| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

A nagy banképítész

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A nagy banképítész
Nézőpontok/Kritika

A nagy banképítész

2006.07.11. 10:47

Rosch Gábor: Alpár Ignác, Enciklopédia Kiadó 2005. Vargha Mihály könyvrecenziója

A nagy banképítész születésének százötvenedik évfordulóját tavaly ünnepelték. Ekkor jelent meg a sok rajzzal-képpel illusztrált album, s amint az idei könyvhéten láthattuk, el is fogyott. Ennyire rabul ejti a mai közönséget az eklektika? Ennyire vonzó az előző századforduló hazai "sztárépítésze"? Aki, szó, ami szó, elképesztően termékeny volt. Elég a kötet utolsó két lapján megtekinteni a térképvázlatot, Alpár Ignác épületeinek helyszíneit. Vastag vonallal húzva a Trianon előtti, vékonnyal a mai országhatár, s számos város Lőcsétől (Levoèa) Fiuméig (Rijeka), Soprontól Brassóig. Legsűrűbben pöttyözött az erdélyi tartomány, de a Felvidék is jó pár hellyel ott van. Mindehhez tudni kell, hogy Alpár magasra ívelő pályája megtört 1918-ban, 63 éves korában. Előtte négy évig a háború, annak végén az ország összezsugorodása vezetett ide, majd 1919-ben még személyes meghurcoltatása is a kommün alatt. Hiába volt a nagy társadalmi tekintély, az ismertség és elfogadottság a médiában - akkortájt a nyomtatott újságokban, folyóiratokban. Így elpárolgott rátartisága és hedonizmusa is, ami például egy-egy pályázat megnyerése után dukált az építésznek és irodája más jeles tagjainak.

Tanulságos látni az utolsó fotót Alpár Ignácról, ahogy pokrócba temetkezve, megtört arccal ül a Levithan óceánjárón, hazatérőben Amerikából, mellette második felesége. A Kossuth-szobor 1928. márciusi avatására utaztak New Yorkba, négyszáz fős magyar delegációval. Hazafelé Párizs, majd Zürich - itt Alpár influenzával kórházba került, és április végén meghalt. Nagy pompával temették, a Hősök terén vonuló gyászmenetről Klösz felvétele maradt fönn.

Rosch Gábor alapos ismerettel rendelkezik mind hőséről, mind a korszakról ahhoz, hogy néhol érdekes képet fessen egy hajdan felkapott építész pályafutásáról, többek között egy-egy korabeli idézettel. Eklektikus az összkép Alpárról - a szerző olykor kritikusba csap át, lásd Anker-palota - ma lassan nyűg a Deák téren. Bőséges fejezet taglalja a Vajdahunyad várat, az úgynevezett Történelmi Főcsoportot (temetése előtt ott ravatalozták föl Alpárt), amire a megbízást, mint az esetek többségében, pályázat útján nyerte. Eredetileg csak ideiglenes pavilon-együttesnek szánták az 1896-os Millenniumi Kiállításra, s csak később építették meg újra, tartós anyagokból. Bizarr dolog, hogy Alpár itt elsősorban azon területek építészetét plántálta át a duzzadó fővárosba, melyek két évtizeddel később már más országokhoz tartoztak.

Hasonlóan részletező a bankokról, biztosítói székházakról szóló fejezet, melyben két alkotótárs újra és újra felbukkan, a szobrász Maróti Géza és az üvegművész Róth Miksa. A bankokat csupán felsorolni is kevés a hely. Inkább egy aktuális információ más forrásból: külföldi befektető a Vörösmarty tér sarkára áruházat terveztet az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületébe (Budapest Bank, majd az újrainduló Értéktőzsde). A friss munkára titkosan kezelt, kvázi pályázaton választották ki francia és magyar építészek közös csapatát. Az információs társadalom közepette a mai megbízásokról közel sem tudható meg nyíltan anynyi, mint anno, amikor még csupán a nyomtatás állt rendelkezésre a szétkürtöléshez.

(Enciklopédia Kiadó, 2006. 220 oldal, 3200 Ft)

Vargha Mihály
Megjelent az Élet és Irodalom 2006. június 30-ai számában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.