építészet : környezet : innováció

A New York palota be NEM járása



Az Építészet Hónapja programsorozat részét képezi, hogy az építészetileg, művészettörténetileg vagy kulturálisan érdekes, maradandó épületeket újra fölfedezzük, bejárjuk. A hónap során, számtalan helyre eljutottunk, kísérőink gazdag és igen felkészült előadásai színesítették az amúgy sem élményszegény útjainkat. A New York Palotába azonban nem nyertünk bebocsátást.

A rendszerváltást követő egy évtizedben az állam sikertelenül próbálta értékesíteni az ingatlant. Majd 2001. februárjában a Boscolo Group megvásárolta azzal a céllal, hogy luxus szállodát alakítson ki belőle. Öt évig folytak a munkálatok, mi, akik ebben a városban élünk, nyomon követhettük, bár csak kívülről, hogyan alakul az egykor a világ legszebb kávéháza kitüntető címet viselő, Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán által megkomponált épületegyüttes rekonstrukciója. Idén májusban átadták az épületet, amit minden túlzás nélkül, várva várt a főváros.



 

A New York Palota, benne a kávéházzal, ugyanis szimbolikus jelentőséggel bír. Megtestesíti mindazt, amit a polgári életformáról gondolunk. A kávéház a társas élet egyik legjellegzetesebb intézménye. Nagyvárosi és jellemzően polgári intézmény. Budapest egyik első szociográfusa, Gerő Ödön írta 1891-ben: „Budapest a kávéházak városa, aki a város képét festeni akarja, fesse le kávéházait.” Pesten a 19. század elején létrejövő kávéházak hamar komoly hírnévre tettek szert, politikai fórummá váltak, gondoljunk csak az 1848. március 15-ei pesti forradalomra, melyet a Pilvax kávéházban készítettek elő. A városiasodás szimbolikus tényezője volt, ha egy település főterén kávéház nyílt. Becslések szerint Budapesten a 20. század elején évente 300-500 új kávéházat nyitottak meg. A kávé vagy esetenként más ital fogyasztása mellett, ezeknek a házaknak fő szolgáltatása a szabad újságolvasás volt. Megnőtt ugyanis a jelentősége annak a fajta tudásnak, amely a jólértesültségen alapult. Erre adott választ a kávéház, kielégítve az újságolvasási szokásokat.


a budapesti New York palota


 

A New York kávéháznál maradva, köztudomású, hogy hamarosan az irodalmi élet központja lett, a Nyugat szerkesztőségének helyszíne, az írók és újságírók törzshelye. Létrejöttek a művészasztalok, a tizes évektől ide költözött a színházi és filmes szakma is. Az első világháború után alakult ki a melegkonyha intézménye, ekkor lett New York Café és Restaurant. A második világháborút követően méltatlan helyzetbe került, még utazási irodaként is funkcionált egy darabig. 1954-ben Hungária néven újra megnyílt, persze, ennek már semmi köze nem volt a New Yorkhoz. Így hát, eljött a pillanat, amikor eredeti fényében megcsodálhattuk volna, az immár luxus szállodaként is funkciónáló legendás épületet. Nemcsak a kávéházat és az éttermet, hiszen oda bármikor bemehetünk. Magát az épületet, a kialakított szállodával. A Palace azonban csupán tíz főben maximalizálta a bebocsátást nyerők létszámát. Mi már nem fértünk be. Hivatkozási alapul az szolgált, hogy nem zavarhatjuk az ott megszálló turistacsoportokat, és különben pedig ez nem egy múzeum. Ezzel azért némileg lehetne vitatkozni, de ezt most nem tesszük meg. Várunk. Rajta vagyunk ugyanis a várólistán.

Biczó Gabriella 

vélemény írásához jelentkezzen be »