettel, mert az, ami politika-vezérelt, kedves Tarzi. És ez nem is csoda. Az itthon, egy év alatt átadott lakások száma ugyanis jól mutatja, hogy mára az építészek és az építők számára szinte csak állami és önkormányzati megrendelések maradtak. 2007-ben 35 ezer, 2014-ben kevesebb, mint 8 ezer lakást adtak át, és az idei első félév további hanyatlást vetít elő. Nyilván ebben komoly, áthúzódó szerepet játszik a Gyurcsány-időszak alatti gátlástalan, hosszú futamidejű devizahitelezés, valamint az ugyanazon időszakra tehető, hazai gazdasági stagnálás és költségvetési eladósodás, továbbá (2008 második felétől) a világválság is. Mindennek és az Orbán-kormány etatista gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy a mai építészek nagyrészt a közszféra megrendeléseire kell hajtsanak, ha nem akarják beadni a kulcsot.
13:00
@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi Úr!
Nekem sem tartozik az új Nemzeti a kedvenceim közé, mind az épület, mind a lokáció magasan veri a Bán Ferenc féle plázaát.
Ami a hazai ingatlanpiaci helyzetet illeti, az egyfelől sajnálatos, másfelől nem meglepő, hiszen a 2000-es években nélunk is volt egy mestersérségesen is felerősített ingatlanpiaci buborékfújás, ami önmagában sem ígért sok jót, egy erősen fogyó demográfiájú országban, pláne hitelekre építve meg különösen nem.
Figyelembe véve, ogy még ma is rengeteg az üres lakás, ill. még ma is erősenn túlátrazottnak érzem a piacot (a kereslethez képest mindenképp) a jövőben sem számítanék másra.
Viszont ha már ekkora hiány van megrendelésekből, mezei állampolgárként legalább a meglevőknél jó lett volna valami maradandónak tűnű alkotásokat látni (lást városligeti múzeumtervek).
Még valami. Bár jómagam nem a fideszre szavaztam (2010-ben sem), de ezt a helyzetet egy kicsit sem varrnám a nyakukba. Egy évtizedes eladósodási folyamatot nem lehet 3-4 év alatt letudni. Lehet örülni, ha a következő évtized elejétől lesz valami fellendülés ezen a téren - bár mivel most is túlkínálat van, ezt kétlem. Ami esetleg segíthetne, ha hirtelen sok pénz állna a házhoz, és elkezdenék végre lebontani a panelházakat (régi nagy, de irreális álmom).
10:31
Az ÚJ BUDAPESTI KONFERENCIAKÖZPONT TERVEZÉSE közbeszerzési pályázat a 2o14/125 Közbeszerzési Értesítőben 21632 iktatószámon lett közzétéve 2014.10.27-én.Ajánlatkérő:MNV ZRT. Érdemes a hirdetményt így utólag is elolvasni.(Tehát nem tervpáyázati kiírás volt!) A speciálisan kemény feltételeknek nemigen sokan feleltek meg,Így pl.az én cégem(Keletterv)sem,pedig mi terveztük pl. a debreceni Kölcsey Központot,Modemet kb 30.000m2 alapterülettel,és még sok egyéb többmilliárdos házat.Nem tudom ,hogy a közbeszerzési eljárás miként zárult,és ennek eredményeként került-e a megrendelés a tervezőkhöz.Talán a MÉK illetékesei tudhatják. Kováts András
16:57
Persze, hogy megtérülő beruházás. Ezért várja a magánszektor az államtól, hogy közpénzből építse meg. Egy olyan létesítményt, amelyet általában magánerőből építenek ott, ahol valódi piaci viszonyok uralkodnak.
A helyszín (az állammal szívesen üzletelő, az alvállalkozóit viszont "üzletpoltikai alapon" kifizetni nem szerető nagyvállalkozó hűbérbirtoka) már csak bónusz a palettán.
11:47
Ezek szerint nem csak én, más sem talákozott az építészeti tevpályázati kiírással:
http://mno.hu/egigero/rejtelyes-tervpalyazaton-nyert-a-finta-studio-1288553
Ryhe